Előszó
Részlet a könyvből:
A tudomány és technika gyors fejlődése egyre több olyan
feladat megoldását kívánja, amely sok számítási munkát igényel.
A tudósok és a mérnökök tevékenysége már régóta arra irányult,
hogy megkönnyítse e nehéz fárasztó munka elvégzését. Ezen erőfe-
szítések eredményeképpen jöttek létre a számológépek. A mennyi-
ségek előállítási módja szerint a jelenlegi számológépek két
alaptípusra foszthatók.
1. folytonos működésű vagy analóg számológépek
2. diszkrét működésű vagy digitális számológépek
Az analóg számológépekben a megoldandó feladatban szereplő
matematikai mennyiségeket valamilyen fizikai mennyiség /elmozdulás,
szögelfordulás, feszültség stb./ folytonos értékeivel képe-
zik le. Az analóg számológépek több egyedi egységből állnak, kö-
zülük mindegyik egy szigorúan meghatározott matematikai művele-
tet /összeadást, kivonást, szorzást, osztást, integrálást, függ-
vény-e lő állítást stb,/ hajt végre. A műveletek végrehajtása bi-
zonyos fizikai /Ohm, Kirchoff stb./ törvényeken alapszik. Ennek
megfelelően az egyes egységek ki— és bemenő jelei között megha-
tározott matematikai összefüggés áll fenn.
Ahhoz, hogy az analóg számológép segítségével megoldjunk
valamilyen matematikai problémát, az egységeket megfelelően ösz-
sze kell kötni. Ebből következik, hogy az analóg számológép által
megoldható matematikai feladatok típusát és bonyolultságát a gép-
hez tartozó egységek választéka határozza meg. Ily módon vala-
mennyi analóg számológép kisebb vagy nagyobb mértékben szakosí-
tott gép. Az analóg számológépben a számítás pontosságát az egyes
elemek minősége és pontossága korlátozza. Emiatt a számítási pon-
tosság növelése technológiai nehézségekbe ütközik.
Vissza