Diatomák Kuba ÉNY-i partszegélyéről

Előszó

Részlet a könyvből:
Jelen vizsgálatokra a Magyar Tudományos Akadémia és a Kubai Tudományos Akadémia között 1977-ben létrejött megállapodás alapján került sor. A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet támogatásával elkezdett aktuogeológiai tevékenység során Nagy E. és Radócz Gy. számos aljzatmintát gyűjtött Kubában, elsősorban partközeli, partszegélyi területeken. A vizsgálati eredmények közül a bentosz Diatomák külön is említést érdemelnek, miután Kuba környékéről ez ideig főként plankton Diatomákat ismertünk (B. L. Lopez-L. Vinogradova 1972, 1974, B. L. Lopez-A. N. Borrero 1977). A most vizsgálatra került 7 db aljzatmintát Los Arroyos-tól É-ra, Punta las Orillas és a Cayos de Buenavista lapos, mangrovés partjai között húzódó és itt csupán 2-5 m mélységű csendes, tiszta vizű, a Kuba környéki átlagnak megfelelő, 30-37%o sótartalmú és 22-28 °C hőmérsékletű, jól szellőzött vizű selflagúna területről, homokos-iszapos aljzatról, a térképen jelölt AB 1 - 7 szelvény mentén gyűjtöttük (1. ábra). Ezenkívül összehasonlító jelleggel a Kuba D-i partjához csatlakozó Batabánói-öböl Tp-229. sz. fúrásának 6 db mintáját is megvizsgáltuk (1. ábra). Ez a fúrás 4,35 m vastagságban tárta fel az öböl üledékeit. A vizsgált 6 db minta sem Diatomát, sem Nannoplanktont nem tartalmazott, kovaszivacs vázelemek is csak a felső 1,20 m-ben voltak, bár ma élő Diatomákat ismerünk az öbölből (loco citato). Ez utóbbi mintákat O. A. Stjarez, a Kubai Oceanológiai Intézet geológiai laboratóriumának vezetője volt szíves rendelkezésünkre bocsátani. A Los Arroyos-i aljzatminták uralkodó mennyiségét terrigén származású iszap és kevés változatos anyagú homokszemcse mellett jelentős mennyiségű szerves eredetű ^karbonát anyag, ill. ezek finomhomok-aprókavics szemnagyságú törmeléke alkotja. Vissza