Művészet 1971. október

Előszó

Részlet:
A MAGYAR MŰVÉSZET EZER ÉVÉNEK KINCSEI
Több mint ezer esztendeje érkeztek a magyarok a Duna és a Tisza vidékére a népvándorlás utolsó hullámaival. A Kárpát-medencében történt letelepedésük idejétől minden korban igen élénk volt az alkotótevékenység, s bár a történelmi megpróbáltatások következtében sok emlék elpusztult, az utókorra maradt művek megengedik, hogy egy évezredre visszamenően folyamatos és gazdag művészi munkálkodásról beszélhessünk. Eleinte a változó életforma csak a kisművészetek (ötvösség, bőrdíszművesség, csont- és fafaragás stb.) felvirágozását biztosította, a feudális rend kialakulásával a délorosz vidékekről hozott ornamentális elemek már az építészetben, a kőplasztikában is megjelentek. A magyar művelődést mindig is sokféle befolyások érték, az ország a kelet-nyugati, az észak-déli kereskedelmi útvonalak, politikai áramlatok irányába esett, földrajzi fekvése már eleve megteremtette a különböző hatások befogadásának a feltételeit.
A középkor századaiban eleinte a francia, német, olasz példák mellett a bizánci igazodás is erősen érvényesült, később a hosszú török megszállás idején az iszlám kultúra vívmányai is elterjedtek a magyarok körében. A couleur locale sajátságai már akkoriban is megmutatkoztam a műtárgyakon, műemlékeken, a romanika, gótika, reneszánsz barokk remekei jellegzetes Duna-táji formát öltöttek. A polgári fejlődés kibontakozásával, a felvilágosodás eszmei ösztönzésére azután ezek a helyi vonások nemzeti karaktert vettek fel. A Habsburg uralommal szemben mind határozottabbá váló függetlenségi törekvések rendkívül becsessé tették az irodalom, a művészet nemzeti értékeit, a népszabadság gondolatának művészi megnyilatkozásai konkrét társadalmi erőnek bizonyultak.
Az imperialista ideológia ugyan megpróbálta leértékelni, majd elfeledtetni a haladó hagyományokat, a felszabadulás után mind egyértelműbbé tisztult marxista-leninista művelődéspolitika a művészet múltja iránt is aktív tiszteletre nevelte a szocializmus építőit. Ezer év magyar képzőművészetének és iparművészetének a vázlatos áttekintése is azt tanúsítja, hogy a nép tehetségei nagy rátermettséggel, igaz komolysággal teljesítették hivatásukat, a honfoglalás kora óta minden időben a szépség és igazság szószólói voltak.
P Ö G Vissza