Descartes/Schopenhauer/Hume/Francziaország klasszikus filozófusai

Tartalom

1. kötet
Értekezés az értelem helye? használatának s a tudományos igazságok
kutatásának módszeréről 1
Elmélkedések a metafizikáról 57
Jegyzetek a módszerről szóló értekezéshez 113
Jegyzetek az elmélkedésekhez 145
I. Descartes élete 151
II. Descartes rendszere 160
III. Descartes mint természettudós 173
Descartes-irodalom 181

2. kötet
Előszó az első kiadáshoz 5
Előszó a második kiadáshoz 7
I. A halálról 9
II. A faj élete 57
III. A tulajdonságok öröklése 64
IV. A nemi szerelem metafizikája 78
Függelék a negyedik értekezéshez 109
V. Az élethez való akarat igenléséről 117
VI. Az élet semmiségéről és gyötrelméről 122
Jegyzetek az értekezésekhez 140
Schopenhauer-irodalom 159

3. kötet
A fordító előszava v
A szerző figyelmeztetése VII
I. A filozófia külömböző fajairól 1
II. A képzetük eredetéről 11
III. A képzetek társulásáról 16
IV. Skeptikus kételyek az elme működéséről 18
V. E kételyek skeptikas megoldása 31
VI. A valószínűségiről 41
VII. A szükséges kapcsolat fogalmáról 47
VIII. A szabadságról és szükségességről 64
IX. Az állatok értelméről 84
X. A csodákról 88
XI. A külön gondviselésről és jövő életről 108
XII. Az akadémiai vagy skeptikus filozófiáról 122
I. Hume önéletrajza (jegyzetekkel) 136
II. A mű taglalása:
1. A mű jelentősége 149
2. Az angol filozófia iránya 151
3. A tapasztalat fogalmának problémái 151
4. Bacon 154
5. Hobbes 155
6. Locke 156
7. Berkeley 164
8. A fejlődés eredménye 166
9. Az okság problémája 167
10. A mű szerkezete 168
11. A mű gondolatmenete 169
12. Összefoglalás 181
III. Jegyzetek 183
Hume-irodalom 191

4. kötet
I. FEJEZET
Laromiguiére
I. Hogyan hanyatlott el a szenzualizmus. - II. Laromiguiére mint tanár; udvarisassága, finomsága, művészete. - III. Laromiguiére mint filozófus; tana a cselekvő figyelemről, a képzetek származásáról, módszere. - A franczia analizis értéke, határa 1
II. FEJEZET
Royer-Collard
I. Hogyan született meg a spiritualizmus. - Royer-Collard stílusa; tehetsége uralkodni és meggyőzni; hajlama elnyomni, fegyelmezni. - II. Elmélete a külső észrevevésről. - Véleményeinket nem hasznosságuk szerint kell mérlegelni. - A pozitiv tudományok fölfedezései által adott érv. - Képzeteink reprezentativek. - A külső észrevevés a valónak halluczinácziója 13
III. FEJEZET
Maine de Biran
I. Az első ismerkedés. - Birant lehet magyarázni. - II. A másodszori tanulmányozás. - A gondolkozó elmék hatalma. - Biran szereti az elvont stílust. - Szerinte az akarat a lélek; szerinte a világ monas-ok rendszere. - III. Czáfolás. - Sem az elhatározás, sem az akarat, sem az életbe lépő elhatározás nem lények. - Az erők természete. - Az elhatározás és az izom összehúzódása közti vonatkozás. - A metafizikai lények kiirtása 28
IV. FEJEZET
Cousin mint író
I. Cousin szónokias stílusa. - A közhit igazságai. - Mondatai előkelő, kidolgozott volta. - Szónokias tervelés. - Szónokias képzelem. - II. Cousin filozófiai stílusa. - A kifejezés hibái teremtik az elmélet hibáit. - Homályos, kétértelmű kifejezések. - Cousin szónok és költő a filozófiában 45
V. FEJEZET
Cousin mint történet- és életrajzíró
I. Miért lelkesedett cousin a XVII. századért? - A XVII. század jelleme és tökéletlenségei. - Dicsőítő beszéd nem jellemrajz. - II. Dicsőítő beszéd nem arczkép. - A szónok és festő közt való különség. - Cousin mint szerelmes és tanár. - Megszámozott szillogizmusai. - Pompás külsőségek stílusában. - Egy terét vesztett tehetség félszegségei 58
VI. FEJEZET
Cousin mint filozófus
I. Cousin első filozófiája. - A pantheizmus vázlata. - Cousin pantheista. - II. Cousin spiritualista. - A szónok és a filozófus közt való különség. - Cousin egy keresztesháború vezére és szónoka. - Filozófiája a pedagógia s a kormányzat eszköze. - A spiritualizmus konstrukcziója 71
VII. FEJEZET
Az ész elmélete Cousinnál
I. Az ész meghatározása cousinnál. - Bizonyítékai. - Isten mint a szükségképi igazságok alanya. - Czáfolás. - Az első petitio principii. - A második petitio principii. - Az első kétértelmüség., - A második kétértelmüség. - II. Hogyan födözzük fel a szükségképi igazságokat a mathematikában. - Hát a metafizikában? - Hogyan födözzük fel a végtelent a mathematikában. - Hát a metafizikában? 84
VIII. FEJEZET
Cousin mint tudós és filológus.
I. Couzin kiadásai. - Okmányok a filozófia történetéhez. - A bibliofil szellem nehézkessége, hidegsége, kicsinyeskedése. - Ritka kéziratok hódítása. - Szép tanulmányok Pascalról és Rousseauról. - A monografiák hasznossága és tökéletessége. - Ékesszólás a tudományban. - II. Cousin, szül. 1640-ben, theológus, hitszónok, a nagyvilág embere, Longueville assz. szónoka és Bossuet tanítványa 99
IX. FEJEZET
Jouffroy mint író
I. Miben különbözik Jouffroy Cousintől. - Hogyan lett Jouffroy filozófussá. - A szemlélkedő embere szenvedélyessége, eredetisége, szomorúsága. - II. Jouffroy módszere. - Elővigyázatosságai. - Őszintesége. - Az abstrakt stílus iránt való előszeretete. - Gyöngeségei, ereje. - A tudósok és filozófusok 113
X. FEJEZET
Jouffroy mint pszikhológus
I. A pszikhológia a szemlélkedő emberek filozófiája. - Jouffroy munkálatai a pszikhológia szervezése körül. - Hasznossága és lehetősége bizonyítékai. - Eszthétikai fölfedezések. - II. Homályos megjelölések. - Az innen támadó hibák. - Példák. - A tehetségek és az «én» mint valósi, külön létezők. - Az «én»-nek és a tehetségeknek természete. - A pszikhológia s a természettudományok összehasonlítása 127
XI. FEJEZET
Jouffroy mint moralista
I. A morál a szemlélkedő embereknél a filozófia czélja. - Az emberi rendeltetés utáni kutatás. - II. Jouffroy hipothézise és dedukcziói. - III. Czáfolat. - A rendeltetés szó kettős értelme. - Az erkölcsi képzetek mekhanizmusa. - VI. Jouffroy született 1680-ban, angol, protestáns, filozófus és boldog ember 144
XII. FEJEZET
Miért volt az eklekticzizmusnak sikere
Az eklekticzizmus két oka. - A tizennyolczadik század szelleme: a kritika és a bizalmatlanság. - A tizenkilenczedik század szelleme: az álmadozás s az abstrakczió. - A költői filozófia s a filozófiai költészet. - Cousin támogatva a patriotizmus, liberalizmus s a történet népszerűsége által. - Cousin segítve változásai által. - Az eklekticzizmus spiritualizmussá válik. - A föntartó, a fenyegető körülmények. - az ujítók jövője 161
XIII. FEJEZET
A módszerről
Két filozófus. - Egy analista. - I. A szók elemzése. - A fizikai világban. - Példák: az élet erő. - Az erkölcsi világban. - Példák: egy nép vagy század szelleme. - II. A dolgok elemzése. - A fizikai világban: az emésztés. - Az erkölcsi világban: Rabelais; Dürer Albert. - A szók és tárgyak elemzésének tárgya, eljárása 176
XIV. FEJEZET
A módszerről
(Folytatás.)
Egy szisztematikus. - Az okok természete. - A dedukczió. - I. A fizikai világban: az élőtest. - II. Az erkölcsi világban: Róma története. - A dedukczió tárgya, eljárása. - A természet eszméje 192

Témakörök