kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 550 oldal |
Sorozatcím: | Nemzedékek tudása |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 978-963-19-5296-4 |
Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 42 498/2. |
Előszó a hatodik, átdolgozott kiadáshoz | 7 |
Oktatáselméleti irányzatok | 11 |
Az oktatáselmélet értelmezése | 12 |
Az oktatás hétköznapi felfogása | 12 |
Az oktatás tudományos megközelítése | 12 |
Az oktatáselmélet tudományos megközelítése | 12 |
A tudomány előtti elképzelések, filozófiai gyökerek és a gyakorlat | 13 |
A megszülető pedagógiai diszciplína "oktatáselméleti" koncepciója | 14 |
A társadalmi igényekhez igazodó irányzatok | 18 |
Az oktatáselmélet differenciójához kapcsolódó irányzatok | 19 |
Szociológiai irányzatok | 19 |
Pszichológiai irányzatok | 20 |
Lingvisztikai, interakciós, kommunikációs irányzat | 21 |
Az oktatáselmélet integrálódásához kapcsolódó iráyzatok | 21 |
Kibernetikai, rendszerelméleti irány | 21 |
Az oktatás hatékonyságát segítő irányzatok | 22 |
A curriculáris didaktikai irányzat | 24 |
Napjaink alternatív irányzatai | 25 |
Az iskolák filozófiájában, szellemiségében, kitűzött céljaiban mutatkozó alternativitás | 27 |
Alternativitás az oktatás tartalmában | 28 |
A szervezeti formák alternativitása | 28 |
A módszerek alternativitása | 29 |
Alternatív eszközök | 29 |
A posztmodern irányzat | 31 |
Elmélet kontra gyakorlat | 32 |
Összefoglalás | 33 |
Feladatok | 33 |
Irodalom | 34 |
Az oktatás társadalmi meghatározottsága | 37 |
Az oktatás társadalmi meghatározottságának értelmezési keretei | 38 |
Az iskola funkcióinak leírása | 38 |
Az oktatás funkcióiról a szociológiai megközelítésből kiindulva | 38 |
Az esélyek egyenlőtlensége értelmezésének elméleti keretei | 43 |
A társadalmi meghatározottság érvényesülésének eszközei, folyamatai | 46 |
Válaszok a "kiket tanítunk?" kérdésre | 46 |
A nevelés intézményrendszerének társadalmi szabályozása | 46 |
A pedagógiai fejlesztés szabályozása | 47 |
A társadalmi egyenlőtlenségek kezelése a tanítás-tanulás folyamatában | 49 |
Az iskolarendszer befolyásoló szerepe | 49 |
Szelekciós hatások a tanítási-tanulási folyamatban | 51 |
Összefoglalás | 53 |
Feladatok | 54 |
Irodalom | 55 |
A tanuló | 57 |
Bevezetés | 58 |
A gyermek- és az ifjúkor a változó időben | 59 |
A tanulók és az iskolák | 60 |
A pedagógusok gyermek- és tanulószemléletét befolyásoló tényezők | 62 |
Elvek, problémák az egyéni sajátosságok értelmezésében | 64 |
A tanulók megismerése, megértése | 66 |
A megismerés szempontjai | 66 |
A megismerés folyamata és módszerei | 69 |
A megismerés korlátai, akadályai | 72 |
Összefoglalás | 74 |
Feladatok | 75 |
Irodalom | 75 |
A pedagógus | 79 |
Bevezetés | 80 |
A kedvelt, eredményes pedagógusra jellemző tulajdonságok | 82 |
Az alapvető személyiségvonások, az alapképességek | 82 |
A pedagógiai képességek | 84 |
A gyakorlati készségek | 85 |
A pedagógiai gondolkodás, a pedagógiai döntések | 88 |
A pedagógiai tudás | 90 |
A sémák, az intuíció | 90 |
A pedagógiai tudás jellege | 91 |
A pedagógiai tudás tartalma | 93 |
A reflektív gyakorlat | 95 |
Összefoglalás | 99 |
Feladatok | 100 |
Irodalom | 100 |
A tanulás | 103 |
Bevezetés | 104 |
A tanulás mint hétköznapi fogalom | 104 |
A tanulás meghatározása | 104 |
A tanulásra vonatkozó tudományos nézetek fejlődése | 105 |
A tanulásról alkotott felfogás az ókorban és a középkorban | 105 |
Az empirizmus ahtása, a szemléltetés pedagógiája | 106 |
A tanulás folyamatáról alkotott elképzelések jelentős átalakulása a 20. század első felében, a cselekvés pedagógiája | 111 |
A kognitivizmus más útjai, a konstruktivista pedagógiai megszületése | 117 |
A tanulási folyamat mint konstrukció | 121 |
A tanulás irányítása a korszerű pedagógiai elképzelésekben | 126 |
A cselekvés pedagógiája a konstruktivista pedagógia kiemelt szerepe | 126 |
A gyerek személyisége, valamint ismeretstruktúrái megismerésének fontossága | 127 |
A differenciálás jelentősége | 127 |
A tanulás logikája a két szemléletben | 127 |
A gazdag módszeregyüttes alkalmazásának jelentősége | 129 |
A tanítás életszerűségének biztosítása | 129 |
Összegzés: a két elsősorban ajánlott tanulásfelfogás összehasonlítása | 130 |
Összefoglalás | 133 |
Feladatok | 133 |
Irodalom | 134 |
Az oktatás célrendszere | 137 |
Bevezetés | 138 |
Az oktatási cél fogalma | 139 |
Az oktatási cél funkciói | 143 |
Az oktatás céljainak kiválasztása | 144 |
A társadalmi értékek, szükségletek, tevékenységek hatása az oktatási célok kiválasztására | 144 |
A nevelésfilozófiai nézetek hatása az oktatási célok kiválasztására | 146 |
A tanulóra és a tanítási-tanulási folyamatra vonatkozó ismeretek hatása az oktaátsi célok kiválasztására | 148 |
Az oktatási célok osztályozása | 150 |
Az általános célok konkrét követelményekké alakítása | 158 |
Összefoglalás | 161 |
Feladatok | 161 |
Irodalom | 163 |
Az oktatás tartalma | 165 |
Bevezetés | 166 |
Az oktatás tartalmának történeti alakulása a társadalmi igények változása szempontjából | 169 |
Az oktatás tartalmának történeti alakulása a gyermek szempontjának érvényesülése szerint | 170 |
Az oktatás tartalmának "forrásvidékei" | 173 |
A társadalom igényeinek figyelembevétele az oktatás tartalmának meghatározásában | 176 |
Az oktatás tartalma és a mindennapi élet vagy másképpen: a közvetlen társadalmi környezet igényei | 180 |
Az oktatás tartalma és a fejlődéslélektan követelményei | 181 |
Az oktatás tartalma és a differenciálás | 184 |
Az oktatási tartalom kiválasztásának módszerei | 185 |
Összefoglalás | 187 |
Feladatok | 187 |
Irodalom | 189 |
A tanterv | 191 |
Bevezetés | 192 |
A tanterv értelmezésének változásai, pedagógiai összefüggései | 193 |
Az oktatás tartalma a tantervben; kiválasztásának fő szempontjai | 195 |
Az oktatási tartalom elrendezésének tantervi modelljei | 197 |
A tantervi értékelés szerepe, fő jellemzői | 202 |
A tantervi értékelés átfogó szerepe | 203 |
A tantervi értékelés és követelmények szoros kapcsolata | 204 |
A tantervi értékelés objektív és szubjektív alapjainak párhuzamos megerősödése | 204 |
Újabb tendenciák a tanterveknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepében | 205 |
A tantervelmélet 19-20. századi meghatározó koncepcióinak áttekintése | 210 |
A tantervelmélet kezdetei | 211 |
A tantervelmélet fő szakaszai a 20. században | 211 |
Összefoglalás | 216 |
Feladatok | 216 |
Irodalom | 217 |
Az oktatási folyamat | 219 |
Bevezetés | 220 |
Az oktatási folyamat különböző szempontú megközelítése | 220 |
Az oktatási folyamat | 222 |
Az önszabályozást kiépítő oktatási folyamat | 223 |
Tantárgyi tartalom tudásának folyamata | 225 |
A tanulni tudást és tanulási motivációt kifejlesztő folyamat | 227 |
A tanulási motivációt fejlesztő folyamat | 228 |
A kognitív stratégia, metakogníció | 230 |
Motivációs stratégia | 232 |
A kognitív stratégia, metakogníció | 230 |
Motivációs stratégia | 232 |
A kognitív önszabályozó stratégia | 233 |
Motivációs önszabályozó stratégia | 235 |
Összefoglalás | 238 |
Feladatok | 239 |
Irodalom | 240 |
Az oktatás stratégiái és módszerei | 243 |
Bevezetés | 244 |
Az oktatási stratégia fogalma | 245 |
Az oktatási stratégiák fajtái | 247 |
Célközpontú stratégiák | 247 |
Szabályozáselméleti stratégiák | 251 |
Az oktatási módszer fogalma | 255 |
A módszerek csoportosítása, osztályozása | 256 |
Oktatási módszerek | 257 |
Az előadás | 258 |
A magyarázat | 261 |
Az elbeszélés | 267 |
A tanulók kiselőadásai | 267 |
A megbeszélés | 268 |
A vita | 272 |
Szemléltetés | 274 |
Munkáltató módszer | 277 |
A projektmódszer | 278 |
A tanulási szerződés | 281 |
A kooperatív oktatási módszer | 282 |
A szimuláció, a szerepjáték és a játék | 284 |
Tanulmányi kirándulás | 285 |
Házi feladat | 286 |
A módszerek kiválasztása | 289 |
Összefoglalás | 291 |
Feladatok | 292 |
Irodalom | 293 |
Tanulásszervezés | 297 |
Bevezetés | 298 |
A tanár szervezőtevékenységét meghatározó elméleti megközelítések | 298 |
A szervezési és tanítási problémák megkülönböztetése | 302 |
A szervezés tevékenységformái | 302 |
Nem célravezető szervezési-irányítási eljárások, tanári gyakorlatok | 312 |
Összefoglalás | 313 |
Feladatok | 314 |
Irodalom | 315 |
Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei | 317 |
Bevezetés | 318 |
A taneszköz fogalma | 318 |
A taneszközök története | 320 |
A taneszközök csoportosítása | 322 |
A taneszközök jellemzői | 325 |
Taneszközök kiválasztása, hatékonysága | 326 |
Taneszközök az oktatási folyamatban | 330 |
Összefoglalás | 335 |
Feladatok | 336 |
Irodalom | 337 |
Az oktatás szervezeti keretei és formái | 339 |
Az oktatás szervezeti keretei | 340 |
Az osztály a tanítás-tanulás társas közege | 340 |
Az osztályba sorolás szempontjai | 342 |
Koedukáció az osztályban | 345 |
Az osztálylétszám és az oktatás eredményessége | 349 |
Az oktatás egyéb szervezeti keretei | 350 |
Az oktatás szervezeti formái | 351 |
A tanítási óra időtartama | 352 |
Rituálék a tanítási órán | 353 |
Az órarend | 353 |
A tanítási órák pedagógiai rendszere | 354 |
A tanítási óra menete | 355 |
Az oktatás más szervezeti formái | 357 |
Összefoglalás | 357 |
Feladatok | 358 |
Irodalom | 358 |
Az oktatás szervezési módjai | 361 |
A szervezési mód és munkaforma értelmezése | 362 |
A frontális munka | 362 |
A frontális munka lényege | 362 |
A frontális munka megjelenése a nevelés történetében | 363 |
A frontális munka jelenleg is az oktatás domináns szervezési módja | 363 |
A frontális munka hatása a résztvevőkre | 365 |
Az egyéni munka | 367 |
Az egyéni munka lényege és változatai | 367 |
Az egyéni munka történeti szempontból | 368 |
Az egyéni munka a gyakorlatban | 369 |
Az egyéni munka hatása a résztvevőkre | 370 |
A párban folyó tanulás | 371 |
A párban folyó tanulás lényege és változatai | 371 |
A párban folyó t anulás történeti szempontból | 372 |
A párban folyó tanulás a gyakorlatban | 372 |
A párban folyó tanulás hatása az érintettekre | 373 |
A csoportmunka | 374 |
A csoportmunka lényege | 374 |
A csoportmunka történeti szempontból | 374 |
A csoportmunka a gyakorlatban | 375 |
A csoportmunka hatása a résztvevőkre | 378 |
A szervezési módok szimultán alkalmazásáról | 379 |
Összefoglalás | 381 |
Feladatok | 381 |
Irodalom | 383 |
A pedagógiai értékelés | 385 |
Bevezetés | 386 |
Az értékelés fogalma, funkciói és szintjei | 386 |
Az értékelés értelmezésének változásai, az értékelés fogalma | 386 |
Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei | 387 |
Értékelési modellek | 393 |
Külső és belső értékelés | 393 |
Értékelés a tanítás során | 395 |
Célok - tapasztalatok - értékelés | 395 |
A diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés | 396 |
Az értékelés szerepe a személyiség fejlődésében, az iskolai teljesítmények alakításában | 398 |
A viszonyítás problémája | 399 |
Az értékelés folyamata | 401 |
Megítélés, becslés, mérés | 408 |
Mérésmetodológiai követelmények | 409 |
Értékelők, önértékelők | 411 |
Összefoglalás | 412 |
Feladatok | 413 |
Irodalom | 414 |
A különleges bánásmódot igénylő gyermek | 417 |
Bevezető | 418 |
A különleges bánásmódot igénylő gyermek fogalma, típusai | 418 |
A különleges szükségletek okai, fokai | 420 |
A különleges bánásmódot igénylők aránya a népességben | 421 |
Törvényi szabályozás | 422 |
A speciális nevelési szükségletű gyermekek integrált-inkluzív nevelése | 422 |
Tanulási problémákkal küzdő tanulók | 427 |
Magatartászavarok miatt problémás tanulók | 429 |
Kivételes képességű tanulók, tehetségesek | 430 |
A tehetség meghatározása | 430 |
A tehetség kialakulásának feltételei | 430 |
A tehetség összetevői | 431 |
A tehetség irányai | 4334 |
Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés | 434 |
Összefoglalás | 442 |
Feladatok | 443 |
Irodalom | 443 |
Különleges bánásmódot igénylő csoportok oktatása | 447 |
Bevezetés | 448 |
A különleges bánásmódot igénylő csoport fogalma, típusai, az eltérés oka | 448 |
Fogalmi keretek, tipológia | 448 |
Az eltérő bánásmód indokai | 449 |
Kisebbségek oktatásának elmélete és gyakorlata | 451 |
A multikulturalizmus és interkulturalizmus fogalma | 451 |
Kisebbségi csoportok oktatásának jogi alapja | 451 |
Különleges bánásmódot igénylő csoportok: nemzeti kisebbségek, romák, bevándorlók | 452 |
A nemzeti kisebbségek oktatása | 452 |
A cigány tanulók oktatása | 453 |
Külföldi tanulók oktatása | 454 |
Az interkulturális oktatás, kisebbségpedagógia sajátos didaktikája | 454 |
A kisebbségi oktatás iskolai keretei | 454 |
Egyes társadalmi csoportok oktatásának célja | 455 |
Az oktatás tervezése, a tananyag | 456 |
Az oktatás sajátos folyamata | 459 |
Stratégiák, speciálisan kezelt módszerek, eljárások | 460 |
Eltérés az értékelésben, osztályozásban | 462 |
Eltérés a tanulásban, a tanulás nyelvével kapcsolatos kérdések | 463 |
Összefoglalás | 465 |
Feladatok | 465 |
Irodalom | 466 |
Az iskolai oktatómunka tervezése | 469 |
A tervezési tevékenység sajátosságai | 470 |
A pedagógus tervezési feladatai | 473 |
A tervezés intézményi szintje. Pedagógiai program - helyi tanterv | 473 |
A pedagógusok egyéni tervei. Tanmenet - tematikus terv - óravázlat | 476 |
Új szempontokat érvényesítő alternatív tervek | 480 |
Összefoglalás | 483 |
Feladatok | 484 |
Irodalom | 485 |
A kezdő pedagógus | 487 |
Bevezető | 488 |
A kezdő tanárok legfontosabb problémái | 489 |
A kezdő és tapasztalt tanárok tevékenységében, gondolkodásában megfigyelt alapvető különbségek | 490 |
Tervezés | 490 |
Észlelés - információfeldolgozás | 491 |
Interaktív tevékenység | 492 |
Döntési folyamatok, kognitív struktúrák | 493 |
Tanári attitűd | 496 |
Pályakezdés | 497 |
A tanár önismerete | 497 |
A kezdő lépések | 500 |
Önelemző eljárások, fejlesztő technikák | 506 |
Összefoglalás | 509 |
Feladatok | 509 |
Irodalom | 510 |
Névmutató | 513 |
Tárgymutató | 523 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.