Verseghy könyvtára

Előszó

"Catalogus Librorum denati Ex-Paulini Franc. Verseghy." Prímási Levéltár, Act. Vic. 201. 968/1822. A költő hagyatékával foglalkozó gazdasági iratok, orvosi receptek, számlák között találtuk meg a fönti jelzetű könyvtárjegyzéket. Vershegy öregkori könyvtárának köteteit sorolja föl az ábécé rendje szerinti szakaszokban. Alighanem gazdasági célzattal készülhetett, hiszen címjelölései hozzávetőlegesek, a könyvméreteknek, a kötéstípusoknak a leírása viszont részletes, pontos. A könyvtár örökösödés tárgya volt: két évvel a költő halála után Kikinger Eleonórának, Verseghy gondozónőjének birtokába került (Sághy Sándor: Verseghy Ferencz' maradványai és élete. Budán 1825. 228). "Richtig Empfangen Eleonora Kikinger": ezeket a szavakat olvashatjuk a könyvjegyzék utolsó lapján is. Alatta Sághy Ferencnek, Verseghy öregkori barátjának írását találjuk: "Signatum Budae die 12a Januarii 1824. Franciscus Sághy qua[!] Testamenti Verseghyani Executor". A katalógust valószínűleg ő készítette: az idézett sorok és a könyvjegyzéknek az írásképe ugyanis nagyon hasonló. További jelzetek a tizenöt lapos dokumentumon nincsenek. A kötetek későbbi sorsát nem ismerjük... Megpróbáljuk a könyvjegyzék tartalmát egy forrásközlő dolgozat keretében bemutatni. A katalógusban szereplő címeket sorszámokkal látjuk el, megőrizve a könyvek leírásának eredeti sorrendjét. A sorszámok után a jegyzék címszövegeit közöljük. A bennük előforduló, kötéstípusokat jelölő kifejezések jelentésére itt a bevezetőben utalunk: steif, blausteif, semigall, gall, suilla, brosch, folio, cruda. Sorrendben vászon, kék vászon, félbőr, bőr, disznóbőr, fűzött, kötés és körülvágás nélküli kiadvány, egybefűzés és kötés és körülvágás nélküli kiadvány. A címszövegek közlése után a könyvek betűhív, az eredeti jegyzéknél szabatosabb könyvészeti leírását idézzük, a címeket dőlt betűs szedéssel. Ehhez elsősorban az alábbi források nyújtottak segítséget: Petrik Géza: Magyarország bibliographiája, 1712-1860. I-IV. Bp. 1888-1891; Magyarország bibliographiája, 1712-1860. V. Bp. 1972; British Museum General Catalogue of Printed Books. London 1965-1968; A Catalogue of Books Represented by Library of Congress Printed Cards. New York 1958-1960; az Országos Széchényi Könyvtár szolgálati katalógusa; a Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának szolgálati katalógusa. Jó néhány munkánál nem sikerült rátalálni a jegyzékben szereplő kiadásra: ilyenkor a könyv korábban vagy később megjelentetett példányát vagy más nyelven készült kiadását idézzük. A katalógus tartalmaz olyan köteteket is, amelyeknek a címét, könyvészeti leírását az általunk ismert bibliológiai forrásokban nem találtuk meg. A dolgozat címszövegei több kötetnél is textológiai természetű problémákat vetettek föl. Ezért a címközléseket többnyire szövegkritikai megjegyzések és velük kapcsolatos forrásmegjelölések követik majd. A forrásműveket a szerző nevének, a munka címének teljes föltüntetésével adjuk meg. I. m., uo. jelzésekkel nem élünk, a sorozatos visszautalások nagyon megnehezítenék a kötetek és adatok tömegében való tájékozódást. A lapszámjelölést azokban az esetekben mellőzzük, amikor a munka egészére vagy névmutatójára vonatkozik az utalás. A textológiai részletek után számos kötetnél apró betűs megjegyzések következnek, melyek a költő életútjának a kiadványokkal összefüggő, részben vagy egészében ismeretlennek számító adatait említik meg... 1810 folyamán Verseghy maga is összeírta a könyvtárába tartozó műveket: ám katalógusa csupán töredékesen maradt fönn (Országos Széchényi Könyvtár kézirattára, Oct. Lat. 932). Szövegét Gálos Rezső közölte: Verseghy Ferenc könyvtára 1810-ben. Győri Szemle, 1932. A jegyzékből kiválogattuk mindazokat a műveket, amelyek a költő öregkori könyvtárában nem szerepelnek. A címszövegek alapján ábécé szerinti szakaszokba osztottuk őket, s a hagyatéki katalógust követően valamennyit megpróbáljuk bemutatni, a fönt említett módon. Az első kötet sorszáma 351. Szabatos könyvészeti leírások készítéséhez ez a jegyzék már alig nyújt segítséget. Verseghy többnyire nem tüntette föl a művek szerzőit, a kiadások helyét, idejét. A katalógusában szereplő munkák jó része kis példányszámú színházi kiadvány, politikai röpirat, a kor underground irodalmához tartozó írás: ilyen természetű nyomtatványokat a bibliológiai források nem nagyon dolgoznak föl. Több esetben a munkák jellegét is nehéz megállapítani, s inkább csak azért sikerülhet, mert a költő a köteteket különféle csoportokba osztotta. Historici, Biographiae, Drammatici, Theaterstücke, Poetae, Aesthetici, Romanenses et Belletristae, Theologi, Ecclesiastici, Philologi. Gálos Rezső Broschüren címmel a röpiratokból újabb szakaszt alakított ki: ennek alcsoportjai a költő tagolását és elnevezéseit követik... dolgozatunkat névmutató zárja. Nem vettük föl ide Verseghy nevét, valamint a kötetcímekben szereplő, többnyire költött személyekre utaló neveket. A többféle helyesírási változatban előforduló tulajdonneveket is csupán egyféleképpen, legismertebb és legelterjedtebb alakjukban tüntettük föl. Az álneveket viszont a tulajdonnevektől elkülönítve is besoroltuk a mutatóba. Utóneveket és keresztneveket nem minden esetben sikerült kideríteni, így néhány ízben rövidített, monogramszerű változataik megjelölésével is be kellett érnünk. A mutatóban szereplő számok nem oldalakra, hanem a kötetek sorszámaira utalnak. Vissza