Előszó | 3 |
Bevezetés | 5 |
A filozófia általános jellemzése | 7 |
A marxizmus-leninizmus és a filozófia | 7 |
A világnézet és filozófia | 9 |
Materializmus és idealizmus, dialektika és metafizika | 20 |
Elmélet és módszer a filozófiában | 27 |
A filozófia pártossága és tudományos objektivitása | 28 |
A materializmus és idealizmus harca a Marx előtti filozófia történetében | 32 |
Az ókori rabaszolgatartó társadalom filozófiája | 32 |
A feudalizmus és kapitalizmus közötti átmeneti korszak filozófiája | 46 |
A nyugat-európai polgári forradalmak korszakának filozófiája | 59 |
A magyar filozófiatörténet fejlődésének néhány kérdése | 87 |
Descartes magyar követői | 88 |
A francia materialisták hatása. Magyar felvilágosítók | 90 |
A reformkor és a szabadságharc. Forradalmi demokraták | 94 |
A magyar polgári filozófia a szabadságharc bukásától a Tanácsköztársaságig | 101 |
A marxista filozófia kialakulása és fejlődése Magyarországon | 104 |
A dialektikus és történelmi materializmus keletkezése és fejlődése | 109 |
A dialektikus és történelmi materializmus keletkezésének társadalomtörténeti alapjai | 109 |
A dialektikus és történelmi materializmus ideológiai és szaktudományos előzményei | 111 |
A dialektikus és történelmi materializmus létrejötte és fejlődése a Párizsi Kommünig (1844-től 1871-ig) | 115 |
A dialektikus és történelmi materializmus fejlődése a Párizsi Kommüntől a leninizmus kialakulásáig | 120 |
A dialektikus és történelmmi materializmus lenini továbbfejlesztése | 124 |
A dialektikus és történelmi materializmus fejlődése a szocializmus és kommunizmus építésének időszakában (1917-től) | 133 |
A filozófiai materializmus | 139 |
A világ anyagisága, az anyag és létezési formái | 141 |
Az anyag fogalma | 141 |
A mozgás - az anyag létezési módja | 152 |
A tér és az idő - az anyag objektív létformái | 164 |
Anyag és tudat | 176 |
A tudat fogalma | 176 |
A tudat kialakulása | 181 |
A tudat tartalma | 198 |
A beszéd és a gondolkodás | 203 |
A világ anyagi egysége | 207 |
A materialista dialektika | 213 |
A dialektika általános jellemzése. Az egyetemes összefüggés és annak forrásai | 215 |
A dialektika általános jellemzése | 215 |
A jelenségek egyetemes összefüggése és kölcsönös feltételezettsége | 216 |
Az oksági összefüggés | 221 |
A szükségszerű és a véletlen összefüggések | 229 |
A törvényszerű összefüggés | 233 |
Az ellentétek egységének és harcának törvénye | 243 |
Az ellentmondás törvénye a filozófia történetében | 243 |
Az ellentmondás törvényének helye és jelentősége a marxista dialektika rendszerében | 246 |
Az ellentmondás fogalma | 248 |
Az ellentmondás objektivitása | 252 |
Az ellentmondás egyetemessége és sajátszerűsége | 254 |
Az ellentétek egysége és harca | 262 |
A társadalmi ellentmondások fajai | 274 |
A mennyiségi és minőségi változások kölcsönös átcsapásának törvénye | 286 |
A mennyiség, a minőség, a mérték és a tulajdonság fogalma | 287 |
A változás két szakasza. A mennyiségi és minőségi változások kölcsönös átcsapásának törvénye | 297 |
A minőségi változás, az ugrás fajtái | 310 |
A tagadás tagadásának törvénye | 315 |
A dialektikus tagadás lényege | 316 |
A tagadás tagadása | 321 |
A fejlődés mint "csigavonal". A fejlődés előrehaladó jellege | 322 |
A dialektikus materializmus ismeretelmélete | 331 |
A marxista ismeretelmélet tárgya és alapvető kategóriái | 333 |
A megismerés érzéki és logikai szakasza | 341 |
Az igazság problémája | 355 |
A gyakorlat szerepe a megismerésben | 369 |
A világ törvényszerűségeinek megismerhetősége | 383 |