Bevezetés a biztonsági őr és a testőr szakmába

Tartalom

I. ELŐSZÓ 3
II. JOGI ALAPISMERETEK 7
1. Alkotmányjogi alapismeretek 7
1.1 A jog meghatározása 7
A jog fogalma 7
1.2 A jog felosztása 8
1.3 A jog forrásai 8
1.4 A jogalkotás és a jogforrási hierarchia
alapvető kérdései 8
1.5 A jogalkalmazás 9
1.6 A magyar Köztársaság Alkotmánya 10
1.6.1 Általános rendelkezések 10
1.7 Az alkotmányjog, alkotmányosság, alkotmány 11
1.8 Alkotmányossági követelmények 11
1.8.1 A polgárok alapvető jogaira és kötelességeire
vonatkozó alkotmányos rendelkezések 12
1.8.2 Szabadságjogok 12
1.8.2.1 Személyi szabadságjogok 13
1.8.2.2 Egyesülési és gyülekezési szabadság 14
1.8.2.3 Az egyes gazdasági, szociális,
és kulturális jogok 15
1.8.2.4 Állampolgári kötelezettségek 17
1.9 Az államigazgatás szervezeti tagozódása 17
1.9.1 Központi közigazgatási szervek 17
1.9.2 Önkormányzeti igazgatás 19
2. Az államigazgatási eljárás 20
2.1Alltalános rendelkezések 20
2.2 Az államigazgatási jogviszony alanyai 21
2.3 Az elsőfokú eljárás 22
2.4 Az államigazgatási eljárás határidő számítása 22
2.5 A közigazgatási szerv határozata 22
2.6 Jogorvaslatok 22
2.7 Az államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata 23
2.8 A határozatok végrehajtása 23
3. Szabálysértési jog 24
3.1 A szabálysértés 24
3.2 Szabálysértésért való felelősség 25
3.3 A felelősséget kizáró és megszüntető okok 25
3.4 Szabálysértési hatóságok 27
3.5 A szabálysértési eljárás 27
4. Egyes szabálysértések 28
4.1 Visszaélés lőfegyverrel, vagy lőszerrel 28
4.2 Rendzavarás 29
4.3 Tulajdon elleni szabálysértés 31
4.4 Ittas vezetés 31
4.5 A közúti közlekedés rendjének megzavarása 32
4.6 Veszélyes fenyegetés 32
4.7 Valótlan bejelentés 33
4.8 Veszélyeztetés kutyával 33
4.9 Becsületsértés 35
4.10 A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök 36
4.11 A kézi lőfegyverekről 37
4.12 Magánlaksértés 40
4.13 Ipari robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel
kapcsolatos szabálysértés 40
4.14 Jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi
illetőleg magánnyomozói tevékenység 41
4.15 Jogosulatlan címhasználat 41
4.16 Tűzvédelmi szabálysértés 42
4.17 Önkényes beköltözés 43
5. A büntetőjog 43
5.1 A büntetőjog fogalma 43
5.2 A büntetőjog forrásai 43
5.3 A Btk. szerkezeti tagozódása 44
5.4 A büntető törvény hatálya 45
5.5 A bűncselekmény fogalma 46
5.6 A bűncselekmény elkövetői 48
5.7 A bűncselekmény elkövetésének szakaszai 49
5.8 Büntethetőségi akadályok 50
5.8.1 Büntethetőséget kizáró okok 50
5.8.2 Büntethetőséget megszüntető okok 56
5.9 Az általános törvényi tényállás 56
6. Büntetőjog különös rész 57
6.1 Emberölés 58
6.2 Erős felindultságból elkövetett emberölés 59
6.3 Segítségnyújtás elmulasztása 60
6.4 Hivatalos személy elleni erőszak 60
6.5 Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 62
6.6 Vesztegetés 62
6.7 Visszaélés robbanóanyaggal, vagy robbantószerrel 64
6.8 Visszaélés lőfegyverrel, vagy lőszerrel 64
6.9 Visszaélés kábítószerrel 65
6.10 Üzleti titok megsértése 66
6.11 Csempészet és vámorgazdaság 67
6.12 Lopás 68
6.13 Csalás 69
6.14 Sikkasztás 70
6.15 Rablás 71
6.16 Kifosztás 72
6.17 Zsarolás 73
6.18 Orgazdaság 74
6.19 Személyi szabadság megsértése 75
6.20 Testi sértés 76
6.21 Magánlaksértés 78
6.22 Magántitok megsértése 79
6.23 Rágalmazás 79
6.24 Becsületsértés 79
6.25 Hamis vád 80
6.26 Hamis tanuzás 82
6.27 Hamis tanuzásra felhívás 82
6.28 Bűnpártolás 83
6.29 Önbíráskodás 84
6.30 Közokirat-hamisítás 85
6.31 Garázdaság 86
6.32 Visszaélés lőfegyverrel, vagy lőszerrel 86
6.33 Járművezetés ittas, vagy bódult állapotban 86
6.34 Kényszerítés 87
6.35 Hivatalos személy elleni bűncselekmények 87
6.36 Magántitok jogosulatlan megismerése 88
6.37 Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 89
6.38 Közveszélyokozás 90
6.39 Terrorcselekmény 91
6.40 Magánokirathamisítás 92
6.41 Hatóság félrevezetése 93
6.42 Közveszéllyel fenyegetés 93
6.43 Visszaélés okirattal 93
6.44 Rongálás 94
6.45 Jogtalan elsajátítás 94
7. Büntetőeljárásjogi alapismeretek 95
7.1 Alapelvek 95
7.1.1 Hivatalból való eljárás elve 95
7.1.2 Ártatlanság vélelme 96
7.1.3 A személyi szabadság és
más állampolgári jogok biztosítása 96
7.1.4 A tényállás felderítése,
és a bizonyítékok szabad értékelése 97
7.1.5 A védelem 98
7.1.6 Jogorvoslati jogosultság 98
7.1.7 Az anyanyelv használata 99
7.1.8 Az eljárási feladatok megosztása 99
7.1.9 A szóbeliség és a közvetlenség 100
7.1.10 A tárgyalás nyilvánossága 100
7.2 A büntetőeljárás alanyai 101
7.2.1 Nyomozó hatóságok 101
7.2.2 A bíróság 101
7.2.3 A terhelt 102
7.2.4 A védő 102
7.2.5 A sértett 103
7.2.6 A magánvádló magántitok megsértése,
levéltitok megsértése, rágalmazás, becsületsértés 103
7.2.7 A magánfél 103
7.2.8 Egyéb érdekeltek 108
7.3 A büntetőeljárás megindítása 108
7.3.1 A feljelentés 104
7.3.2 Magánindítvány 105
7.3.3 Intézkedés a feljelentés alapján 106
7.3.4 A nyomozás megtagadása 106
7.3.5 A nyomozás elrendelése 106
7.4 Bizonyítás eszközei 107
7.4.1 A tanúvallomás 107
7.4.2 Szakértő igénybevétele 108
7.4.3 A tárgyi bizonyítási eszköz 109
7.4.4 A szemle 109
7.4.5 A bizonyítási kísérlet 110
7.4.6 A felismerésre bemutatás 110
7.4.7 A terhelt vallomása 111
7.5 A hatósági tanú 111
7.6 A nyomozás befejezése 112
8. Polgári jog 113
8.1 A polgári jog forrásai 113
8.2 A polgári jog alapelvei 113
8.3 A polgári jogviszony alanyai 115
8.3.1 Jogalanyiság, jogképesség 115
8.3.2 A cselekvőképesség 116
8.3.3 Akárokozott cselekvőképesség 116
8.3.4 A cselekvőképesség hiánya 117
8.4 A személyhez fűződő jogok 118
8.5 Személyhez fűződő jogok védelme 119
8.6 Tulajdonjog tárgya, alanya, tartalma 120
8.7 A tulajdonjog megszerzése 121
8.7.1 Tulajdonszerzés átruházással 121
8.8 A birtok 123
8.8.1 Birtoklás jogalap nélkül 124
8.8.2 A birtokvédelem 125
8.9 A felelős őrzés 126
8.10 A megbízás nélküli ügyvitel 127
8.11 A szerződés 128
8 .11.1A szerződés megkötése 129
8.11.2 A szerződés alakja 130
8.11.3 A szerződés tartalma és tárgya 131
8.12 A semmisség és a megtámadhatóság 131
8.12.1 A tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés 132
8.13 A szerződést biztosító mellékkötelezettségek 133
8.13.1 A zálogjog 133
8.13.2 A jelzálogjog 134
8.14 A felelősség egyes esetei 134
8.14.1 A veszélyes üzem 134
8.14.2 Belátási képesség hiánya 135
8.14.3 Munkáltató felelőssége 135
8.14.4 Államigazgatási jogkörben okozott kár 136
8.14.5 Az állattartók felelőssége 136
8.14.6 Egyéb felelősségi szabályok 137
8.15 A felelősség módja, a kártérítés mértéke 137
III. SZOLGÁLATI ISMERETEK 139
1. Az 1998. évi IV. törvény célja, általános rendelkezései...139
1.1 A személy és vagyonvédelmi tevékenység
meghatározott értelmezése és alapvető fogalmai 140
1.2 A személy és vagyonvédelmi vállalkozás folytatásának,
illetve személyes végzésének jogszabályi feltételei 141
1.3 A személy és vagyonvédelmi tevékenység
rendőrhatósági ellenőrzése, az engedéllyel,
illetve igazolvánnyal rendelkező kötelességei 145
1.4 Az engedély, illetőleg az igazolvány visszavonása,
bevonása, elvétele 146
1.5 „Jogosulatlan személy és vagyonvédelmi,
valamint magánnyomozói tevékenység valamint
„Jogosulatlan címhasználat64 következményei,
a felügyeleti bírság 147
2. A személy-és vagyonőr általános feladatai,
magatartási szabályok 148
2.1 Recepciós- és információs szolgálat 148
2.2 A személyforgalmi ellenőri szolgálat 148
2.3 Anyag-és áruforgalmi ellenőri szolgálat 149
2.4 Biztonsági járőrszolgálat 149
2.5 Biztonsági őrszolgálat 150
2.6 A személy és vagyonőr általános jogai 150
2.7 A személy és vagyonőr magatartási szabályai 151
2.8 A személy és vagyonőr jogállása 151
2.9 A személy és vagyonőr intézkedési jogosultságai 151
2.10 A fegyver használatának szabályai 156
3. Az őrzött objektum biztonságának elemei 156
3.1 A több éves bűnügyi helyzet 157
3.2 A rendkívüli események okai 157
3.3 A működési veszteségeket elősegítő tényezők 157
3.4 Az objektum földrajzi helyzete 158
3.5 A működés sajátosságai 158
3.6 Egyéb sajátosságok 158
3.7 Az őrző- védő tevékenységet befolyásoló
napi operatív tényezők 158
3.8 Az őrzött objektum veszélyeztetettsége 159
3.9 A biztonsági őrzés hatása a védelmi rendszerre 159
3.10 A technikai eszközök hatása a védelmi rendszerre 160
3.11 A szállítmány biztonságának elemei 161
3.12 A szállítmánykíséretet befolyásoló tényezők 161
4. Az őrzésvédelem eszközei 163
4.1. Behatolásjelző rendszerek felépítése 165
5. A mechanikai őrzésvédelem és eszközei 171
5.1 Mechanikai őrzésvédelmi eszközökről általában 172
5.2 Kerítések, falak, egyéb építészeti elemek 172
5.3 Rácsok 174
5.4 Zárszerkezetek 174
5.5 Páncélszekrények 174
6. Személyvédelmi intézkedések fajtái,
a védelem megszervezésének szempontjai,
technikai eszközei 175
6.1 A személyi védelem formái 176
6.2 A személyvédelem megszervezésének szempontjai 178
6.3 A személyvédelem technikai eszközei 178
7. A biztonsági őr tűz- és katasztrófaelháritási feladatai 179
7.1 A tűzjelzés módja és eszközei 180
7.2 Technikai eszközökkel történő tűzjelzés 181
7.3 Tűzriadóterv 181
7.4 A tűz oltása és az oltás eszközei 182
7.5 Katasztrófavédelem 184
7.6 Környezetvédelem 191
8. Robbantással történő fenyegetés esetén teendő
intézkedések 196
8.1 A veszélyes fenyegetést tartalmazó hívást
vevő feladatai 196
8.2 A biztonsági szolgálat elsődleges feladatai 197
9. A rendkívüli események fogalma,
a rendkívüli események köre,
bekövetkezésük esetén teendő intézkedések 197
9.1 A rendkívüli események köre 198
9.2 A rendkívüli esemény bekövetkezése esetén
a biztonsági őr feladata különösen 198
10. A kiemelt fontosságú rendezvények
biztosításának feladatai 199
10.1 A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III.törvénnyel
kapcsolatos magatartások, feladatok 201
10.2 A biztonsági őrök gyülekezési jog gyakorlásával
kapcsolatos jogai, feladatai 202
11. A szállítmány kisérését befolyásoló tényezők 203
11.1 A szállítmány biztonságának elemei 203
11.2 A szállitmánykíséretet befolyásoló tényezők 203
12. Pénz és értékszállítás 205
12.1 A szolgálat megszervezése, végrehajtása 206
12.2 A tárgyi feltételek biztosítása 207
12.3 A pénzszállítások fokozott kockázati tényezői 207
12.4 A szolgálat végrehajtása 207
12.5 A pénzszállító szervezettel kapcsolatos elvárások 209
13. A szolgálat ellátására vonatkozó okmányok,
nyilvántartások 210
14. A személy és vagyonőrző vállalkozásokkal
szembeni elvárások 211
IV. KRIMINALISZTIKA 215
1. A kriminalisztika tárgya 215
2. A krimináltaktikai, krimináltechnikai és a kriminálmetodika tárgya, szerepe a kriminalisztikában 215
3. A helyszini szemlére vonatkozó főbb kriminalisztikai
ajánlások, a helyszini szemle szakaszai 216
3.1 A helyszíni szemlét megelőző feladatok 217
3.2 A helyszini szemle végrehajtása 217
4. A helyszínbiztosítás követelményei 222
5. Az elkövető által hátrahagyott nyomok
megőrzésének, rögzítésének módjai 223
5.1 A nyomok osztályozása 224
5.2 A nyomok előzetes biztosítása 225
5.3 A nyomok előhívása 225
5.4 A nyomok rögzítése 226
5.5 A nyomrögzítés néhány általános szabálya 227
6. Az adatgyűjtés módja 227
és a személyek kikérdezésének taktikája 230
6.1 Az információk rögzítése 230
V. PSZICHOLÓGIAI ISMERETEK 233
1. A pszichológia tudománya, fogalomrendszere 233
1.1 A pszichológia módszerei 233
2. A pszichológiai ismeretek szerepe
a személy- és vagyonvédelmi munkában 236
2.1 A figyelem és jelentősége 236
2.2 Az önfegyelem és önuralom jelentősége 237
3. A szocializáció folyamata, a szociális tanulás 238
3.1 A szociális tanulás 240
4. A kommunikáció és a nem verbális kommunikáció fajtái,
formái és ezek jelentősége 241
4.1 A kommunikáció általános modellje 241
4.2 A kommunikáció formái 243
4.3 A verbális kommunikáció 243
4.4 A nem verbális kommunikáció 245
4.5 Mimikai kommunikáció 248
4.6 A tekintettel megvalósuló kommunikáció 249
4.7 Vokális kommunikáció 250
4.8 A tér kommunikációs szerepe 250
4.9 Kommunikáció az érintéssel 251
4.10 Kommunikáció a testünkkel 252
4.11 A metakommunikáció 252
4.12 A kommunikációs félreértés helyzetei 252
4.13 A nem verbális kommunikáció gyakorlati jelentősége 253
5. A személyészlelés, a benyomáskeltés.
A pozitív érvkép, a reális önértékelés szerepe 254
5.1 A személyészlelés 254
5.2 A benyomáskeltés 256
6. A kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás megvalósításának lehetőségei és módjai. A sikeres bizalomkeltés és kapcsolatteremtés 260
6.1 A kapcsolatok modellje 260
6.2 A kapcsolatok létesítésének és fenntartásának tényezői 262
7. Az emberi agresszió, az erőszak, feszültség
és a konfliktusok feloldásának lehetőségei, módjai 265
8. Az érett személyiség jellemzői 271
VI. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ISMERETEK 273
1. Az elsősegélynyújtás általános szabályai 273
2. A klinikai és biológiai halál, az újraélesztés szabályai 274
3. Az eszméletlen sérült ellátása 277
4. Vérzések, törések, égési sérülések ellátása 278
5. Mérgező anyagok, mérgezések 283
6. A villamos balesetek sérültjeinek ellátása 286
7. Sürgősségi szolgálatok 287
VII. ÖNVÉDELMI ISMERETEK 289
1. Áttekintés, alapelvek 289
2. Technikai alapelemek 291
3. Taktikai alapelvek i 293
4. Speciális önvédelmi készségek fejlesztése 295
ÖNVÉDELMI GYAKORLATOK 297

Témakörök