| Bevezetés | 3 |
| A digitális technika felosztása | 3 |
| A számítógépek csoportosítása | 4 |
| A számítástechnika jelentősége | 5 |
| A számítógép és az ember teljesítőképességének összehasonlítása | 6 |
| Történeti áttekintés | 7 |
| A számítástechnika előtörténete | 8 |
| A számítástechnika átmeneti korszaka | 10 |
| A korszerű számítógépek korszaka | 11 |
| A hazai fejlődés | 12 |
| Az analóg és a digitális számítástechnika összehasonlítása | 14 |
| A digitális számítógép működési elvének alapfogalmai | 15 |
| Néhány alapvető definíció | 16 |
| Az algoritmus | 18 |
| A kézi és gépi számítás összehasonlítása | 19 |
| A digitális számítógép működési elve | 23 |
| Utasítások | 24 |
| A digitális számítógép működése, szervezése | 25 |
| Alapvető működési mód | 25 |
| Az aritmetikai egység | 26 |
| A vezérlőegység | 26 |
| A memória | 27 |
| A tárolt program | 29 |
| Az akkumulátor | 30 |
| Az indexregiszter | 30 |
| A beviteli-kiviteli rendszerek | 33 |
| A számítógépek csoportosítása | 34 |
| Utasítástípusok, címzési módszerek | 36 |
| Gépi nyelvű utasítások | 36 |
| Aritmetikai utasítások | 38 |
| Az indirekt címzés | 38 |
| Logikai utasítások | 40 |
| Betöltő és tároló utasítások | 41 |
| Vizsgáló utasítások | 42 |
| Léptetési utasítások | 45 |
| I/0 (beviteli-kiviteli) utasítások | 47 |
| Vegyes utasítások | 48 |
| Hexadecimális számok | 48 |
| Regiszterek | 50 |
| Az akkumulátor | 50 |
| Az indexregiszter | 51 |
| A többakkumulátoros gép | 51 |
| Státuszregiszterek | 53 |
| Vezérlő regiszterek | 54 |
| Műveleti segédregiszterek | 57 |
| A digitális technika matematikai alapjai | 58 |
| A kódolás és dekódolás | 58 |
| A távirati kódok | 59 |
| A tetrád kódok | 59 |
| A decimális számok bináris kódjai | 62 |
| Hibajelző kódok | 65 |
| Hibajavító kódok | 66 |
| Számrendszerek | 69 |
| A számok megadása a számrendszerekben | 69 |
| Átszámítások | 70 |
| Példák az átszámításokra | 72 |
| A legkedvezőbb alapszám meghatározása | 75 |
| Aritmetikai műveletek bináris számokkal | 76 |
| A bináris összeadás | 76 |
| A bináris kivonás | 78 |
| A bináris szorzás | 83 |
| A bináris osztás | 85 |
| A lebegőpontos ábrázolás | 89 |
| A lebegőpontos alapműveletek | 92 |
| Műveletek tetrád kódokkal | 94 |
| Az összeadás BCD-kódban | 94 |
| Az összeadás AIKEN-kódban | 96 |
| Az összeadás STIBITZ-kódban | 98 |
| A kivnás tetrád-kódban | 99 |
| A tetrád kódok összehasonlítása | 100 |
| A szorzás tetrád kódban | 100 |
| A digitális számítógépek hardware megvalósítása | 102 |
| A digitális számítógépek általános célú építőelemei | 102 |
| Regiszterek | 102 |
| Számlálók | 105 |
| Soros számlálók | 105 |
| Párhuzamos számlálók | 108 |
| Időkiválasztó egységek | 111 |
| Dekódoló kapcsolások | 113 |
| Derékszögű mátrix | 114 |
| Piramis kapcsolású dekódolók | 114 |
| Rombusz kapcsolású dekódolók | 117 |
| Egyéb kódoló (dekódoló) kapcsolások | 118 |
| Aritmetikai egységek | 120 |
| Bináris összeadó egységek | 122 |
| Egyhelyértékű bináris összeadók | 122 |
| Soros működésű többhelyértékű összeadó | 125 |
| Párhuzamos működésű többhelyértékű összeadó | 126 |
| Akkumulátorok | 127 |
| Az elemi műveletek elvégzése az akkumulátorban | 128 |
| Szorzó egységek | 136 |
| Osztó egységek | 141 |
| Lebegőpontos műveletek elvégzése | 142 |
| Az aritmetikai műveletek elvégzése decimális számokkal | 144 |
| A BCD kódú összeadó egységek | 144 |
| A BCD kódú szorzás megvalósítása | 146 |
| Vezérlő egység | 150 |
| A szinkron műveletvezérlés megvalósítása | 151 |
| Az aszinkron műveletvezérlés megvalósítása | 153 |
| Memóriaegységek | 156 |
| A memóriák jellemző paraméterei, fajtái | 156 |
| Ferritgyűrűs tárolók | 158 |
| Működési elv | 158 |
| A ferritgyűrűs memóriák szervezése | 162 |
| Bitenként kétgyűrűs memóriák | 169 |
| Vékonyréteg tárolók | 171 |
| A mágnesdob-, a mágneslemez-, és a mágnesszalag tárolók | 173 |
| A mágneses beírás elve | 173 |
| A mágnesdob-tárolók | 180 |
| A mágneslemez-tárolók | 184 |
| A mágnesszalag-tárolók | 186 |
| Félvezetős tárolók | 189 |
| Read-only memóriák | 192 |
| A késleltető művonalas memóriegységek | 194 |
| A jövő fejlődési irányai, a mágneses buboréktárolók | 196 |
| Perifériás berendezések | 199 |
| Bináriskódú perifériák | 200 |
| Lyukszalagos perifériák | 200 |
| Lyukkártyás perifériák | 201 |
| Alfanumerikus perifériák | 204 |
| Írógép perifériák | 204 |
| Sornyomtatók | 205 |
| Katódsugárcsöves kijelző | 208 |
| Bizonylatleolvasó perifériák | 210 |
| Analóg perifériák | 210 |
| Digitális-analóg átalakítók | 213 |
| Analóg-digitális átalakítók | 216 |
| A memóriával kapcsolatos szervezési kérdések | 223 |
| A memória szervezése | 223 |
| A memóriaciklus | 224 |
| A byte szervezésű memória | 225 |
| Az autonóm átvitel (tömbátvitel, blokkátvitel) | 226 |
| A memória megosztottsága | 227 |
| A pufferezett tömbátvitel | 229 |
| Multiprocessing | 229 |
| Memóriavédelem | 234 |
| Bázisregiszter | 234 |
| Lapcímzés | 235 |
| Szegmentálás | 235 |
| A be- kiviteli szervezésével kapcsolatos kérdések | 240 |
| A perifériák működési sebeségének hatása a be-kivitel szervezésére | 240 |
| Közvetlen vezérlés | 240 |
| A puffermemória alkalmazása a perifériában | 244 |
| A programmal ellenőrzött készenlét | 244 |
| A program megszakítás | 245 |
| A megszakítás fogalma | 245 |
| A megszakítási feltételek | 247 |
| A megszakítások szervezése | 247 |
| A prioritás | 249 |
| A be-kivitel szervezés módszerei | 250 |
| Egyszerű programozott átvitel | 250 |
| A megszakításos programozott átvitel | 252 |
| Az autonóm átvitel (tömbátvitel) | 54 |
| A mulltiplex csatoran | 256 |
| A közvetlen (direkt) átvitel | 257 |
| A háttértári adatok szervezése | 258 |
| Perifáriális számítógépek | 260 |
| Időosztásos rendszerek | 262 |
| Az egyszerű feldolgozás | 262 |
| Az adagolt feldolgozás (batch processing) | 262 |
| Az időosztásos rendszerek | 263 |
| Az időosztásos rendszerek kialakulásának okai | 263 |
| Szervezési problémák | 264 |
| A mutliprocessing | 265 |
| Az időosztásos terminál | 266 |
| Az időosztásos rendszerek üzeme | 267 |
| Mikroprogramozás | 269 |
| A fix mikroprogramtáru számítógépek | 270 |
| A dinamikus mikroprogramtáru számítógépek | 271 |
| Software-rendszer alapfogalmak | 274 |
| Bevezetés | 274 |
| Assembler nyelvek | 275 |
| Cimpiler nyelvek | 278 |
| Töltőprogram, programkönyvtár | 281 |
| Az operációs rendszer | 285 |
| Az operációs rendszerek kialakulása | 285 |
| Az operációs rendszer részei | 286 |
| A jövő számítógépei | 291 |
| Bevezetés | 291 |
| A paralel számítógépek | 291 |
| A tápcsatornás (pipelinek) számítógépek | 293 |
| A képfeldolgozó számítógépek | 296 |
| Asszociatív számítógépek | 298 |
| Hibabiztos számítógépek | 300 |
| Emulációs számítógépek | 300 |
| A számítógépek hardware-jének fejlődési irányai | 302 |
| A számítógépek alkalmazásai | 304 |
| Tudományos számítások | 304 |
| Számítógépes folymatirányítás | 305 |
| Üzleti, adatfeldolgozási alkalmazások | 306 |
| Szimuláció | 306 |
| Automatikus tervezés | 307 |
| Oktatás | 307 |
| Információtárolás és visszanyerés | 307 |
Folytatás Microsoft-tal