Déry Tibor levelezése

Előszó

Részlet a könyvből:
Emlékeztetőül: 1926 őszén Déry hazatért hatéves emigrációjából, s a visszaérkező emigránstársaival együtt mivel is kívánt volna bemutatkozni, mint egy modern folyóirattal. Az 1926 decemberében indított Dokumentum a Nyugat ellenzékének, a MA folytatójának vallotta magát; bár ez utóbbi gesztusban kimondva-kimondatlanul benne volt a korábbi szerkesztés megújításának szándéka is. Mozgékonyabban kívánt reagálni a kor változásaira; az irodalom és a képzőművészet hagyományos műfajai mellett teret biztosított a film, a színpad, a táncművészet, az építészet és az urbanizmus, a lakás, az iparművészet, s ezen túlmenően a testkultúra, a nevelés, a tömeglélektan stb. kérdéseinek. Nemzetköziségét nemcsak szerzőinek kiválogatásával (helyet adva Paul Eluard, Pierre Reverdy, Walter Benjámin, Le Corbusier vagy El Liszickij írásainak), hanem német és francia nyelvű közleményeivel is hangsúlyozni kívánta.
Az öt számot megért folyóirat irányzata, amelyet irodalomtörténetünk a magyar szürrealizmus egyik legjelentősebb teljesítményének tart, egybeesett azokkal a törekvésekkel, amelyek Déry Perugiában írt műveiben jutottak kifejezésre. így azok a főmunkatársak, mindenekelőtt Németh Andor és Illyés Gyula legteljesebb egyetértésével kerültek nyilvánosságra. A költő viszont már nem elégedett meg A felhőállatok, a Firenzei dombokról, Az úszó szigetek és a többi Olaszországban írt vers megjelenésével; a gyakorlaton továbblépve - és Németh Andor példáját követve - megfogalmazta nézeteit Az új verstől: „Az új vers önálló életet él. A költő lelki életének törvényei szerint születik... A racionális logika s az értelem számára éppoly megközelíthetetlen, mint az érzékelés... Célja azonos a természet céljával..." (Halál, 59-60). A verseken kívül Déry minden számban ollózott „hírkollázsokat" állított össze, amelyek a fennálló társadalmi állapotok abszurditásait kívánták kipellengérezni (lásd Halál, 42-46, 49-58).
Bernáth Aurél alábbi levele néhol indulattal szedi ízeire a Dokumentum első számának tartalmát, vitatható nézeteit és túlzásait. Megállapításai sok igazságot tartalmaznak, s hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megértsük a lap bukását (amelynek természetesen számos más - mindenekelőtt anyagi - oka is volt). A korabeli ízlésnek nem kellett sem az avantgárd, s azon belül még kevésbé a szürrealizmus. Vissza