DesignRoom 2007. ősz

Előszó

Bizonyára Önök is ismerik az érzést: egy-egy művészi kivitelű építészeti és design album lapozgatása közben az ember önkéntelenül is felsóhajt. A keserves hangeffekt oka két dolog lehet: egyrészt olyannyira stílusos, koncepciójában egységes és következetesen végigvitt épületekkel és enteriőrökkel találkozunk, melyről akár azt is gondolhatjuk: ezt végigcsinálni, ebben élni lehetetlenség... Különösen igaz ez a modernista gyökerekből táplálkozó építészeti alkotásokra, a funkcionalista gondolkodásmód a tökéletes összhangot bravúrra emelő példáira. Aztán adott a másik véglet: nagyformátumú egyéniségek, vagy épp kitűnni vágyó tárgyiasult megnyilvánulása tekint vissza ránk. Nos, általában ezzel sem tudunk mit kezdeni.
Őszi lapszámunkban arra bíztatjuk Önöket, induljanak el a fenti úton! Gyűjtsék, rendezzék egy csokorba azokat a tárgyakat, bútorokat, műalkotásokat, apró holmikat, amelyekről úgy vélik: Ez vagyok Én. Persze azért nem árt egy-két irányvonalat megragadni, és minden mást aköré csoportosítani. Arra bíztatjuk Önöket, döntsenek szabadon! Merjenek fogalmazni, tárgyakban és terekben is - ahogyan tették ezt a DesignRoom jelen számának alkotó. Mégpedig eklektikusan. Ebből is, és abból is egy kicsi. A legszebb példát talán Portugáliába találjuk: Aviero, a tengerparti falu új látványossága a minimál felhangokkal megtervezett, elegáns kockaház, mely stílusok és korok együttéléséről vall. A funkcionalista térszervezés és egy-két minimál bútordarab mellett az art deco legszebb hagyományai elevenednek meg, kapnak új formát és tartalmat. Hasonló üzenettel bír hazai anyagunk is. A Budapesten letelepült finn házaspár a hagyományos északi gondolkodásmódot ötvözte a klasszikus hazai nagypolgári miliővel és a design néhány emblematikus darabjával - az eredmény önmagáért beszél. Vissza