1.054.131
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Digitális automatika
Nehézipari Műszaki Egyetem, Gépészmérnöki Kar Miskolc/Kézirat
| Kiadó: | Tankönyvkiadó Vállalat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 215 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Kézirat. Megjelent 325 példányban. Fekete-fehér illusztrációkkal. Tankönyvi száma: J 14-503. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Ez a jegyzet a Nehézipari Műszaki Egyetem V. éves nappali és VI. éves esti, levelező gépészmérnök-hallgatói számára készült. A gépészmérnök-hallgatók automatika oktatását az a felismerés tette... TovábbElőszó
Ez a jegyzet a Nehézipari Műszaki Egyetem V. éves nappali és VI. éves esti, levelező gépészmérnök-hallgatói számára készült. A gépészmérnök-hallgatók automatika oktatását az a felismerés tette szükségessé, hogy korunkban a termelési folyamatok automatizálása a technikai fejlődés egyik fő jellemzője és a kommunista társadalom anyagi-műszaki bázisa megteremtésének egyik fő eszköze. Az automatizálásra vonatkozó ismeretek nélkül korszerű mérnöki tevékenység a gépiparban ma már alig képzelhető el. A gépipari technológiai folyamatok automatizálása különösen gazdag olyan irányítási feladatokban, melyek többé-kevésbé bonyolult digitális irányítórendszerek alkalmazásával oldhatók meg. A programvezérlésű szerszámgépek és gépsorok, a szállító-berendezések, a mérő, válogató, jelző rendszerek, valamint a termelési folyamatot irányító és regisztráló berendezések a digitális technikát széleskörűen alkalmazzák. Ez indokolja, hogy a digitális automatika alapjaival a gépészmérnök megismerkedjen.E jegyzet célja ezeknek az alapoknak az összefoglalása a gépipari, szorosabban a szerszámgépipari alkalmazás szempontjainak figyelembevételével. A digitális automatika elméletének, elemeinek és alkalmazásának hatalmas területe természetesen messze meghaladja egy fakultatív tárgy ismeretanyagát. Az adott lehetőségek között elsősorban az elmélet legalapvetőbb részeit és a leggyakrabban előforduló elemeket foglaltuk össze, olyan mélységig, melyet az egyszerűbb digitális vezérlőberendezések analízisében és szintézisében való részvétel egy gépészmérnöktől megkíván. Az alkalmazások tekintetében csak az illusztrálásra jutott lehetőség azzal a gondolattal, hogy az erre vonatkozó rendszeres ismereteket más szaktárgyak keretében szerezhetik meg hallgatóink. A jegyzetet Salánki József egyetemi adjunktus bírálta részletekbe menő alapossággal. Értékes tanácsait és észrevételeit ezúton is köszönjük. Vissza
Tartalom
Előszó 31. Bevezetés. Alapfogalmak 5
1.1 Kibernetika 5
1.2 Irányítástechnika 6
1.3 Automatizálás 6
1.4 Vezérlés és szabályozás 8
2. Információ és jel 11
2.1 Az információ 11
2.2 Analóg és digitális jel 14
2.3 Szám, számrendszerek 15
2.4 Bináris jel 19
2.5 Kódok 19
3. Bináris elemek és alapkapcsolások 27
3.1 Általános tulajdonságok 27
3.2 A mechanikus kapcsoló 29
3.3 A kapcsoló elektromágnes 29
3.4 A relé 30
3.5 Elektronikus bináris elemek 33
3.6 Félvezetők mint bináris kapcsolóelemek 34
3.7 Speciális elektronikus kapcsolóelemek 39
4. Diszkrét működésű automaták elméletének alapjai 41
4.1 Történeti áttekintés 41
4.2 Boole algebrák 42
4.3 Boole függvények 48
4.4 Boole függvények megadása 48
4.5 Boole függvények száma 50
4.6 Egyváltozós Boole függvények 52
4.7 Kétváltozós Boole függvények 53
4.8 Boole függvényrendszerek 57
4.9 Boole függvények előállítási formái 62
4.10 Boole függvények egyszerűsítése 69
4.11 Egyszerűsítés Veitch-Karnaugh-féle táblával 73
5. Kombinációs hálózatok 83
5.1 Általános tulajdonságok 83
5.2 Kombinációs hálózatok megadása 84
5.3 Kombinációs hálózatok szintézise 86
6. Szekvenciális hálózatok 91
6.1 Általános tulajdonságok 91
6.2 Szekvenciális hálózatok osztályozása 93
6.3 Elemi memóriák 100
6.4 Szekvenciális hálózatok szintézise 103
7. Kontaktusos rendszerek technikája m
7.1 Kisfeszültségű kapcsolókészülékek 111
7.11 Kézi működtetésű kapcsolókészülékek 112
7.12 Szervo működtetésű kapcsolókészülékek 112
7.2 Kontaktusos rendszerek ábrázolástechnikája 124
7.3 Kontaktusos rendszerek általános sajátosságai 125
7.4 Kontaktusos kombinációs rendszerek tervezése 129
7.5 Szekvenciális hálózatok 142
7.6 Léptetőgépes szekvenciális hálózatok 134
8. Kontaktus nélküli félvezetős rendszerek technikája 163
8.1 Általános tulajdonságok 163
8.2 Digitális modulelemek 164
8.3 Alapáramkörök 167
8.31 Az inverter 167
8.32 Az emitterkövető 168
8.33 Diódás "ES" kapu 169
8.34 Diódás "VAGY" kapu 170
8.4 Elemi memóriák 174
8.41 Bistabil multivibrátor 174
8.42 Monostabil multivibrátor 178
8.43 Astabil multivibrátor 179
8.44 Schmitt trigger 180
8.5 Erősítők 181
8.6 Tranzisztoros logikai elemek 181
8.7 Kombinációs hálózatok 184
8.8 Szekvenciális hálózatok 189
9. Elektromágneses bináris elemek 201
9.1 Általános tulajdonságok 201
9.2 Ferrit gyűrűs alapkapcsolások 202
10. Pneumatikus és hidraulikus elemek 205
10.1 Pneumatikus elemek 205
10.2 Hidraulikus elemek 206
Irodalomjegyzék 210-215
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal