Demokratikus köztársaságok Magyarországon

Előszó

A klasszikus antikvitás köztársaságai a középkori Európa királyságaiban sem voltak ismeretlenek, ha másként nem, hát a latin nyelv tanulásában nélkülözhetetlen Cicero közvetítésével, de megismerhették a respublikákat az itáliai városköztársaságok és a svájci parasztkantonok államrendszerének tanulmányozása útján is. A holland, majd angol polgári átalakulás során született köztársaságok azonban ugyanúgy nem tűntek utánzandó példának, mint a diktatúrába torkolló francia forradalom uralmi formája sem. A köztársaság valójában csak a XX. századi Európában lett a legáltalánosabban elterjedt, de egyáltalán nem új és ismeretlen kerete az államéletnek. Magyarországon a XVIII. század végén, a jakobinus mozgalommal jelent meg a köztársasági gondolat, igaz meglehetősen felemás formában. Hajnóczy polgári köztársaságot kívánt teremteni, a pesti egyetemi ifjúság körében is radikális republikánus eszmék terjedtek. Martinovics alkotmány tervében azonban még nem különült el világosan a királyság és a köztársaság, a Reformátorok Kátéja szerint ezzel szemben Magyarországot független köztársaságnak kell nyilvánítani. A jakobinus mozgalom bukása azonban jó fél évszázaddal visszavetette a köztársasági mozgalom terjedését. Csak 1848/49-ben lehetünk ismét tanúi a republikanizmus feléledésének. Petőfi a respublikát a szabadság anyjának és gyermekének, a világ jótevőjének nevezte, és büszkén vallotta magát republikánusnak. Az első népképviseleti országgyűlés debreceni ülésszakán jól kirajzolódott egy radikális republikánus csoport: a két Madarász testvér, Irányi Dániel, Táncsics Mihály, Bónis Samu, Szemere Bertalan és mások révén, akik nemcsak köztársasági érzelműek voltak, de elérkezettnek is látták az időt a Habsburgok trónfosztásával a független Magyar Köztársaság megteremtésére. A Március Tizenötödike című lapban úgy fogalmaztak, hogy a köztársaság eszköz „a nép és a szabadság kezében erőssé és hatalmassá lenni". Még Jókai is úgy gondolta, hogy Magyarország semlegességét Európa államai között csak a köztársasági államforma biztosíthatja. 1849 májusában a köztársaság kikiáltását javasolta Hajdúböszörmény városa is. Vissza