Digitális rendszertechnika

Előszó

Az információ feldolgozás egy igen nagy területét ölelik fel a diszkrét - számjegyes - információt feldolgozó gépek, amelyeket digitális számológépeknek ill. automatáknak nevezünk. E gépek felépitésének egyik sajátos jellemzője az, hogy aránylag kevés fajta alapegységből épülnek fel, de a kész gép igen sok ilyen egységet tartalmaz. A gépek konstrukciós problémái közül tehát aránylag kis munkát jelent az alapegységek készletének tervezése. Jóval nagyobb és egészen más fajta munka a gép rendszerének tervezése. A digitális számológépek ill. automaták logikai rendszerének tervezésével foglalkozik a digitális rendszertechnika.
A Budapesti Müszaki Egyetem 1963-ban bevezetett oktatási reformjának keretében tervbe vették, hogy a Müszer és Méréstechnika szakos villamosmérnök hallgatók részére a VIII. félévben digitális rendszertechnikát is oktatni fogunk. Ezt a digitális müszereknek az utóbbi évtizedben tapasztalható nagy mérvü előretörése teszi szükségessé. A Digitális rendszertechnika c. tárgy célkitüzése az, hogy a hallgatókat megismertesse elektronikus digitális rendszerek logikai tervezésének alapjaival. Az első fejezet az információ fogalmával, mennyiségi jellemzőivel, és kódolásának kérdéseivel, valamint a feldolgozás folyamán leggyakrabban előforduló problémákkal foglalkozik.
A 2.-4. fejezet az un. logikai algebra alapjait, a logikai függvények azonosságait, valamint az alapegységek áramköri megvalósitásait tárgyalja. A továbbiakban részletesen ismerteti a kétszintü kombinációs hálózatok minimalizálási módszereit. - 5. fejezet - és az aktiv univerzális elemekkel felépithető többszintü hálózatok tervezési problémáit - 6. fejezet -, Az anyag 3. része - 7.-9. fejezet - az elektronikus tároló elemeket és karakterisztikus egyenleteiket ismerteti. Grafikus eljárást közöl egyszerü szekvenciális hálózatok bemeneti egyenleteinek számitásaira. Foglalkozik továbbá általános szekvenciális hálózatok tervezési kérdéseivel, mint a belső állapotok minimalizálása, állapot kódolás stb.
Az utolsó rész - 10. fejezet - az aszinkron sorrendi hálózatok speciális tulajdonságaival (kritikus versenyfutás, áramköri hazárdok stb.) és szintézisével foglalkozik. Vissza