1.061.471

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A mai magyar nyelv rendszere I. (töredék)

Leíró nyelvtan I. - Bevezetés - Hangtan - Szótan

A mai magyar nyelv rendszere I. (töredék)
Szerző
Szerkesztő
Budapest
'Deme László: A mai magyar nyelv rendszere I. (töredék) ' összes példány
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 599 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Bevezetés (Tompa József)
A nyelv és rendszere, működési szabályai
A nyelv fogalma, társadalmi szerepe és a gondolkodáshoz való viszonya7
A nyelv elemeinek szerepe a nyelv működésében; a beszélés lélektani jellemzése11
Az írás15
A nyelv rendszerszerűsége; a leíró nyelvvizsgálat16
A nyelv élete és a nyelvi változások; a történeti nyelvvizsgálat módszere19
A tágabb értelemben vett nyelvtani rendszer és annak fő részei21
Legfontosabb irodalom24
A mai magyar nyelv
A mai magyar nyelv rétegei, nyelvjárásai26
Nyelvünk fejlődésének mai szakasza31
Legfontosabb irodalom37
Könyvünk
Munkánk rendeltetése38
A feldolgozott nyelvi rétegek, nyelvfejlődési szakaszok41
A nyelvtani rendszer ábrázolásában követett főbb módszertani elvek44
Gyakorlati tanácsaink elvi alapjai50
A szerzői közösség létrejöttének és munkásságának főbb mozzanatai51
Példaanyagunk összeválogatásának szempontjai53
Szakirodalmi tájékoztatóink54
Legfontosabb irodalom54
Hangtan (Deme László)
Általános kérdések
A hangtan tárgya és részei; a fonéma57
A hangképzés és szervei58
A beszédhangok lehetséges tulajdonságai és ezek felhasználása63
Beszédhangjaink képzése és felosztása
Az egyes fonémát meghatározó jegyek64
A magán- és a mássalhangzó65
A magyar mássalhangzók
Nyelvállás és ajakműködés szerinti csoportok67
Időtartam szerinti csoportok70
A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása70
A teljes magánhangzó-rendszer; kiegészítő megjegyzések71
Érzelemkifejező változatok74
Hangstilisztikai tájékoztató74
Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések74
A magyar mássalhangzók
A minőségi meghatározó jegyek áttekintése76
A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása80
Időtartam szerinti csoportok82
Érzelemkifejező kiejtésmódosulások84
Hangstatisztikai tájékoztató85
Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések85
A hangok rokonsági rendszere
A hangok rokonságának fogalma88
A magánhangzók rokonsági viszonyai89
A mássalhangzók rokonsági viszonyai91
A hangok egymásra hatása a beszédben
Fonémáink asszociatív rendszere94
Magánhangzóink egymásra hatása94
Mássalhangzóink egymásra hatása98
Az igazodás98
A hasonulás98
Az összeolvadás102
A megrövidülés103
A kiesés104
A helyes kiejtést illető megjegyzések104
Helyesírási megjegyzések105
A szótag
A szótag fogalma107
A szótag szerkezeti fölépítése; a szótaghatár109
Helyesírási tudnivalók110
A magyar szótagtípusok és gyakoriságuk111
A hangsúly és a hanglejtés
Fogalmuk; fonetikai és nyelvi jellemzésük115
A magyar hangsúly hangtani szabályai116
A magyar hanglejtés hangtani szabályai117
Legfontosabb irodalom119
Szótan
A szó és a szókészlet általános kérdései (Szépe György
A szó; könyvünk szótani része
A magyar szó jellemző sajátosságai123
A szó értékű egyéb nyelvi elemek126
Könyvünk szótani részének tárgya és beosztása128
A mai magyar szókészlet
A mai magyar szókészlet jellemzése130
A magyar szókészlet mai mozgása135
A szókészlet és a nyelvtan
A szó grammatika oldala138
A szókincs tagolódása és a nyelvtan139
A nyelvtan rendszere és a szavak141
Legfontosabb irodalom142
A szójelentés (Temesi Mihály)
Általános kérdések
A szó mint nyelvi jel143
A szó jelentését vizsgáló tudományág146
A szó alakjának és jelentéstanának kapcsolata147
Legfontosabb irodalom151
A jelentésfunkció
A szó jelentésfunkciója153
A jelentéskör és a jelentéstartalom összefüggései154
Az egy- és a többjelentésű szavak155
Az állandó és az alkalmi jelentés156
Legfontosabb irodalom160
A szavak alaki, illetőleg jelentésbeli egyezése, rokonsága és eltérése
Az azonos alakú szavak161
Az rokon értelmű szavak163
Az eltérő és ellentétes jelentésű (értelmű) szavak165
Legfontosabb irodalom
A szóhangulat
A szóhangulat és a szójelentés összefüggései172
A szó hangalakja mint a szó hangulatának forrása168
A használat társasdalmi háttere és a szó hangulata169
A szó származásának hatása a szó hangulatára171
Legfontosabb irodalom172
A tulajdonnév és a köznév jelentéstani különbségei
A fogalmi tartalom kérdése173
A tulajdonnév hangulata174
Legfontosabb irodalom175
A jelentésváltozás
A jelentésváltozás fogalma, okai és osztályozási szempontjai176
A jelentésváltozás főbb típusai182
Legfontosabb irodalom192
A szófajok (Imre Samu és Temesi Mihály)
Általános kérdések
A szó nyelvtani jellege193
A szófaj fogalma; a szófajtan helye a nyelvtan nagy egységei közt194
Szófaji rendszerünk áttekintése196
Legfontosabb irodalom200
Az ige
Az ige fogalma201
Az ige fajai202
Szófaji határkérdések210
Legfontosabb irodalom211
A névszók
Általános kérdések
A névszói jelentéstartalom közös jegyei212
Egyéb szófaji sajátságok213
A főnév
A főnév fogalma; a konkrét főnév és fajtái214
Az elvont főnév és fajtái219
A főnév legfőbb alak- és mondattani sajátságai220
Szófaji határkérdések220
Legfontosabb irodalom222
A főnévi igenév
Az igenevek általános jellemzése222
A főnévi igenév sajátos tulajdonságai223
Legfontosabb irodalom225
A melléknév
A melléknév fogalma és fajtái225
A melléknév alak- és mondattani sajátosságai227
Szófaji határkérdések227
Legfontosabb irodalom228
A melléknévi igenév
A melléknévi igenév fogalma; ezek közös sajátosságai229
A folyamatos történésű melléknévi igenév230
A befejezett történésű melléknévi igenév231
A beálló történésű melléknévi igenév232
Legfontosabb irodalom233
A számnév
A számnév fogalma; szófaji jegyei234
A számnév fajai234
Legfontosabb irodalom237
A névmás
A névmás általános ismertető jegyei és további osztályozása237
Az egyes névmási alfajok részletes vizsgálata238
Legfontosabb irodalom250
A határozószók
Általános kérdések
A közös szófaji jegyek251
A további osztályozás253
A valóságos határozószók
A valóságos határozószók fogalma253
A határozott fogalmi tartalmú valóságos határozószók254
A névmási határozószók255
Legfontosabb irodalom257
A határozói igenvevek258
Legfontosabb irodalom260
A módosító szók
A mondat szerkezetébe beépülő módosító szók260
A mondat értékű módosító szók262
Legfontosabb irodalom262
Az igekötők
Az igekötők fogalma és általános jellemzése263
Az igekötővel kifejezett főbb jelentésárnyalatok265
Legfontosabb irodalom267
A viszonyszók
A névelő
A névelő fogalma; alosztályai s ezek közös jegyei268
A határozott névelő sajátos szófaji kérdései269
A határozott névelő alkalmazásának különféle típusai269
A határozatlan névelő sajátos szófaji kérdései275
A határozatlan névelő alkalmazásának különféle típusai276
A határozott és a határozatlan névelő szórendi helye; kapcsolata a hozzá tartozó névszóval277
Legfontosabb irodalom281
A névutó
A névutó jelentése és nyelvi funkciója; további osztályozása281
A névutó és más szófajok viszonya283
A személyes névmás névutós változataként használt szók284
A névutó-melléknevek285
Legfontosabb irodalom287
A kötőszó
A kötőszó általános szófaji jellemzése287
A fontosabb alcsoportok288
Legfontosabb irodalom290
Az indulatszó
Az indulatszó szófaji sajátságai291
További alcsoportok, típusok292
Legfontosabb irodalom294
A szóelemek általános kérdései (Károly Sándor)
A szóelem fogalma295
A szóelemek fajtái: a szótő és a toldalékok295
Tőtípusok, tőváltozatok298
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje301
A szóelemek kapcsolásának módja302
A kötőhangzók303
A toldalékalakok és -változatok306
A tövek és a toldalékok kapcsolódása; toldalékcsoportok309
Legfontosabb irodalom312
A szótövek (Károly Sándor)
Az igetövek
Egyalakú igetövek313
Többalakú igetövek314
A névszótövek
Egyalakú névszótörvek321
Többalakú névszótövek323
A tulajdonnevek sajátos tőtani kérdései329
Legfontosabb irodalom330
A szótövek rendszerének áttekintése331
A szóképzés (Ruzsiczky Éva)
Általános kérdések
A szóképzés fogalma333
Az alapszó333
A képző szerepe, jelentése, hangulata, termékenysége, gyakorisága335
A képző hangalakja; a szóképzéssel kapcsolatos alaktani kérdések340
A képző szerkezete342
Az igeképzők
Igékhez járuló igeképzők
A cselekvő igék képzői345
A műveltető igék képzői355
A szenvedő igék képzői357
A visszaható igék képzői358
A ható ige képzője361
Névszókhoz járuló igeképzők
A cselekvő igék képzői363
A tökéletlen műveltető igékhez hasonló igék képzői367
Az álvisszaható igékhez hasonló igék képzői369
A névszóképzők
Igékhez járuló névszóképzők
Főnevek képzői és a főnévi igenév képzője372
Melléknevek és melléknévi igenevek képzői382
A határozói igenév képzői392
Névszókhoz járuló névszóképzők
Főnevek képzői393
Melléknevek képzői404
Számnevek képzői419
Legfontosabb irodalom420
A szóösszetétel (B. Lőrinczy Éva)
Általános kérdések
A szóösszetétel fogalma421
Az összetett szó és elemei422
Szerves és szervetlen összetett szavak425
A szerves szóösszetétel
A mellérendelő összetétel
A fő típusok áttekintése427
A kettőztetés427
Az ikerítés431
Mellérendelő összetett szók alakulása önálló szavakból433
Az alárendelő összetétel
Általános kérdések439
Mondaton kívül, egyszerre végbemenő összetétel439
Mondatban, lassan végbemenő összetétel445
A szervetlen szóösszetétel456
Legfontosabb irodalom458
A szóalkotás ritkább módjai (Tompa József)
Általános kérdések459
Az egyes főbb típusok részletes vizsgálata461
Az elvonás461
Hangrendi párhuzamok keletkezése464
A nepetimológia465
A szóvegyülés465
Egyéb szóalak-változtatások466
A szóösszevonás és a betűszóalkotás469
Legfontosabb irodalom470
A ragozás (S. Hámori Antónia és Tompa József)
Általános kérdések
A ragozás fejezetének tárgya és a nyelvtan rendszerben való helye473
A szófajok szerepe a ragozásban; a magyar ragozásrendszerek áttekintése474
A jelek és a ragok viszonykifejező szerepe; alaki és funkciós összefüggések476
A ragozástani kategóriák általános jellege479
A ragozástani értékű szóalakok szerkezete480
Az igeragozás
Általános kategóriái
Az alany száma és személye; a tárgy személye; az alanyi és tárgyas igeragozás482
Az igemódok485
Az igeidők491
Egyéb általános kérdések497
Az alanyi igeragozás iktelen és ikes változata
A kijelentő mód jelen ideje500
A kijelentő mód múlt ideje503
A kijelentő mód jövő ideje504
A feltételes mód jelen ideje504
A feltételes mód múlt ideje505
A felszólító mód jelen ideje505
A régies idők507
A tárgyas igeragozás
A kijelentő mód jelen ideje508
A kijelentő mód múlt ideje509
A kijelentő mód jövő ideje509
A feltételes mód jelen ideje510
A feltételes mód múlt ideje510
A felszólító mód jelen ideje510
A régies idők511
Legfontosabb irodalom511
Az igeragozás fő paradigmáinak táblázatos áttekintése512
Az igei jelek és ragok fő típusainak táblázatos áttekintése514
A névszóragozás
A jelek és a jelszerű ragok
A névszói többes szám fogalma; a -k általános többesjel
A névszói többes szám és jelei515
A -k jel használata517
Legfontosabb irodalom519
Az -é (többes számban -é + -i) birtokjel
Nyelvtani szerepe és jellege519
A tőhöz való kapcsolódás kérdései520
A birtok többségének kifejezése521
Legfontosabb irodalom521
Az -ik kiemelő jel
A toldalék nyelvtani szerepe, jellege522
A tőhöz való kapcsolódás kérdései522
Legfontosabb irodalom523
A fokozás
A fokozás fogalma, köre és rendszere523
Az egyes fokok nyelvtani jelentése524
Az egyes fokok legszokásosabb alaki megkülönböztetése527
A toldalékolás ritkább alaki szabályosságai és egyes kivételei528
A körülírt fokozás530
Legfontosabb irodalom531
A névszói személyragozás
Általános kérdések
Fogalma és fő kategóriái531
A személyragok sorrendi helye és nyelvtani jellege532
A birtokos személyragozás
A ragok különféle nyelvtani jelentései533
Szófaji megjegyzések535
A személyi egyeztetés536
Az ismétlődő személyragok kitétele vagy elhagyása536
Az egyes birtokos (vagy velük azonos alakú más névszói) személyragok szabályos használata537
A birtokos személyragozás rendhagyó típusai546
Határozószói személyragozás
Használati köre, elterjedtsége547
Alaki megjegyzések547
A főnévi igenév személyragozása
Használati köre, elterjedtsége548
Alaki megjegyzések549
A -t, -tt képzős igenévi-igei alakulások személyragozása
Használati köre, elterjedtsége549
A személyragok és tőhöz kapcsolódásuk jellege550
Legfontosabb irodalom551
A névszói viszonyragozás
Általános kérdések
Az ide tartozó alakok és rendszerszerűségük552
Az egyes alakok viszonyjelentésbeli összefüggései554
A viszonyjelentés szerepe az egyes ragok (ragos alakok) elnevezésében és ragozástani tárgyalásában556
A ragváltozatok (-alakok) és a tőhöz kapcsolódásuk általános kérdései558
Szófaji kérdések560
Az egyes alakok és ragos alakok részletes vizsgálata
A zérus ragos (nominativusi) alak562
A -t ragos (accusativusi) alak562
A -ban ~-ben ragos (inessivusi) alak563
A -ból ~-ből ragos (elativusi) alak566
A -ba ~-be ragos (illativusi) alak567
Az -n, -on ~-en ~-ön ragos (superesssivusi) alak567
A -ról ~-ről ragos (delativusi) alak568
A -ra ~-re ragos (sublativusi) alak569
A -nál ~-nél ragos (adessivusi) alak570
A -tól ~-től ragos (ablativusi) alak571
A -t, -tt ragos (locativusi) alak571
Az -ig (-iglan ~-iglen) ragos (terminativusi) alak572
Az -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak573
A -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak573
a -kor ragos (temporalis) alak574
A -szor ~-szer ~-ször (-szorta ~-szerte ~-szörte) ragos (multiplicativusi) alak575
Az -n ragos (1. modalisi-essivusi) alak575
A -lag ~-leg ragos (2. modalisi-essivusi) alak575
a -képp (-képpen) ragos (formalisi) alak577
Az -ul ~-ül ragos (essivusi-modalii alak)578
A -ként ragos (essivusi-formalisi) alak578
A -nként ragos (distributivusi) alak579
Az -nta ~-nte ragos (distributiv temporalisi) alak580
A -vá ~-vé ragos (translativusi-factivusi) alak580
A -val ~-vel ragos (instrumentalisi-comitativusi) alak581
A -stul ~-stül ragos (sociativusi) alak581
Az -ért ragos (causalisi-finalis) alak582
A -nak ~-nek birtokos jelzői ragos (genitivusi) alak582
Legfontosabb irodalom583
A jeles és a személyragos névszói alakok táblázatos áttekintése584
A névszói viszonyragozás táblázatos áttekintése586

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem