Dentumoger I.

Fülszöveg

Bölcsészettudományi ^
Kutatóközpont

A MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja e Icötetével új tanulmány- ,i
gyűjtemény-sorozatot bocsát útjára. A cél - mint annyi elődünké - a korai ?
magyar történelem minél jobb megismerése. Az út nem csupán a szorosan - ^ vett magyar vonatkozású kérdések elemzésén keresztül vezet: olyan tanulmá- , j nyoknak is helyet kívánunk adni, amelyek segítenek a magyarokra vonatkozó adatok megértésében, foglalkozzanak azok látszólag bármilyen távol eső témával is. Rendkívül fontos például a sztyeppe története, amely egyfelől a magyar vándodások hátterét képezi, másfelől viszont számos megfontolandó párhuzamot kínálhat vizsgálódásainkhoz. A kora középkori Európa pedig azért fontos, mert segít megérteni azt a közeget, amelybe Árpád népe megérkezett.
És miért Dentumoger a cím? Afféle állatorvosi ló, jelképezhetné akár a magyar őstörténet teljes problémakörét is: már magát a szót sem tudjuk megnyugtató módon értelmezni - sem nyelvileg, sem történetileg... Tovább

Fülszöveg

Bölcsészettudományi ^
Kutatóközpont

A MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportja e Icötetével új tanulmány- ,i
gyűjtemény-sorozatot bocsát útjára. A cél - mint annyi elődünké - a korai ?
magyar történelem minél jobb megismerése. Az út nem csupán a szorosan - ^ vett magyar vonatkozású kérdések elemzésén keresztül vezet: olyan tanulmá- , j nyoknak is helyet kívánunk adni, amelyek segítenek a magyarokra vonatkozó adatok megértésében, foglalkozzanak azok látszólag bármilyen távol eső témával is. Rendkívül fontos például a sztyeppe története, amely egyfelől a magyar vándodások hátterét képezi, másfelől viszont számos megfontolandó párhuzamot kínálhat vizsgálódásainkhoz. A kora középkori Európa pedig azért fontos, mert segít megérteni azt a közeget, amelybe Árpád népe megérkezett.
És miért Dentumoger a cím? Afféle állatorvosi ló, jelképezhetné akár a magyar őstörténet teljes problémakörét is: már magát a szót sem tudjuk megnyugtató módon értelmezni - sem nyelvileg, sem történetileg -, nem tudjuk térben és időben elhelyezni, mégis ott lebeg a tudatunkban. Fontos helyszíne lehetett az elődök történetének, itt vette feleségül Ügyek Emesét, és nemzette az első fejedelmet. Álmost. Itt álmodott Emese a leendő dinasztiáról és a leendő országról, amelynek lakói mi most vagyunk. Legalábbis a sok száz évvel később lejegyzett legendák szerint. Dentumoger éppen azt a bizsergést fejezi ki, ami az őstörténetet övezi: tudunk is róla valamit, meg nem is. És jó volna, nagyon jó vohia többet tudni. Tanuhnányköteteinkkel éppen ennek a törekvésnek kívánunk teret biztosítani.
Első kötetünk - a fentiek jegyében - igen sokszínű, éppúgy, ahogy terveztük. Magukról a magyarokról tulajdonképpen kevés szó esik benne, de mégis valamilyen módon minden tanulmány kapcsolódik a kérdéskörhöz. FIárom a sztyeppetörténet fontos eseményeit elemzi: az oguzok vándorlását, Iszmail bin Ahmad számánida emír 893. évi hadjáratát, amely a magyar szakirodalomban is komoly karriert futott be, illetve a szeldzsuk törökök - számimkra fölöttébb tanulságos - horászáni „honfoglalását". Négy tanulmány a történelmi emlékezettel foglalkozik: hogyan látják a kazak, a Idrgiz vagy a magyar énekmondók népük múltját, és hogyan írhatja át a múltat egy újfajta birodalmi emlékezet. Kettő a magyar hagyományokban nagy szerepet játszó hunokról szól: a német hagyománybeÜ szerepükről, illetve a Kaukázusban tovább élő töredékről. További három a népek genezisének kérdéseit taglalja más-más szempontból: hogyan írják saját őstörténetüket a horvátok; hogyan nyerték mai nevüket/ neveiket a közép- és belső-ázsiai népek; hogyan látja a magyar etnogenezist egy mai magyar néprajzkutató.!' Két tanulmány a magyarokkal és az ő neveikkel foglalkozik: az egyik azt feszegeti, hogy miféle neveket kaptak a 10. század második felétől az Árpád-ház keresztény férfi ^tíNtr, ' tagjai, a másik pedig a mára már szinte le-gendássá vált Kicsi és Ulu Madzsar városok - nyomába ered. Vissza