A helyi szovjetek rendszere

Előszó

Hat évtizede, hogy 1917-ben az Októberi Szocialista Forradalom megdöntötte a régi társadalom állami berendezkedését Oroszországban és megteremtette a népi hatalom új típusú államát, a Szovjetek Köztársaságát. Mind a forradalom győzelmének, mind az új társadalom politikai berendezkedésének kialakításában és fejlesztésében kiemelkedő szerepe volt a helyi szovjeteknek.
A MTA Állam- és Jogtudományi Intézete amikor e történelmi évfordulóra emlékezve megjelenteti a szovjetek szervezeti felépítésének, tevékenységének fejlődéséről, valamint az európai szocialista országok tanácsi szervei alakulásáról szóló két kötetes kiadványát, azt a felismerést is szolgálni kívánja, hogy napjainkban a fejlett szocializmus építésének feltételei között tovább növekszik a szovjetek, a tanácsok szerepe a társadalom politikai rendszerében, gazdagodik és szélesedik tevékenységi területük. Említett kötetek bevezető tanulmányai, a közreadott jogszabályok és dokumentumok a szovjetek és a tanácsi szervek fejlődésének ezt a tartalmát és irányát tanúsítják.
Ebben a kötetben a bevezető tanulmány segítségével figyelemmel kísérjük a Szovjetunió helyi és területi szovjetjeinek hat évtizedes fejlődését és az utóbbi években elfogadott jogszabályok bemutató elemzésével jelezzük a szovjetek szervezetében, hatáskörében, tevékenységi formáiban, a küldöttek jogállásában stb. bekövetkezett változásokat.
A Szovjetunióban nem a mi tanácstörvényünkhöz hasonló egységes törvény rendelkezik a helyi és területi szovjetekről, hanem szintenként kiadott szabályzatok külön-külön rögzítik a falusi-, járási-, városi-, területi szovjetek szervezeti felépítésével, hatáskörével, más szervezetekhez való kapcsolataival összefüggő kérdéseket. Abból következően, hogy a szovjetek egyben a politikai intézményrendszer és állami berendezkedés alapvető szerveit jelentik, felépítésük és működésük rendező elveit és kereteit ezért össz-szövetségi szinten a Szovjetunió alkotmányában határozzák meg. Részletesebb rendelkezéseket a szövetségi és autonóm köztársaságok alkotmányai tartalmazzák, s így — bizonyos értelemben és meghatározott keretben — utóbbiak egységes tanács- törvényekként is felfoghatók. A különböző szintű szovjetekről először össz-szövetségi jogszabályok kerülnek elfogadásra, s ezt követően minden szövetségi és autonóm köztársaság — sajátos viszonyaiknak megfelelően — maguk alkotják meg a helyi és területi szovjetekre vonatkozó szabályzatukat.
E kötetben közreadott jogszabályok azért különösen jelentősek, mert a Szovjetunió 1936. évi alkotmányát követően hasonlójellegű, szintenkénti szabályozásra csak néhány szövetségi köztársaságban került sor; s a jelenlegi általános rendezés - a területi szovjetek kidolgozás alatt lévő szabályzatával együtt - előrevetíti a helyi és területi szovjetek rendszerével kapcsolatos új alkotmányi rendelkezések fő vonásait is.
Halász József Vissza