Dhammó I-II.

Tartalom

I. kötet
Előszó 3
Általános bevezetés.
Kőrösy Csoma Sándor 18
A páli nyelv 19
A páli és szanszkrit viszonya egymáshoz 21
A Páli-Szöveg-Társaság 22
A hinajánam és máhajánam 22
Máhajánam 23
Hinajánam 25
A hinajánam értéke és jelentősége mint bölcselet. Európára 25
A buddhizmus mint pesszimizmus 33
A buddhizmus nem pesszimizmus gyakorlati értelemben 34
Kelet és Nyugat világnézete 38
Schopenhauer és a buddhizmus 39
A buddhizmus viszonya a jelenkor tudományához 42
A buddhizmus és az agnosticizmus 56
Energetikus vagy anyagelvű monizmus 59
A buddhista lélektan 63
Arijaszaccsa, a négy alapigazság
Első alapigazság
Szenvedés 69
Születés. Dzsáti 69
Hervadás 69
Halál 69
bánat. Dukkhó 70
Kesergés 70
Fájdalom 70
Szomorúság 70
Kétségbeesés 70
Vágyaink el nem érése 71
Az öt khandhó (a lét öt alakja) 71
A rúpa-khandhó vagy az anyagi lét alakja. A négy elem 72
Pathavi-dhátu vagy szilárd elem 72
Apo-dhátu vagy cseppfolyós elem 73
Tédzso-dhátu vagy tűzelem 74
Vájó-dhátu vagy mozgó elem 74
Az öntudat feltételessége 75
A lét három jellemvonása 77
Az élet szenvedés 78
E felfogás nem ellenkezik a keresztény felfogással 78
A buddhizmus nem pesszimizmus 80
A szenvedés megszüntethető 82
A buddhizmus helye a bölcseleti rendszerek közt 83
A három fő alapelv 84
Aniccsam 85
Folytonosan változó a természeti világ 86
Aniccsam egész érzéki világ 89
A változás folytonos önmagunkban is 90
Dukkhó 91
Változás - szenvedés 92
Az «én»-ről való lemondás is szenvedés 92
Anattá 93
Az anattá a szutta-mattikában 93
Az anattá a Milinda-Pannyhában 94
Az anattá és aniccsam 100
Dhátu katha az anyag szerkezetéről 101
Az öt khandhó 111
Az anattá gondolata Európában 116
Az aniccsam, dukkhó és anattá 116
A három intelem 116
Szamszáró 117
Második alapigazság.
A háromszoros vágy 127
A hat érzék birodalma 127
Az érzékek hat tárgya 128
A hatszoros öntudat 128
A hatszoros érintkezés 128
A hatszoros érzékelés 128
A hatszoros észrevétel és képzelet 128
A hatszoros vágy 128
A hatszoros gondolkodás és elmélkedés 129
A lét keletkezése 129
Van-e oly szenvedés, melyet nem a vágy szült volna? 130
Hasonlat az óceánon úszó tutajjal 130
A szomjúság az újjászületés okozója 131
Mi az, ami újjászületik? Hullámhasonlat 131
Kammam egyenlő az egyéniséggel 132
Az anattá-hasonlat a Milinda-Pannyhóból 133
A kammam hatása 134
Az átöröklés tana és a kammam 137
A kammam és az átöröklés közötti különbség 138
A kammam mint erkölcsi világrend 140
A kammam kategorizálása 143
Az akarat szerepe a buddhizmusban 146
Az akarat szabadsága 149
Lélekvándorlás. Téves felfogása a Nyugaton 150
A Milinda-Pannyhó hasonlata a tanítóról és a versről a lélekvándorlás módjának megértésére 151
A kammam hatása hasonlít a keresztény felfogáshoz, ha jellemnek fordítjuk 152
A kammam mint tett és a tett következménye is egyszersmind 153
Példázat a veréb- és a fecsketojásról 153
A lét mint folyamat. A lét oka a Wille (tanhá) 154
A tanhá eredete és a tizenkét nidánam 155
A tizenkét nidánam a Paticcsaszamupádóban 155
Oldenberg és Sénart felfogása a tizenkét nidanáról 163
Az okság törvényének szemléltetése a láncszemek egymás köztti viszonyával 167
Aviddzsá a lánc első szeme 167
Az aviddzsá és dukkhó összefüggése 168
Az aviddzsá és kammam összefüggése 169
Kétféle kammam. Hasonlat a tehénnel 170
Az aviddzsá és dukkhó elválaszthatatlan 172
Összefoglalás az aviddzsá, dukkhó és kammam között: e három mint világkeletkeztető ok 173
A szamszáró különböző jellegzetességei; összefüggése az aviddzsa, kammam és dukkhóval 173
Szankháró, a lét körforgataga 175
A szankháró és a négy alapigazság 177
A szankhárók átvitele egyik létezésből a másikba 177
Modern természettani hasonlat a szankhárók átvitelére 178
A szankhárók átvitele, mint egyes jelenségek magyarázata (csodagyermek, az emberek különbözőségei, halálozási statisztika, derengő emlékezetek) 181
A vándorlás csak az élő vagy az élettelen világra is kiterjed-e? 182
A buddhizmus középút az animizmus és az anyagelvűség között 184
Hasonlat a lámpával. a szankhárók megszünése 185
A végzet és a kammam. A kammam, mint középút 186
Az öntudat, mint különérzés a mindenségtől 188
Az öntudat fejlődése az öt khandóból 189
Az öntudat különböző fajai 190
Az összefüggés az öntudat és náma-rúpam között 191
A vak és sánta hasonlata a náma-rópam magyarázatára 192
Az öt khandhó egyesülése a náma-rópammal; a kontaktus mint az érzés előidézője 193
Tűzprédikáció 194
Az én csábképének alakulása. Anattá. Náma-rópam az abhidhammam Pitakamban 195
Szivárvány nasonlat, áttérés a bhavóra 197
Az ökölhasonlat a khandákról 199
A kammam és a khandhók összefüggése 199
A náma-rópamból az érzékek keletkezése, ezekből a kontaktus és érzés előállása 200
A fájdalom keletkezése a tanhából 203
Buddhó tana, mint természetfeletti eszményiség 203
Az anattá, mint a tanhá megölője 204
A tanhá és az upádánam 205
Az upádánam négy kategóriája. A skloasztikus négy kategória 206
Az upádánam szófejtéstani származása, mint égési folyamat, láng 208
Oldenberg bírálata. Fogalma a bhavóról 209
A bhavó angol és amerikai iróknál. Felfogása, mint kammambhavó 210
Összefoglalás A tizenkét nidánam, mint zenei oktáva 210
Végző idézet a második alapigazsághoz 212
A szenvedés látható oka 212
A szenvedés rejtett oka 213
Harmadik alapigazság.
Bevezető idézet a harmadik alapigazsághoz 218
Tutajhasonlat 229
A tizenkét nidánam visszafordítása 221
A nibbánam mint semmi 222
A nibbánam mint kialvás 224
Mint lelki állapot 225
Mint nem megsemmisülés 226
Zarándokhasonlat 229
Oldenberg: Plátó-ideák országa 230
Kiszá-Gotamí 230
A nibbánam rokonértlemű elnevezései a Digha-Nikájóban 232
A nibbánam Dahlman és Schradernél 233
Nibbánam a Védantákban 234
Nibbánam az Upanisádokban 234
Nibbánam és a Brahmanizmus 236
A lóbhó, móhó és dószó megszüntetése a hibbánammal 236
Nibbánam mint feloldott akarás, feloldott szenvedés, nem hely 237
Oldenberg felfogása 239
Müller felfogása 240
Beal felfogása 241
Nibánam a Dhammapadamban 242
A nibbánam három indiai felfogása közül melyik van legközelebb az európai felfogáshoz 242
A nibbánam a szenvedéstől való teljes megszabadulás 246
A nibbánam elérésére nem szükséges a szerzetesi élet. Párbeszéd anátha-Pindikóval 249
Párbeszéd szuddhódanóval 251
A nibbánam és parinibbánam közötti viszony 252
A nibbánam fel nem foghatásának oka az életben elfogódott értelmünkben van 254
Kassapó hasonlata az agyaggal 256
Összefoglalás. Párbeszéd Kútadantóval 257
Negyedik alapigazság.
A két véglet (érzéki élet és aszkétismus) és a közeplet 274
A nyolcrétű út 274
Befejezés 274
Függelékek.
Első függelék
A páli tipitakam beosztása, kiadásai és európai nyelveken eddig megjelent fordítása 280
A Tipitakam részeinek elnevezései betűrend szerint 284
A páli Tipitakam európai kiadói és fordítói betűrend szerint 286
Második függelék
Olvasási mutató a páli szavaknak a nyugati külföldön szokásos írásmódjához 289
Harmadik függelék
A buddhizmus statisztikája 290
Negyedik függelék
Buddhista-társaságok és ujságok 292
Ötödik függelék
A felhasznált forrásmunkák az ide tartozó irodalomból 294
Jegyzetek 334
Névmutató 350

II. kötet
Előszó 7
A "nagy nyolcrétű út" 19
Negyedik alapigazság
Helyes megértés 35
Helyes meggyőződések 73
Helyes beszéd 83
Helyes tettek 89
Helyes élethívatás 95
Helyes igyekezet 105
Helyes kontempláció 111
Helyes meditáció 127
Adalékok a buddhista tanítás fejlődésének történetéhez
Gótamó Buddhó egyénisége 145
A buddhista világfelfogás elterjedésének rövid történeti áttekintése 175
A buddhizmusnak mint világfelfogásnak néhány európai kritikusai és hatása Európa szellemi életére 191
A buddhista modernizmus
A buddhista modernista mozgalom 217
A buddhista modernizmus és a metempszichozis 231
A buddhizmus helyzete a jelenkor bölcseleti irányai között 243
Szemelvények
Buddhista Parabolák 279
Buddhó-mondások 299
Két buddhista mese 309
Függelék
Névmutató 319
Glosszárium 325
Forrásmunkák 342

Témakörök