Ég föld ég (dedikált példány)

Fülszöveg

E kötet szerzője 42 éves - Óbuda, Kőbánya, Rákoshegy nevelte a grundokon, a vasúti töltések mentén, a Duna-part legsivárabb részein, de súlyos élményeket köszönhet Orosházának is, ahol kamaszkorát töltötte. Sokáig úgy élt, mint a többi vadóc munkásgyerek, ma is kedveli a labdarúgást és az ökölvívást, mindkét sportág komoly szakértője. Sorsa úgy hozta, hogy nem tanulhatott: az érettségihez már nem jutott el. Volt gyárai munkás, katona, könyvtári raktáros, könyvesbolti eladó, sokáig betegeskedett - néhány éve "hivatásos" költő. Budapesten él, e sokarcú város mindenre fogékony, sokat látott és sokat tudó költőjeként. Írt gyermekverseket és egy ifjúsági regényt is. Újabban műfordítások alatt is olvashattuk a nevét: tiszta hangon, érzékenyen tolmácsolta számos külföldi költő verseit. Munkaasztalát egy régi cukrászdában találta meg - otthona a családé és a barátoké.
Demény Ottó eddigi verseskötetei okos kiegyensúlyozottságukkal, egymásba kapcsolódó íveikkel arra figyelmeztették a mai magyar költészet iránt érdeklődőket: ez a költő szívósan, elmélyülten dolgozik, és olyan költészetet kíván letenni asztalunkra, amelyben az emberség, a szemlélet és magatartás szempontjából hasznos, fontos mondanivaló nyer érett, leszűrt kifejezést. Mostani, hatodik kötete komoly előrelépésről győzheti meg olvasóit, barátait, pályatársait egyaránt. Demény elsősorban költői tudatosságban, a nyelv folyamatos pontosságában, az elmélyedésben fejlődött. A versformálás terén Kassák öregkori lírájából tanult a legtöbbet: a meditatív kifejtést, az erős nyomatékú sorok természetes uralmát a kompozícióban, a szabad verselés töményítését és kordában tartását. Fejlődést jelent a személyiség frontjának okos szélesítése is, amely magával hozta a vers-inspirációk változatosabbá válását, differenciálódását, a kiforrott emberség meglepőbb szembesítéseit az élet hozta gondokkal. A negyvenévesek nemzedékének egyik legjobb tehetsége jelentkezik ismét kötettel - hírül adva egy minden viszonylatban válaszképes bölcsesség, letisztult költői kifejezőerő kiforrását. Vissza