I. KÖTET | |
PIO LECTORI | 5 |
A MAGYAR KÖZÉPKOR IRODALMA | 7 |
A MAGAR KÖZÉPKOR ELSŐ KÉT SZÁZADA 1000-1200 | 9 |
A LOVAGKORI EPIKÁTÓL AZ ANYANYELVŰ VALLÁSOS KÖLTÉSZETIG 1200-1300 | 21 |
AZ ANJOUK ÉVSZÁZADA 1300-1400 | 28 |
A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGI IRODALOM FELVIRÁGZÁSA ÉS A LATIN NYELVŰ RENESZÁNSZ 1400-1541 | 49 |
Magyar nyelvű egyházi irodalom | 49 |
Latin nyelvű egyházi irodalom | 60 |
Latin nyelvű világi irodalom | 62 |
Magyar nyelvű világi irodalom | 81 |
MAGYAR RENESZÁNSZ | 89 |
AZ MAGYAR NÉPNEK, KI EZT OLVASSA | 91 |
Az első magyar nyelvű nyomtatott könyvek | 91 |
A hallás útján élvezett (szóbeli), zenével kísért költészet | 97 |
Olvasmányok | 110 |
A MAGYAR RENESZÁNSZ FÉNYKORA | 119 |
A magyar múlt felfedezése | 119 |
A szórakoztató verses epika: szerelmes történetek | 123 |
Az elbeszélő próza felé | 127 |
Balassi Bálint költészete | 139 |
"EZ VILÁG MINT EGY KERT, KIT KŐESŐ ELVERT" - KÉSŐRENESZÁNSZ, MANIERIZMUS, A BAROKK ITTHONI ELŐKÉSZÜLETE | 171 |
Órák és labirintusok. Magyar próza a XVII. század elején: vallásos, tanító és elmélkedő irodalom | 178 |
"Magyarország panasza." A harmincéves háború és hatása | 186 |
Gondolatok a legfőbb jóról | 191 |
A magyarországi latin nyelvű történeti irodalom az anyanyelvű reneszánsz és a reformáció idején | 197 |
A MAGYAR BAROKK | 205 |
ZRÍNYI ÉS A MAGYAR BAROKK | 207 |
Adriai tengernek szirénája | 207 |
Zrínyi kortársai: "A magyar nép hármas jajja" | 234 |
Az első magyar enciklopédia | 238 |
A történelem mint színjáték. a publicisztika | 240 |
A költészet Zrínyi korában | 244 |
GYÖNGYÖSI ÉS A MAGYAR BAROKK | 248 |
Az eposzi igényű barokk krónikásének: Gyöngyösi Istán | 248 |
A líra tematikai gazdagodása | 259 |
Kuruc költészet | 262 |
Florentina, avagy a magyar színjáték rejtélye | 268 |
A lélek békességéről. A Gyöngyösi-korabel próza | 270 |
BETHLEN MIKLÓS ÉS AZ ÖNÉLETRAJZI FORMÁBAN JELENTKEZŐ MAGYAR REGÉNY. (A MAGYAR BAROKK FÉNYKORÁNAK UTOLSÓ ÉVEI, 1700-1712) | 274 |
A tizennyolcadik század küszöbén | 274 |
Rákóczi kurucainak költészete | 275 |
A krónika, mint a regényes elbeszélés előkészítése | 278 |
Az író élete, mint művének témája: Bethlen Miklós | 280 |
"HOGY KI NE KOPNÁNK ÉLŐ NYELVÜNKBÜL". A MAGYAR KÉSŐBAROKK A XVIII. SZÁZADBAN | 288 |
Daloskönyvek, adomák és tudós irodalom | 288 |
Rákóczi Ferenc mint író | 296 |
Önéletrajzi regények Bethlen Miklós modorában | 301 |
Rokokó idill | 306 |
FELVILÁGOSODÁS ÉS ÉRZELMESSÉG | 311 |
AZ ÍRÁSBÓL, OLVASÁSBÓL SZÁRMAZOTT VILÁGOSSÁG | 313 |
Bessenyei György társasága | 313 |
József császár évtizedének magyar irodalma | 327 |
Vigyázó szemünket Párizsra vetettük | 340 |
Az utolsó testőr-költő | 354 |
AZ IS BOLOD, AKI POÉTÁVÁ LESZ MAGYARORSZÁGBAN | 358 |
Vitéz útrakél | 358 |
Kedv, remények, Lillák | 361 |
Színjátékai | 365 |
Csókok | 367 |
AZ IDŐMÉRTÉK KLASSZIKUS FEGYELMÉTŐL A ROMANTIKÁIG | 369 |
FORR A VILÁG BÚS TENGERE, Ó MAGYAR | 371 |
Magyar költészet a napóleoni háborúk idején | 371 |
Berzsenyi | 379 |
MEGBŰNHŐDTE MÁR E NÉP A MÚLTAT S JÖVENDŐT | 384 |
Kölcsey és a romantika | 384 |
Játékszíni koszorú | 393 |
Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban? | 400 |
Élet és fantázia | 408 |
A TIZENKILENCEDIK SZÁZAD KÖLTŐI. REFORMKOR, NÉPIESSÉG | 415 |
TANULSÁGOSAT S GYÖNYÖRKÖDTETŐT EGYSZERSMIND NYÚJTANI | 417 |
Pest-Buda a reformkorban | 417 |
A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely | 423 |
A romantikus próza | 429 |
"Uraim, le a kalapokkal!" | 438 |
REFORMOK KORA | 446 |
A reformkori regény és színmű | 446 |
Népies költészet | 459 |
PETŐFI SÁNDOR KÖLTÉSZETE | 463 |
Tóth Gáspár indítványa | 463 |
Lírai életregény | 468 |
Az apostoltól Segesvárig | 484 |
II. KÖTET | |
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA | 489 |
FORRADALOM UTÁN | 491 |
Az irodalmi ellenállás | 491 |
Az önkényuralom hétköznapjai | 502 |
" NEVED KI DICCSEL EJTENÉ, NEM ÉL OLY VELSZI BÁRD" | 506 |
Arany | 506 |
Tompa és Vajda | 515 |
A dalidók költői | 523 |
KÖDKÉPEK A KEDÉLY LÁTHATÁRÁN | 526 |
Epikus próza | 526 |
Kemény Zsigmond | 531 |
Vágyálmok valósága | 534 |
Jókai körül | 538 |
A kétkedés mint a haladás feltétele | 542 |
KIEGYEZÉS UTÁN | 551 |
APÁK ÉS FIÚK | 553 |
A kiegyezés körül | 553 |
A búcsúzó Arany | 559 |
Szodoma | 563 |
"A fiúk" | 568 |
A múlt pátosza | 581 |
"DE LEGSZEBB DAL ÖRÖKKÉ ÁLTALÁNOS EMBERI" | 585 |
A világ a színpadon | 585 |
"Kozmopolita költészet" | 588 |
SZÁZADVÉG MAGYARORSZÁGON | 599 |
A SZÉPPRÓZAI ELBESZÉLÉS DIADALÚTJA | 601 |
A sajtó mint nagyhatalom | 601 |
A nagy palóc | 607 |
A nap lovagja | 619 |
A magyar századvég prózaírói | 625 |
"BIZONYTALAN KÖLTŐK VAGYUNK MI" | 637 |
Kiss József tüzei | 637 |
A századvég költői | 639 |
A homályból | 642 |
A századvég leányálmai | 643 |
IRODALMI ÉLET A SZÁZADVÉGEN | 646 |
A millenium káprázatában | 646 |
Folyóiratok, tudomány | 650 |
Az öngyilkoság mint a szabadságvágy kétségbeesett kinyilvánítása | 654 |
A HOLNAP HŐSEI | 657 |
ADY ENDRE | 659 |
Új időknek új dalai | 659 |
Ady - egyvégtében olvasva | 664 |
A szerelmes Ady | 677 |
Még egy szó közéleti lírájához | 682 |
MAGYARORSZÁG A SZÁZAD ELEJÉN | 687 |
Az "U"-terv | 687 |
Ady költő-kortársai | 697 |
A szegény kisgyermek panaszai | 711 |
"Harcom a harcod folytatása" | 715 |
A mozgókép Babits költészetében | 721 |
A prózaíró és műfordító Babits | 723 |
A PRÓZA A XX. SZÁZAD ELEJÉN | 725 |
A forradalom előkészítője | 725 |
A pál utcai fiúktól a világ színpadáig | 732 |
Szindbád elindul | 737 |
Menekülés egy álomvilágba | 740 |
A stílus mint öncél | 742 |
Realizmus Móricz előtt és körül | 745 |
Kötéltánc realitás és fantasztikum határán. A humorba oldott tragikum? Karinthy Frigyes | 749 |
A magyar társadalom a magyar színpadon | 751 |
Az irodalom mint tudomány | 752 |
Elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott | 754 |
HÁBORÚ, FORRADALMAK | 759 |
Háború és irodalom | 759 |
Írók a forradalomban | 771 |
BÉKLYÓZOTT ESZTENDŐK 1920-1945 | 775 |
HALÁLFIAI | 777 |
Egy átmeneti korszak | 777 |
Hírlapok, könyvek, kiadók | 784 |
Az irodalmi szórakoztató-ipar | 789 |
Irodalmi emigráció | 792 |
Irodalmi élet | 796 |
A MAGYAR ROMOKON | 803 |
Hangok a múltból | 803 |
A háború már a tegnapé | 807 |
De a háborút a jövő is rejti | 812 |
Bús férfiak panaszai | 815 |
Et nos mutamur in illis | 827 |
Kritika és irodalom szövetsége | 847 |
KÉT IGAZ SZODOMÁBAN | 850 |
Egy próféta Ninivében | 850 |
A magvető | 861 |
AZ ÉRTELEM KERESÉSE | 869 |
A "magyar író" fogalmának faji alapú szűkítése | 869 |
Siker, érték, időeltolódás | 871 |
Az irodalom története mint regény és esszé | 899 |
Mi van jelen a múltból és a tegnapból? | 908 |
Járkálj csak, halálraítélt | 910 |
KÜLVÁROSI ÉJ | 917 |
Szépség koldusa | 917 |
Bécs, Párizs | 924 |
Döntsd a tőkét, ne siránkozz | 927 |
"Szeretlek, mint anyját a gyermek" | 930 |
Íme, hát megleltem hazámat | 932 |
BÚCSÚZÓ AZ OLVASÓHOZ | 939 |
TÁJÉKOZTATÁSUL | 941 |
NÉVMUTATÓ | 945 |