Hungarológia-magyarságtudomány-országismeret (Kósa László) | |
Bevezetés | |
Mi a hungarológia? | |
A fogalom meghatározásásnak első kísérletei | |
Az egyetemi Magyarságtudományi Intézet és a kutátási integráció | |
A hungarológiai törekvések legújabb szakasza | |
Magyarok a világban | |
Földrajzui elhelyezkedés | |
A magyarság száma | |
Bibliográfia | |
A magyar nyelv (Kiss Jenő) | |
A magyar nyelv eredete, nyelvrokonaink | |
A magyar nyelv rokonsága | |
A magyar nyelv finnugor (uráli) eredetének bizonyítékairól | |
Az "őshaza" | |
A magyar nyelv történetének korszakai | |
Az ősmagyar kor | |
Az ómagyar kor | |
A középmagyar kor | |
Az újmagyar kor | |
A magyar nyelv mai változatai | |
A mai magyar nyelv jellegzetes ismérvei | |
Bibliográfia | |
Magyarország története (Gergely András) | |
A magyar őstörténet | |
A korai feudalizmus - az Árpádok királysága (1000-1301) | |
Az érett feudalizmus - a vegyesházi királyok kora (1301-1526) | |
A három részre szakadt ország (1526-1686) | |
A kései feudalizmus kora (1686-1790) | |
A feudalizmus válsága és a reformok kora (1790-1848) | |
A nemesség kísérletei az ország sorsának kézbevételére | |
A napóleoni háborúk időszaka | |
A reformmozgalom kialakulása | |
A nemzetiségi kérdés | |
A forradalom és a szabadságharc (1848-1849) | |
A törvényes forradalom | |
A szabadságharc | |
Az abszolutizmus kor (1849-1867) | |
A Bach-rendszer | |
Az abszolutizmus válsága | |
A kiegyezés létrejötte | |
A dualizmus kora (1867-1918) | |
A polgári állam kiépítése | |
A dualizmus nyugalmi időszaka | |
A rendszer válsága | |
Az első világháború és a Monarchia felbomlása | |
A forradalmak évei (1918-1944) | |
Az őszirózsás polgári forradalom | |
A Magyar Tanácsköztársaság | |
Az ellenforradalom kora (1919-1944) | |
Az ellenforradalom és a fehérterror | |
A konszolidáció évei | |
A jobbratolódás évei | |
A második világháború | |
A régi rend osszeomlása | |
A szovjet típusú szocializmus korszaka (1945-1989) | |
Az impériumváltás | |
Az átmenet évei | |
Az ötvenes évek | |
Az 1956-os forradalom | |
A konszolidáció időszaka | |
A modernizálódás folyamata | |
A Kádár-korszak lezárulása | |
A rendszerváltás | |
Bibliográfia | |
Irodalom és művészetek a kezdetektől a XVIII. század elejéig (Kőszeghy Péter) | |
Ősköltészet, a honfoglalás kora | |
Középkor | |
Árpád-kor | |
Késő középkor | |
Anjou-kor | |
Zsigmond és Hunyadi kora | |
A középkor és a reneszánsz határán | |
Mátyás és Jagellő kora | |
Reneszánsz és barokk, reformáció és ellenreformáció | |
Bibliográfia | |
Irodalom és művészetek a XVIII. század elejétől napjainkig (Szegedy-Maszák Mihály) | |
A barokktól a felvilágosodásig | |
A felvilágosodástól a romantikáig | |
A romantikáig a pozitivizmuson át az avantgarde-ig | |
Az önkényuralom kora | |
A dualizmus virágkora | |
A dualizmus válságától a forradalmakig | |
"Három Magyarország" kultúrája | |
Rövid kitekintés a közelmúltra | |
Bibliográfia | |
Néprajz és folklór (Kósa László, Szemerkényi Ágnes) | |
A magyar népi kultúra történeti rétegei (Kósa László) | |
A paraszttársadalom | |
Folklór (Szemerkényi Ágnes) | |
A mese | |
A monda | |
A ballada | |
A líra | |
Népszokások | |
Hitvilág | |
Életmód (Kósa László) | |
Gazdálkodás | |
Település | |
Építkezsé és lakáskultúra | |
Viselet | |
A magyar népi kultúra európai helyzete | |
Bibliográfia | |
Képek jegyzéke | |
Térképek jegyzéke | |