1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Digitális technika II.

A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskola Kar jegyzete

Szerző
Szerkesztő
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 357 oldal
Sorozatcím: A Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai kar jegyzete
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN: 963-16-1787-4
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 49 273/II.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az előzőkben már alapelemként megismert JK és D flip-flopokból felépített számlálókat szinte minden digitális berendezésben, egységben találunk, alkalmazunk. A számlálók... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"Az előzőkben már alapelemként megismert JK és D flip-flopokból felépített számlálókat szinte minden digitális berendezésben, egységben találunk, alkalmazunk. A számlálók (katalógusokban angolul Counter-ek) alapvető feladata az, hogy a bemenetükre adott impulzusokat, órajelet (Clock jelet) adott feltételek között megszámolják és a következő órajel impulzus megérkezéséig "emlékezzenek" a számlálás eredményére. A számlálók működésében tehát természetesnek vesszük a tárolási funkciót is. Tekintve, hogy a számláló áramköröket rendszerint egyéb vezérlő bemenetekkel is ellátják, felépítéstől függően nemcsak számlálásra, hanem ezzel "rokon" feladatokra: pl. frekvencia osztásra, sorrendi áramkörök vezérlésére, matematikai műveletek végzésére is használhatók. A számlálók egyszerűsített vázlatát az 1.1a ábra mutatja: a számláló végeredményben egy olyan megadott szabályok szerint összekapcsolt flip-flop sorozat, amely az egymás után érkező órajel impulzusok hatására "mindig eggyel tovább számol", vagyis az A, B, C, ... kimeneteken az adott kód (bináris, BCD, stb.) soron következő kombinációját állítja elő, két órajel közötti időtartamban pedig az utolsó kimeneti jelkombinációt tárolja. A működési sorrendet az 1.1b ábra állapot diagramja szemlélteti: egy-egy órajel impulzus hatására a nyíl által jelölt sorrendben mindig a következő állapotba ugrik (az állapotokat bináris, decimális számokkal, vagy egyéb szimbólumokkal jelöljük)." Vissza

Tartalom

1. SORRENDI HÁLÓZATOK 3
1.1. SZÁMLÁLÓK, FREKVENCIAOSZTÓK 3
1.1.1. Funkció, a működés alapelve 3
1.1.2. Aszinkron számlálók, frekvenciaosztók 5
1.1.3. Szinkron számlálók, frekvenciaosztók 23
1.1.4. A számlálók alkalmazásának néhány tipikus példája 51
1.2. FÉLVEZETŐS REGISZTEREK 64
1.2.1. Tároló regiszterek 66
1.2.2. Félvezetős tároló regiszterek felépítése 73
1.3. LÉPTETŐREGISZTEREK 76
1.3.1. A léptetőregiszterek működési alapelve 76
1.3.2. A léptetőregiszterek felépítése, feladatai, integrált típusok 77
1.3.3. Léptetőregiszterek felhasználási területei, alkalmazási példák 84
1.4. A MÁGNESES DIGITÁLIS JELTÁROLÁS ALAPJAI 89
1.4.1. Jeltárolás nem mozgó mágneses eszközökkel 89
1.4.2. Jeltárolás mozgó mágneses eszközökkel 99
1.5. NÉHÁNY PÉLDA ÁRAMKÖR 112
1.5.1. Párhuzamos-soros kódátalakító shift regiszterrel 112
1.5.2. NRZI jel előállítása NRZ-ből 114
1.5.3. PE (Phase Encoded = fázis kódolt) jel előállítása NRZ-ből 115
2. DIGITÁLIS RENDSZEREK ÉS KÜLSŐ ELEMEK ILLESZTÉSE 121
2.1. NAGYÁRAMÚ, NAGYFESZÜLTSÉGŰ ELEMEK MEGHAJTÁSA
DIGITÁLIS JELEKKEL 121
2.1.1. Jelzőizzó, LED, jelfogó meghajtása és eszközei 123
2.1.2. Teljesítmény-beavatkozó tranzisztor és tirisztor meghajtása 132
2.1.3. Ferrit tárolók meghajtó és olvasó áramkörei 133
2.1.4. Illesztés analóg jelkapcsolókhoz 139
2.2. OPTO ELEMEK 143
2.2.1. Optoelektronikai kijelzők (LED-ek) 143
2.2.2. Optocsatolók és illesztésük 144
2.2.3. Fényérzékelő kapcsolások 149
2.2.4. Optoelektronikus érzékelők 153
2.3. MEGJELENÍTŐ ESZKÖZÖK 154
2.3.1. Szám kijelzők 155
2.3.2. Hexadecimális kijelzők 166
2.3.3. A kijelző elemek multiplex működtetése. 168
2.3.4. Alfanumerikus kijelzés 171
2.4. ADAT BE/KIVITELI ESZKÖZÖK 178
2.4.1. Kapcsolók, számkapcsolók 179
2.4.2. Billentyűzet (tasztatúra, klaviatúra) 182
2.4.3. Adatbevitel optoelektronikus úton 186
2.4.4. Mágneses adathordozók jelének fogadása. 189
2.4.5. Nyomtatók 190
2.4.6. Adatkivitel szintetizált emberi beszéddel 195
3. KAPCSOLAT AZ ANALÓG RENDSZEREKKEL 199
3.1.A DIGITÁL-ANALÓG ÁTALAKÍTÓ (DAC) 199
3.1.1. A digitál-analóg átalakító feladata, jellemzői 199
3.1.2. Átalakítási elvek és az áramköri megvalósítás elvei
3.1.3. A típusválasztékra jellemző példák 215
3.2. AZ ANALÓG-DIGITÁL ÁTALAKÍTÓ (ADC) 226
3.2.1. Az elektronikus analóg-digitál átalakító feladata, jellemzői 226
3.2.2. A legfontosabb átalakítási elvek és áramköri megvalósításuk alapelvei 230
3.2.3. Analóg-digitál átalakító áramkörök 241
3.2.4. Analóg-digitál és digitál-analóg átalakítók kiegészítő eszközei 250
4. NAGY INTEGRÁLTSÁGÚ ESZKÖZÖK (LSI) 251
4.1. PROGRAMOZHATÓ LOGIKAI ÁRAMKÖRÖK (PLA) 252
4.2. MEMÓRIÁK 266
4.2.1. Fix tárak (ROM-ok) 269
4.2.2. Írható/olvasható memóriák (RAM) 291
4.3. A MIKROPROCESSZOR ÉS KÖRNYEZETE 311
4.4. KIEGÉSZÍTŐ ELEMEK 317
5. DIGITÁLIS ESZKÖZÖKET TARTALMAZÓ BERENDEZÉSEK LÉTESÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE 323
5.1. BEVEZETÉS 323
5.2. A JELVEZETÉS 324
5.2.1. A jelterjedés fizikai folyamata, a reflexió jelensége 324
5.2.2. Az áthallás jelensége, készüléken belüli jelvezetés szempontjai 338
5.2.3. Vonaladók, vonalvevők 339
5.2.4. Gyakorlatban alkalmazott átviteli elrendezések 341
5.3. KÜLSŐ ZAVAROK HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE 347
5*4] FÖLDELÉSI PROBLÉMÁKBÓL SZÁRMAZÓ ZAVAROK HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE 348
5.5. HÁLÓZATI ZAVAROK HATÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE 351
IRODALOMJEGYZÉK 353
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem