A mai magyar nyelv rendszere I. (töredék)

Leíró nyelvtan I. - Bevezetés - Hangtan - Szótan

Szerző

Deme László

Szerkesztő

Budapest

'Deme László: A mai magyar nyelv rendszere I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1961
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	599 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Bevezetés (Tompa József)
A nyelv és rendszere, működési szabályai
A nyelv fogalma, társadalmi szerepe és a gondolkodáshoz való viszonya	7
A nyelv elemeinek szerepe a nyelv működésében; a beszélés lélektani jellemzése	11
Az írás	15
A nyelv rendszerszerűsége; a leíró nyelvvizsgálat	16
A nyelv élete és a nyelvi változások; a történeti nyelvvizsgálat módszere	19
A tágabb értelemben vett nyelvtani rendszer és annak fő részei	21
Legfontosabb irodalom	24
A mai magyar nyelv
A mai magyar nyelv rétegei, nyelvjárásai	26
Nyelvünk fejlődésének mai szakasza	31
Legfontosabb irodalom	37
Könyvünk
Munkánk rendeltetése	38
A feldolgozott nyelvi rétegek, nyelvfejlődési szakaszok	41
A nyelvtani rendszer ábrázolásában követett főbb módszertani elvek	44
Gyakorlati tanácsaink elvi alapjai	50
A szerzői közösség létrejöttének és munkásságának főbb mozzanatai	51
Példaanyagunk összeválogatásának szempontjai	53
Szakirodalmi tájékoztatóink	54
Legfontosabb irodalom	54
Hangtan (Deme László)
Általános kérdések
A hangtan tárgya és részei; a fonéma	57
A hangképzés és szervei	58
A beszédhangok lehetséges tulajdonságai és ezek felhasználása	63
Beszédhangjaink képzése és felosztása
Az egyes fonémát meghatározó jegyek	64
A magán- és a mássalhangzó	65
A magyar mássalhangzók
Nyelvállás és ajakműködés szerinti csoportok	67
Időtartam szerinti csoportok	70
A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása	70
A teljes magánhangzó-rendszer; kiegészítő megjegyzések	71
Érzelemkifejező változatok	74
Hangstilisztikai tájékoztató	74
Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések	74
A magyar mássalhangzók
A minőségi meghatározó jegyek áttekintése	76
A magyar mássalhangzó-állomány felsorolása és leírása	80
Időtartam szerinti csoportok	82
Érzelemkifejező kiejtésmódosulások	84
Hangstatisztikai tájékoztató	85
Nyelvhelyességi és helyesírási megjegyzések	85
A hangok rokonsági rendszere
A hangok rokonságának fogalma	88
A magánhangzók rokonsági viszonyai	89
A mássalhangzók rokonsági viszonyai	91
A hangok egymásra hatása a beszédben
Fonémáink asszociatív rendszere	94
Magánhangzóink egymásra hatása	94
Mássalhangzóink egymásra hatása	98
Az igazodás	98
A hasonulás	98
Az összeolvadás	102
A megrövidülés	103
A kiesés	104
A helyes kiejtést illető megjegyzések	104
Helyesírási megjegyzések	105
A szótag
A szótag fogalma	107
A szótag szerkezeti fölépítése; a szótaghatár	109
Helyesírási tudnivalók	110
A magyar szótagtípusok és gyakoriságuk	111
A hangsúly és a hanglejtés
Fogalmuk; fonetikai és nyelvi jellemzésük	115
A magyar hangsúly hangtani szabályai	116
A magyar hanglejtés hangtani szabályai	117
Legfontosabb irodalom	119
Szótan
A szó és a szókészlet általános kérdései (Szépe György
A szó; könyvünk szótani része
A magyar szó jellemző sajátosságai	123
A szó értékű egyéb nyelvi elemek	126
Könyvünk szótani részének tárgya és beosztása	128
A mai magyar szókészlet
A mai magyar szókészlet jellemzése	130
A magyar szókészlet mai mozgása	135
A szókészlet és a nyelvtan
A szó grammatika oldala	138
A szókincs tagolódása és a nyelvtan	139
A nyelvtan rendszere és a szavak	141
Legfontosabb irodalom	142
A szójelentés (Temesi Mihály)
Általános kérdések
A szó mint nyelvi jel	143
A szó jelentését vizsgáló tudományág	146
A szó alakjának és jelentéstanának kapcsolata	147
Legfontosabb irodalom	151
A jelentésfunkció
A szó jelentésfunkciója	153
A jelentéskör és a jelentéstartalom összefüggései	154
Az egy- és a többjelentésű szavak	155
Az állandó és az alkalmi jelentés	156
Legfontosabb irodalom	160
A szavak alaki, illetőleg jelentésbeli egyezése, rokonsága és eltérése
Az azonos alakú szavak	161
Az rokon értelmű szavak	163
Az eltérő és ellentétes jelentésű (értelmű) szavak	165
Legfontosabb irodalom
A szóhangulat
A szóhangulat és a szójelentés összefüggései	172
A szó hangalakja mint a szó hangulatának forrása	168
A használat társasdalmi háttere és a szó hangulata	169
A szó származásának hatása a szó hangulatára	171
Legfontosabb irodalom	172
A tulajdonnév és a köznév jelentéstani különbségei
A fogalmi tartalom kérdése	173
A tulajdonnév hangulata	174
Legfontosabb irodalom	175
A jelentésváltozás
A jelentésváltozás fogalma, okai és osztályozási szempontjai	176
A jelentésváltozás főbb típusai	182
Legfontosabb irodalom	192
A szófajok (Imre Samu és Temesi Mihály)
Általános kérdések
A szó nyelvtani jellege	193
A szófaj fogalma; a szófajtan helye a nyelvtan nagy egységei közt	194
Szófaji rendszerünk áttekintése	196
Legfontosabb irodalom	200
Az ige
Az ige fogalma	201
Az ige fajai	202
Szófaji határkérdések	210
Legfontosabb irodalom	211
A névszók
Általános kérdések
A névszói jelentéstartalom közös jegyei	212
Egyéb szófaji sajátságok	213
A főnév
A főnév fogalma; a konkrét főnév és fajtái	214
Az elvont főnév és fajtái	219
A főnév legfőbb alak- és mondattani sajátságai	220
Szófaji határkérdések	220
Legfontosabb irodalom	222
A főnévi igenév
Az igenevek általános jellemzése	222
A főnévi igenév sajátos tulajdonságai	223
Legfontosabb irodalom	225
A melléknév
A melléknév fogalma és fajtái	225
A melléknév alak- és mondattani sajátosságai	227
Szófaji határkérdések	227
Legfontosabb irodalom	228
A melléknévi igenév
A melléknévi igenév fogalma; ezek közös sajátosságai	229
A folyamatos történésű melléknévi igenév	230
A befejezett történésű melléknévi igenév	231
A beálló történésű melléknévi igenév	232
Legfontosabb irodalom	233
A számnév
A számnév fogalma; szófaji jegyei	234
A számnév fajai	234
Legfontosabb irodalom	237
A névmás
A névmás általános ismertető jegyei és további osztályozása	237
Az egyes névmási alfajok részletes vizsgálata	238
Legfontosabb irodalom	250
A határozószók
Általános kérdések
A közös szófaji jegyek	251
A további osztályozás	253
A valóságos határozószók
A valóságos határozószók fogalma	253
A határozott fogalmi tartalmú valóságos határozószók	254
A névmási határozószók	255
Legfontosabb irodalom	257
A határozói igenvevek	258
Legfontosabb irodalom	260
A módosító szók
A mondat szerkezetébe beépülő módosító szók	260
A mondat értékű módosító szók	262
Legfontosabb irodalom	262
Az igekötők
Az igekötők fogalma és általános jellemzése	263
Az igekötővel kifejezett főbb jelentésárnyalatok	265
Legfontosabb irodalom	267
A viszonyszók
A névelő
A névelő fogalma; alosztályai s ezek közös jegyei	268
A határozott névelő sajátos szófaji kérdései	269
A határozott névelő alkalmazásának különféle típusai	269
A határozatlan névelő sajátos szófaji kérdései	275
A határozatlan névelő alkalmazásának különféle típusai	276
A határozott és a határozatlan névelő szórendi helye; kapcsolata a hozzá tartozó névszóval	277
Legfontosabb irodalom	281
A névutó
A névutó jelentése és nyelvi funkciója; további osztályozása	281
A névutó és más szófajok viszonya	283
A személyes névmás névutós változataként használt szók	284
A névutó-melléknevek	285
Legfontosabb irodalom	287
A kötőszó
A kötőszó általános szófaji jellemzése	287
A fontosabb alcsoportok	288
Legfontosabb irodalom	290
Az indulatszó
Az indulatszó szófaji sajátságai	291
További alcsoportok, típusok	292
Legfontosabb irodalom	294
A szóelemek általános kérdései (Károly Sándor)
A szóelem fogalma	295
A szóelemek fajtái: a szótő és a toldalékok	295
Tőtípusok, tőváltozatok	298
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje	301
A szóelemek kapcsolásának módja	302
A kötőhangzók	303
A toldalékalakok és -változatok	306
A tövek és a toldalékok kapcsolódása; toldalékcsoportok	309
Legfontosabb irodalom	312
A szótövek (Károly Sándor)
Az igetövek
Egyalakú igetövek	313
Többalakú igetövek	314
A névszótövek
Egyalakú névszótörvek	321
Többalakú névszótövek	323
A tulajdonnevek sajátos tőtani kérdései	329
Legfontosabb irodalom	330
A szótövek rendszerének áttekintése	331
A szóképzés (Ruzsiczky Éva)
Általános kérdések
A szóképzés fogalma	333
Az alapszó	333
A képző szerepe, jelentése, hangulata, termékenysége, gyakorisága	335
A képző hangalakja; a szóképzéssel kapcsolatos alaktani kérdések	340
A képző szerkezete	342
Az igeképzők
Igékhez járuló igeképzők
A cselekvő igék képzői	345
A műveltető igék képzői	355
A szenvedő igék képzői	357
A visszaható igék képzői	358
A ható ige képzője	361
Névszókhoz járuló igeképzők
A cselekvő igék képzői	363
A tökéletlen műveltető igékhez hasonló igék képzői	367
Az álvisszaható igékhez hasonló igék képzői	369
A névszóképzők
Igékhez járuló névszóképzők
Főnevek képzői és a főnévi igenév képzője	372
Melléknevek és melléknévi igenevek képzői	382
A határozói igenév képzői	392
Névszókhoz járuló névszóképzők
Főnevek képzői	393
Melléknevek képzői	404
Számnevek képzői	419
Legfontosabb irodalom	420
A szóösszetétel (B. Lőrinczy Éva)
Általános kérdések
A szóösszetétel fogalma	421
Az összetett szó és elemei	422
Szerves és szervetlen összetett szavak	425
A szerves szóösszetétel
A mellérendelő összetétel
A fő típusok áttekintése	427
A kettőztetés	427
Az ikerítés	431
Mellérendelő összetett szók alakulása önálló szavakból	433
Az alárendelő összetétel
Általános kérdések	439
Mondaton kívül, egyszerre végbemenő összetétel	439
Mondatban, lassan végbemenő összetétel	445
A szervetlen szóösszetétel	456
Legfontosabb irodalom	458
A szóalkotás ritkább módjai (Tompa József)
Általános kérdések	459
Az egyes főbb típusok részletes vizsgálata	461
Az elvonás	461
Hangrendi párhuzamok keletkezése	464
A nepetimológia	465
A szóvegyülés	465
Egyéb szóalak-változtatások	466
A szóösszevonás és a betűszóalkotás	469
Legfontosabb irodalom	470
A ragozás (S. Hámori Antónia és Tompa József)
Általános kérdések
A ragozás fejezetének tárgya és a nyelvtan rendszerben való helye	473
A szófajok szerepe a ragozásban; a magyar ragozásrendszerek áttekintése	474
A jelek és a ragok viszonykifejező szerepe; alaki és funkciós összefüggések	476
A ragozástani kategóriák általános jellege	479
A ragozástani értékű szóalakok szerkezete	480
Az igeragozás
Általános kategóriái
Az alany száma és személye; a tárgy személye; az alanyi és tárgyas igeragozás	482
Az igemódok	485
Az igeidők	491
Egyéb általános kérdések	497
Az alanyi igeragozás iktelen és ikes változata
A kijelentő mód jelen ideje	500
A kijelentő mód múlt ideje	503
A kijelentő mód jövő ideje	504
A feltételes mód jelen ideje	504
A feltételes mód múlt ideje	505
A felszólító mód jelen ideje	505
A régies idők	507
A tárgyas igeragozás
A kijelentő mód jelen ideje	508
A kijelentő mód múlt ideje	509
A kijelentő mód jövő ideje	509
A feltételes mód jelen ideje	510
A feltételes mód múlt ideje	510
A felszólító mód jelen ideje	510
A régies idők	511
Legfontosabb irodalom	511
Az igeragozás fő paradigmáinak táblázatos áttekintése	512
Az igei jelek és ragok fő típusainak táblázatos áttekintése	514
A névszóragozás
A jelek és a jelszerű ragok
A névszói többes szám fogalma; a -k általános többesjel
A névszói többes szám és jelei	515
A -k jel használata	517
Legfontosabb irodalom	519
Az -é (többes számban -é + -i) birtokjel
Nyelvtani szerepe és jellege	519
A tőhöz való kapcsolódás kérdései	520
A birtok többségének kifejezése	521
Legfontosabb irodalom	521
Az -ik kiemelő jel
A toldalék nyelvtani szerepe, jellege	522
A tőhöz való kapcsolódás kérdései	522
Legfontosabb irodalom	523
A fokozás
A fokozás fogalma, köre és rendszere	523
Az egyes fokok nyelvtani jelentése	524
Az egyes fokok legszokásosabb alaki megkülönböztetése	527
A toldalékolás ritkább alaki szabályosságai és egyes kivételei	528
A körülírt fokozás	530
Legfontosabb irodalom	531
A névszói személyragozás
Általános kérdések
Fogalma és fő kategóriái	531
A személyragok sorrendi helye és nyelvtani jellege	532
A birtokos személyragozás
A ragok különféle nyelvtani jelentései	533
Szófaji megjegyzések	535
A személyi egyeztetés	536
Az ismétlődő személyragok kitétele vagy elhagyása	536
Az egyes birtokos (vagy velük azonos alakú más névszói) személyragok szabályos használata	537
A birtokos személyragozás rendhagyó típusai	546
Határozószói személyragozás
Használati köre, elterjedtsége	547
Alaki megjegyzések	547
A főnévi igenév személyragozása
Használati köre, elterjedtsége	548
Alaki megjegyzések	549
A -t, -tt képzős igenévi-igei alakulások személyragozása
Használati köre, elterjedtsége	549
A személyragok és tőhöz kapcsolódásuk jellege	550
Legfontosabb irodalom	551
A névszói viszonyragozás
Általános kérdések
Az ide tartozó alakok és rendszerszerűségük	552
Az egyes alakok viszonyjelentésbeli összefüggései	554
A viszonyjelentés szerepe az egyes ragok (ragos alakok) elnevezésében és ragozástani tárgyalásában	556
A ragváltozatok (-alakok) és a tőhöz kapcsolódásuk általános kérdései	558
Szófaji kérdések	560
Az egyes alakok és ragos alakok részletes vizsgálata
A zérus ragos (nominativusi) alak	562
A -t ragos (accusativusi) alak	562
A -ban ~-ben ragos (inessivusi) alak	563
A -ból ~-ből ragos (elativusi) alak	566
A -ba ~-be ragos (illativusi) alak	567
Az -n, -on ~-en ~-ön ragos (superesssivusi) alak	567
A -ról ~-ről ragos (delativusi) alak	568
A -ra ~-re ragos (sublativusi) alak	569
A -nál ~-nél ragos (adessivusi) alak	570
A -tól ~-től ragos (ablativusi) alak	571
A -t, -tt ragos (locativusi) alak	571
Az -ig (-iglan ~-iglen) ragos (terminativusi) alak	572
Az -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak	573
A -nak ~-nek határozóragos (dativusi) alak	573
a -kor ragos (temporalis) alak	574
A -szor ~-szer ~-ször (-szorta ~-szerte ~-szörte) ragos (multiplicativusi) alak	575
Az -n ragos (1. modalisi-essivusi) alak	575
A -lag ~-leg ragos (2. modalisi-essivusi) alak	575
a -képp (-képpen) ragos (formalisi) alak	577
Az -ul ~-ül ragos (essivusi-modalii alak)	578
A -ként ragos (essivusi-formalisi) alak	578
A -nként ragos (distributivusi) alak	579
Az -nta ~-nte ragos (distributiv temporalisi) alak	580
A -vá ~-vé ragos (translativusi-factivusi) alak	580
A -val ~-vel ragos (instrumentalisi-comitativusi) alak	581
A -stul ~-stül ragos (sociativusi) alak	581
Az -ért ragos (causalisi-finalis) alak	582
A -nak ~-nek birtokos jelzői ragos (genitivusi) alak	582
Legfontosabb irodalom	583
A jeles és a személyragos névszói alakok táblázatos áttekintése	584
A névszói viszonyragozás táblázatos áttekintése	586