Dialógus

Szerző

Sziénai Szent Katalin

Fordító

Dr. Csertő György

Lektor

Dr. Diós István

Budapest

'Sziénai Szent Katalin: Dialógus ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1983
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	343 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-360-208-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér reprodukciókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Sziénai Szent Katalin Dialógusa egyike a legmélyebb könyveknek, amelyeket a keresztény misztikáról valaha írtak. Csodálatos isteni tanítást tartalmaz, amely mindazoknak szól, akik komolyan törekszenek az életszentségre. De kincse az egész emberiségnek is. mert mindenkihez szól: "az ember" lelki, állapotát, gyengeségét, önszeretetét és az abból eredő bűnöket és bajokat tárja fel, és olyan orvosságokat tud nyújtani, amelyek mindenkit gyógyítanak. Ezért alkalmas a mű arra, hogy bárkit a szebb, a szentebb életre vezessen.
A Dialógus csodálatos párbeszéd isten és Katalin, Isten és a lélek, az Ég és a föld között. Az örök Igazság tanítja az értelmes teremtményt arra, hogy a keresztény tökéletesség, az üdvösség útja nem rendkívüli vezeklésekben, hanem az igazság megismerésében és szeretetében, "a szeretetben" áll. A Könyv ezért nem veszíti érvényét, ezért szerették annyira a középkorban, és ezért szeretheti meg a mai olvasó is.

Tartalom

Előszó
Hogyan egyesül a lélek Istennel az imádságban
Egy lélek a szemlélődés magasságába emeltetve négy kérést terjeszt Isten színe elé	21
E lélek vágya igen megnövekedett, amikor Isten megmutatta neki a világ nyomorúságait	22
ELŐZMÉNYEK ÉS ÍGÉRETEK
A szeretet és a megfontoltság, mint a tökéletesség lényege és normája
Ha a teremtmény meg van fosztva a természetfeletti szeretettől, egyetlen cselekedete sem elegendő sem a bűn miatti bűnhődésre, sem az érdemszerzésre	27
A vágy és a szívbéli töredelem elégtételt nyújthat a bűnért és a büntetésért önmagunk és mások nevében is. Néha azonban csak a bűnért nyújt elégtételt, a büntetést nem törli el	28
Istennek nagyon tetszik az érte szenvedni akaró lélek vágya	31
Minden erényt és hibát a felebarát közreműködésével gyakorol a lélek	31
Hogyan hatnak az erények a felebarát közreműködésével és miért különböznek annyira a teremtményekben	33
Az erények az ellentéteik által mutatkoznak és erősödnek meg	35
Az akaratnak elsősorban az erények megszerzésére és nem a vezeklésre kell irányulnia	36
A szeretet, az alázatosság és a megfontoltság egységet alkotnak, s a léleknek hozzájuk kell formálódnia	38
A vezeklést és a többi testi gyakorlatot úgy kell tekinteni, mint az erény megszerzésének eszközét, s nem mint az érzület elsődleges tárgyát. A megfontoltság világosságának különböző megnyilvánulásai	39
Az eddig mondottak egy részének megismétlése. Isten megígéri, hogy szolgái szenvedéseiért megújítja Egyházát	41
Az üdvösség misztériuma Isten tervében
Isten válasza kimondhatatlan szeretetet ébreszt a lélekben. Imádkozik Istenhez a szent Egyházért és a népért	45
Isten elmarasztalja a keresztény népet és különösen az ő szolgáit. Néhány igazság Krisztus Testének szentségéről (az Oltáriszentségről) és a megtestesülés jótéteményéről	47
Krisztus szenvedése után a bűn súlyosabb büntetést érdemel, mint előtte. Isten megígéri, hogy szolgái szenvedéseire és imáira való tekintettel irgalmas lesz a szent Egyházhoz	49
A lélek, Isten jóságát egyre jobban megismerve, nem elégedett meg azzal, hogy csak a keresztény népért és a szent Egyházért könyörögjön, hanem könyörgött az egész világért	51
Isten elmarasztalja értelmes teremtményeit, főleg önszeretetük miatt. A hozzá könyörgő lelket pedig imádságra és könnyekre serkenti	51
Isten kezei közül senki sem bújhat ki: mindenki az ő kezei között van vagy az irgalmasság, vagy az igazságosság által	52
A lélek, mivel növekedett benne a szeretet tüze, azt kívánta, hogy vérrel verítékezhessen	53
Szorongatásaink türelmes elviselése nélkül nem tetszhetünk Istennek. Isten megerősíti ezt a lelket és a lekiatyját, hogy igaz türelemmel viseljenek mindent	53
Az égbe vezető út Ádám engedetlensége miatt megszakadt, ezért Isten a saját Fiából épített hidat, melyen el lehet jutni az égbe	54
Isten megmutatja a léleknek az égbe vezető híd nagyságát	55
Szőlőművesek vagyunk valamennyien, Isten küld minket az Egyház szőlejébe. Saját szőleje van mindenkinek önmagában, de egyesülnünk kell az igaz szőlőtővel, Isten Fiával	56
Isten megmetszi az igaz szőlőtőn élő szőlővesszőket, azaz az ő szolgáit	58
AZ IGAZSÁG ÉS AZ IRGALMASSÁG ÚTJA
Az emberré lett Ige: híd és az igazság útja
A lélek hálát ad Istennek, majd kéri, hogy mutassa meg neki azokat, akik a hídon járnak, és azokat, akik nem mennek rajta keresztül	63
Ennek az áldott hídnak három lépcsőfoka van, melyek a lélek három állapotát jelzik. Hogyan kell érteni Krisztus e szavait: "Ha magasba emeltetem, mindeneket magamhoz fogok vonzani"	63
Ez a híd kövekből van rakva, kövei az igaz és királyi erények. Van egy fogadó rajta, ahol enni adnak a vándoroknak. Aki a hídon jár, az életre megy, aki alatta, a folyóban jár, az a halálba és a kárhozatba tart	65
Mindkét úton, a hídon is, a folyóban is fáradsággal lehet csak járni. A hídon járó lélek öröme	67
A Mennybemenetel napján ez a híd fölment a mennybe, mindazonáltal nem szakadt el a földtől	67
A lélek csodálattal eltelve Isten irgalmassága iránt, felsorolja az isteni gondviselés sok ajándékát és kegyelmét, amelyeket az emberi nemnek adott. Az irgalmasság himnusza	70
A folyó, amely elragadja az embert, és a rossz elleni harc
Azok méltatlansága, akik a híd alatt járnak. Isten az ilyen lelket a halál fájának nevezi. Ez a fa főleg négy víciumba ereszti gyökerét	71
A halál fájának gyümölcsei annyira különböznek egymástól, amennyire különbözőek a bűnök. A testiség bűne	72
A halál fájának egy másik gyümölcse a fösvénység. A belőle származó rosszak	73
Azokról az uralkodókról, akik az igazságtalanság gyümölcsét termik	74
A felsorolt és egyéb hibák miatt a lélek hamis ítélkezésbe esik. Az ilyenek méltatlansága	74
Krisztus e szavairól: "Elküldöm a Vigasztalót, aki vádolni fogja a világot az igazságtalansággal és a hamis ítélettel". E vádak egyike szüntelenül hangzik	75
A második vád szemrehányást tesz az igazságtalanságért és a hamis ítéletért, általánosságban is, konkréten is	77
A kárhozottak négy fő gyötrelme, melyekből a többi következik. Az ördög rútsága	78
A harmadik vád az ítélet utolsó napján történik	79
A kárhozottak már semmi jót sem tudnak kívánni	80
Az üdvözültek dicsőségéről	80
Hogyan növekszik a kárhozottak szenvedése a végítélet után	83
A kísértések haszna. A lélek már a halál pillanatában, mielőtt még elszakadna a testtől, látja és ízleli a helyet, ahová menni fog, azaz a dicsőséget vagy a büntetést, amelyet kapnia kell	84
Az ördög mindig a jó látszatával szedi rá a lelket. Akik nem a hídon járnak, hanem a folyón mennek át, megtévednek és beleesnek épp abba a szenvedésbe, amit el akartak kerülni. Egy fáról, melyet a lélek egy látomásában látott	86
A földi élet útján senki sem jár szenvedések nélkül, mert a föld a bűn miatt töviseket és bogáncsokat terem. Kiknek nem ártanak a tövisek	87
Az értelem szemének vakságából következő bajok. Azok a jó cselekedetek, melyeket nem a kegyelem állapotában vittek végbe, nem számíttatnak be az örök életre	89
Isten törvényeit az evangéliumi tanácsok nélkül nem lehet megtartani. Bármilyen állapotban élhet az ember Isten tetszésére, ha jó és szent akarata van	91
A világ emberei nem tudnak betelni azzal, amit birtokolnak. Arról a szenvedésről, melyet a gonosz akarat okoz már ebben az életben	93
A szolgai félelem nem elég az örök élethez, de aki tevékeny e félelemben, az eljut az erény szeretetére	95
Nagy keserűség töltötte el a lelket azok vaksága miatt, akik elmerültek a folyóban	96
A három lépcső, melyek a hídban, azaz Isten Fiában vannak, a lélek három képességét jelentik	97
A lélek nem lehet kitartó és nem érheti el célját, ha nem egyesül e három képességre	99
Krisztus e szavainak magyarázata: "Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!"	99
A tökéletesség ösvénye: törvény és erény
Hogyan kell élnie az értelmes teremtményeknek, hogy kilábaljon a világ tengeréből és fölmehessen a hídra	101
Néhány dolog rövid megismétlése	103
A híd három lépcsője a lélek három állapotát jelzi. Isten felszólítja ezt a lelket, hogy emelkedjék önmaga fölé és szemlélje az igazságot	104
A lélek az isteni tükörbe tekintve meglátta, hogy a teremtmények különféle módokon járnak	105
Az erény szeretete nélküli szolgai félelem nem elegendő ahhoz, hogy örök életet adjon. A félelem törvénye és a szeretet törvénye egy valóság	105
A szolgai félelem tökéletlen állapotát az első lépcső jelképezi. Aki gyakorolta magát a szolgai félelemben, eljut a szent istenfélelemre, a második lépcsőre, amely tökéletesebb állapot	106
Azok tökéletlensége, akik a maguk hasznára és vigasztalására szolgálják Istent	107
Hogyan nyilatkoztatja ki magát Isten az őt szerető léleknek?	109
Miért nem így mondta Krisztus: "Kinyilatkoztatom majd az én Atyámat", hanem: "Kinyilatkoztatom majd magamat"	110
Miképpen jut fel a lélek a szent híd első lépcsőjéről a másodikra	111
Amikor a lélek tökéletlenül szereti Istent, a felebarátot is tökéletlenül szereti. E tökéletlen szeretet jelei	113
Az imádságról és a lélek állapotairól
Hogyan jut el a lélek az egyszerű és nagylelkű szeretere. Kezdődik az imádságról szóló rész	115
Néhány igazság Krisztus Testének szentségéről. Hogyan lép át a lélek a szóbeli imádságból a benső imára. E lélek egyik látomása	115
Azoknak a világi embereknek tévedése, akik csak a saját vigasztalásukért és örömükért szeretik és szolgálják Istent	119
Isten szolgáinak tévedése, akik még tökéletlen szeretettel szeretik Istent	121
Vannak, akik nem segítenek a felebarát szükségén, nehogy elveszítsék a maguk békéjét és vigasztalását	122
Azok tévedése, akik minden érzületükkel a vigasztalásokhoz és a benső látomásokhoz ragaszkodnak	123
Akik benső látomásoknak és vigasztalásoknak örvendenek, megtévedhetnek amiatt, hogy az ördögöt világosság formájában látják. Jelek, melyekből felismerhető, hogy egy látomás mikor való Istentől és mikor az ördögtől	124
A lélek, aki valóban ismeri önmagát, bölcsen elkerüli a mondott tévedéseket	125
Hogyan indul a lélek a tökéletlen szeretetből és jut el a tökéletes szeretetre, amely baráti és Fiúi szeretet	126
Jelek, amelyekből felismerhető, hogy a lélek eljutott a tökéletes szeretetre	127
A tökéletlenek csak az Atyát akarják követni, a tökéletesek azonban követik a Fiút. A különböző keresztségekről	128
A lélek, amint fölér a szent híd harmadik lépocsőjére, azaz eljut a szájhoz, átveszi a száj feladatát. Ide érkezésének igazi jele az, hogy a saját akarata meghalt	130
A lélek tevékenységei, amikor felért a harmadik szent lépcsőre	132
A negyedik állapotról, amely nem válik el a harmadiktól. A negyedik állapotba jutott lélek cselekedetei. Isten soha nem távozik el tőle, jelenlétét a lélek szhüntelenül érzi	134
Isten a tökéletes lélektől nem vonja meg jelenlétének érzését, sem a kegyelmet, ellenben megvonja az egyesülést	137
A világ fiai akár akarják, akár nem, dicsérik és dicsőítik Istent	139
Még az ördögök is dicsőítik és dicsérik Istent	139
A lélek e jelen élet szenvedéseiből kilépve a maga egészében látja Isten dicsőségét és dicséretét minden teremtményben. A vágy szenvedése megszűnik, maga a vágy azonban megmarad	140
Amint Szent Pál apostol, miután elragadtatott, hogy lássa a boldogok dicsőségét, azt kívánta, hogy oldódjék el a testtől, ugyanígy az életszentség fent elmondott harmadik és negyedik állapotába jutott lelkek is erre vágyakoznak	141
Miért vágyódik a lélek arra, hogy eloldódjék a testtől? Ha nem is lehet ebben része, nem tér el Isten akaratától, hanem inkább dicsekszik benne, mint minden más szenvedésben, melyeket Isten dicsőségéért viselhet el	143
Akik eljutottak az egyesülés állapotára, azok értelmének szemét a beléjük árasztott kegyelem természetfölötti világossága világosíja meg. Az üdvösségre vonatkozó jótanácsért jobb egy szent lelkiismeretű és alázatos személyzet, mint egy gőgös tudóshoz fordulni	144
A már elmondottak rövid összefoglalása. Isten rávezeti ezt a lelket arra, hogy minden teremtményért és a szent Egyházért könyörögjön	147
A könnyekről szóló tanítás
A lélek arra kéri Istent, ismertesse meg vele a lélek állapotait és a könnyek gyümölcseit	149
A könnyek öt fajtájáról	149
A lélek különböző állapotainak megfelelő különböző könnyek	150
Az előző fejezet összefoglalása. Az ördög menekül azoktól, akik a könnyek ötödik fokán vannak; zaklatásai csak segítik ennek az állapotnak az elérését	154
Akik szeretnének sírni, de nem tudnak, azoknak tűz-könnyeik vannak. Miért vonja meg Isten a szem könnyeit	155
A könnyek öt foka közül csak a négy utolsó ad végtelen könnyeket. Isten úgy akarja, hogy ne véges, hanem végtelen dolgokkal szolgáljuk őt	157
Azoknak a könnyeknek gyümölcséről, melyeket a világ emberei hullatnak	158
A világ embereit, akik a mondott módon sírnak, négy különböző szél tépázza	160
A könnyek második és harmadik fajtájának gyümölcsei	162
A könnyek negyedik fokának, az egyesítő könnyeknek gyümölcse	164
A három világosság, mellyel el lehet jutni a lélek tökéletes tisztaságára
A lélek köszönetet mond Istennek a könnyek különböző fokainak magyarázatáért és föltesz két kérdést	167
Az értelem világosságára minden léleknek, aki igazságban akar szolgálni Istennek, szüksége van. A világosságról általában	168
Azokról, akik inkább a testi vezeklésre, mint a saját akaratuk megölésére vágyakoznak. A második világosság tökéletesebb, mint az általános világosság	170
Az értelem harmadik és legtökéletesebb világossága. Milyen tetteket hajt végre a lélek, aki eljutott erre a világosságra. A lélek egy látomása révén megtudja, hogyan lehet eljutni a tökéletes tisztaságra. Nem szabad ítélkezni a felebarát felett	171
Miképpen kapják az örök élet zálogát ebben az életben azok, akik a harmadik, a legtökéletesebb világosságban élnek	174
Hogyan kell megdorgálni a felebarátot úgy, hogy a lélek ne essék hamis ítélkezésbe	175
Soha nem szabad ítélkezni annak bűne felett, akiért imádkozunk, még akkor sem, ha Isten kinyilvánította volna, hogy az a lélek telve van sötétséggel	176
Nem a vezeklést, hanem az érzületet és az erények szeretetét kell alapnak és az akarat elsődleges tárgyának tekinteni	178
A mondottak összefoglalása és egy kiegészítés a felebarát feddéséről	179
Jelek, melyekből felismerhető, hogy a látogatások és benső látomások Istentől falók-e vagy az ördögtől	180
Isten beteljesíti szolgái szent vágyait. Nagyon tetszik neki az a lélek, aki állhatatosan zörget igazságának kapuján	182
AZ EGYHÁZ ÉS A VILÁG ISTENI KORMÁNYZÁSA
A szent Egyház misztikus teste
A lélek hálát ad Istennek és megalázkodik, majd imádkozik az egész világért és különösen a szent Egyház misztikus testéért, saját gyermekeiért és két lelkiatyjáért. Ezután kéri, hogy a szent Egyház szolgáinak hibáiról beszéljen neki Isten	187
Isten imádságra serkenti a lelket és válaszol néhány kérdésére	188
A papok méltóságáról. Krisztus Testének szentségéről. A méltó és méltatlan módon történő áldozásról	189
A test érzékei tévednek e Szentséggel kapcsolatban, a lélek érzékei azonban nem; ezért e lélek érzékeivel kell látni, ízlelni és érinteni. A lélek egy látomása	193
Annak a léleknek kiváló állapota, aki kegyelemben fogadja a Szentséget	194
A Szentség kiválóan kiemeli a papok méltóságát. Isten a papoktól nagyobb tisztaságot kíván, mint más teremtményeitől	195
A szentségeket nem lehet eladni és megvenni. Akik a szentségeket fogadják, azoknak segíteniük kell a földi dolgokkal a szolgákat. Amit a szolgák kapnak, háromfelé kell osztaniuk	196
A papok méltóságáról. A szentség erejét nem csökkenti sem a kiszolgáltató, sem a szentséget fogadó bűne. Isten nem akarja, hogy a világiak beleavatkozzanak a szolgák megjavításába	197
Az Egyház, illetve Isten szolgáinak üldözését Isten a magáénak tekinti	198
Azoskról, akik különféle módokon üldözik az Egyházat és az Egyház szolgáit	200
Az Egyházról és szolgáiról mondottak rövid megismétlése	202
A szent és erényes szolgák kiválósága, erénye és szent cselekedetei. A naphoz hasonlók ők. Javító dorgálásaik a rájukbízottak felé	202
Az előző fejezet összefoglalása. A tiszteletről, amely egyformán megilleti a papokat akár jók, akár rosszak	208
A klérus botrányai és ezek következményei
A rossz papok és szolgák élete és bűnei	211
A rossz szolgákban igazságtalanság uralkodik, különösen azáltal, hogy nem javítják alaárendeltjeiket	213
Az említett szolgák egyéb hibáiról, főleg arról, hogy kocsmába járnak, bűnös játékokat űznek és ágyasokat tartanak	214
A gonosz szolgákban természetellenes bűn uralkodik. A lélek egy látomása e bűnről	215
Az alárendeltek az elöljárók bűnei miatt nem javulnak meg. A szerzetesek bűnei. E bajok következményei	218
Az említett gonosz szolgákban a paráznaság bűne uralkodik	220
A rossz szolgákban fösvénység uralkodik: uzsorára adnak kölcsönt, főként pedig adják és veszik az Egyház javadalmait és a hivatalokat. Bajok, melyek e bírvágy miatt következnek a szent Egyházra	223
A gonosz szolgákban a gőg uralkodik, melynek következtében elveszítik az igaz megismerést, és elkövetik a látszólagos konszekrálás bűnét	226
Egyéb bűnök, melyek a gőgből és az önszeretetből származnak	229
A rossz szolgák sok más bűne	233
Az igazak és a bűnösök halála közötti különbség. Az igazak halála	234
A bűnösök halála és szenvedése a halál pillanatában	237
Az eddig mondottak rövid összefoglalása. Isten megtiltja, hogy világiak hozzányúljanak az ő papjaihoz, s felszólítja a lelket, hogy sírjon e nyomorult bűnösök miatt	241
A lélek hálát adva és Istent dícsérve imádkozik a szent Egyházért	242
Az isteni gondviselésről
Az isteni gondviselésről általában	247
A remény is az isteni gondviselés ajándéka. Aki tökéletesebben remél, tökéletesebben ízleli a gondviselést	249
Isten az Ószövetségben a Törvény és a Próféták által mutatta meg gondviselését. Majd elküldte az Igét, s végül az Apostolok, vértanúk és más szentek által gondoskodik rólunk. Semmi sem történik a teremtményekkel Isten gondviselése nélkül	251
Minden a javunkra és üdvösségünkre szolgál, amit Isten történni enged. Vakok és tévedésban vannak azok, akik az ellenkezőjét gondolják	252
Hogyan gondoskodott Isten egy konkrét esetben egy lélek üdvösségéről	254
Isten különféle módokon nyilvánítja ki gondviselését teremtményeinek. Felpanaszolja hűtlenségüket. Egy ószövetségi előkép tanítása	255
Isten üdvösségünk érdekében gondoskodik arról, hogy szorongatásokat szenvedjünk. Azok nyomorúsága, akik önmagukban és nem az ő gondviselésében bíznak. A benne remélők kiválósága	257
Isten gondviselése a szentségek által. Hogyan gondoskodott csodálatos módon többször is egy lélekről, aki éhezett a Szentségre	260
Isten gondviselése azok iránt, akik halálos bűnben vannak	263
Isten gondviselése azok iránt, akik még nem tökéletesek a szeretetben	265
Isten gondviselése azok iránt, akik a tökéletes szeretetben élnek	268
A mondottak rövid megismétlése. Krisztus e szavairől: "Vesd ki a hálót a hajó jobb oldalán"	271
A hálót az egyik tökéletesebben veti ki, mint a másik, ezért több halat fog. A tökéletesek kiválósága	273
Az általános gondviselés ebben az életben és a másikban	275
Isten gondviselése a szegények iránt	277
A földi gazdagság rendetlen vágyából és megtartásából származó bajok	279
Azok kiválósága, akik lelki okok miatt szegények. Krisztus a szegénységet nemcsak szavakkal, hanem életével is tanította. Isten gondviselése azok iránt, akik magukhoz ölelik ezt a szegénységet	281
Rövid összefoglalás az isteni gondviselésről	285
A lélek dicsérettel és hálával mond köszönetet Istennek, és megkéri, beszéljen az engedelmesség erényéről	286
Az engedelmességről
Hol található az engedelmesség, mi veszi el a lélektől, mi a jele annak, hogy a lélek birtokolja, mi kíséri és mi táplálja	289
Az engedelmesség az a kulcs, amellyel meg lehet nyitni az eget. Az övhöz kell kötzni ezt a kulcsot. Az engedelmesség himnusza	291
Az engedetlenek nyomorúsága és az engedelmesek kiválósága	293
Vannak, akik annyira szeretik az engedelmességet, hogy nem elégednek meg csak a parancsok teljesítésével, hanem különleges engedelmességre is kötelezik magukat	295
Miképpen lehet eljutni az általános engedelmességből a különleges engedelmességre. A szerzetek kiválósága	295
Az engedelmes szerzetesek kiválósága és az engedetlenek nyomorúsága	299
Az igazán engedelmesek százat kapnak egy helyett s hozzá még az örök életet. Mit jelent ez a "száz"	304
Az engedetlen szerzetes gonoszsága, nyomorúsága és fáradalmai. Az engedetlenség gyümölcsei	305
Azok tökéletlensége, akik tartózkodnak ugyan a halálos bűntől, de a szerzetben nagyon langyosan élnek	308
Az engedelmesség kiválósága és javai	309
A szerzetesek és a szerzeten kívül élők engedelmessége közti különbség	311
Isten nem a fáradság, nem az eltelt idő, hanem a szeretet nagysága szerint adja az érdemet. Csodák, melyeket Isten az igazán engedelmesek miatt tett. Az engedelmességhez szükséges megfontoltság	312
ÖSSZEFOGLALÁS ÉS BEFEJEZÉS
A könyv anyagának rövid összefoglalása	317
A lélek hálát ad és Istent dícsérve imádkozik az egész világért és a szent Egyházért. A hit erényét ajánlva fejezi be a könyvet	319
Bibliográfia	323
Név- és tárgymutató	325

Témakörök

Vallás > Vallásos irodalom > Elmélkedések
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus
Vallás > Vallásos irodalom > Lelkiségi irodalom

Sziénai Szent Katalin

Sziénai Szent Katalin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sziénai Szent Katalin könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem