Előszó
A könyv a nyelvtanulás alapjától indul, és tartalmának egy-egy eleme olyan pontosan támaszkodik egymásra, mint az ókori piramisok kövei. Ezért az ókoriakhoz hasonló biztonsággal kell mindenkinek a saját piramisát megépítenie, a tudnivalók minden elemét a megfeleld helyre beépítenie, mint azt elődeink a piramisépítés során tették. Nagyon fontosak mindig mindennek az alapkövei, hiszen ezek az alapkövek tartják később az építményt. Természetesen az egyes elemek sem hiányozhatnak, nem maradhatnak ki az építés során. Az építkezés csak akkor mehet tovább, ha az előző sor stabilan áll! Naponta építsünk inkább egy sorral kevesebbet, de azt biztosan tegyük. így piramisunkat rövid időn belül biztos alapokon állva, minden kövét a megfelelő helyén fogjuk látni.
Néhány évvel ezelőtt német nyelvtanárnőként dolgoztam egy általános iskolában, ahol a 3. osztálytól lehetett német nyelvet tanulni. Délután felnőtteket tanítottam csoportosan és egyénileg is. A felnőttek oktatásánál 80 százalékban a középfokú nyelvvizsga elérése volt a cél. Természetesen sok szülő' is szerette volna, ha gyermeke az általános iskola befejeztével a középfokú nyelvvizsgát is maga mögött tudja.
A gyermekek és a felnőttek oktatásához próbáltam olyan közös témákat kidolgozni, mint pl. a családom, a lakásom, a házam, a napirendem stb. így kezdtem el tanítani az általam akkor már könyvvé fejlesztett témaköröket. A gyermekeknek lassúbb, a felnőtteknek gyorsabb tempót diktáltam, természetesen feltételezve, hogy a tanulók közül még senki sem tanulta a német nyelvet.
A módszer megválasztásának fontosságán kívül arról is megbizonyosodtam, hogy a nyelvtanulásban már bizonyos szintet elért tanulóknál, hallgatóknál is elengedhetetlen az ismétlés az alapoktól kezdve, mert bizony sok esetben volt szükség a tudás pontosítására, az ismeretbeli „lyukak", hiányosságok megszüntetésére, a nyelvi piramis egy-egy hiányzó alapkövének pótlására. A leckéket nem a szokott módon építettem fel, hiszen először is szavakat kell elsajátítani ahhoz, hogy megértsük egy-egy lecke tartalmát, és ne csak mechanikusan olvassuk a számunkra idegen szöveget.
A kényelmesebbek kedvéért - hogy le ne tegyék a könyvet -, az új szavak sorrendje követi az olvasmányban az előfordulás sorrendjét. Azt is tapasztaltam, mennyire hasznos, milyen jól segíti a helyes kiejtés elsajátítását, ha a tanár mindig „előhivassa" az új szavakat, és mondatonként az olvasmányt, a tanulók pedig fennhangon utánamondják.
Bevezettem a különböző nemű főnevek színekkel való jelölését. így a kék szín a hím-, a piros a nő-, a zöld a semleges nemet jelenti. A többes számú főneveket barnára színeztem. Ugyanezt a rendszert alkalmaztam a személyes névmásoknál is. így például a sie pirosra színezve nőnemű, egyes szám harmadik személyű, barnára színezve pedig többes szám harmadik személyű alanyt jelöl.
Vissza