Huszonöt éves a Magyar Rádió Mikrofon- és Nyelvi Bizottsága

Előszó

E két Bizottság megalakításakor a Magyar Rádió vezetői felismerték azt, hogy a magyar nyelvet óvni kell, s gyanítom, nyelvünk romlása miatt kellett meghozni a bizottságok megalakításáról szóló döntést is. Igaz, a vájt fülűek mindig is panaszkodtak a köznyelv romlása miatt valahogy úgy, ahogy a szülők szoktak panaszkodni a mindenkori ifjúságra, saját gyermekük neveletlenségére. Magyarán, a nyelv éppoly rakoncátlan és éppoly öntörvényű, mint az ifjúság.
Van tehát dolga a nyelvészeknek a Magyar Rádióban is, hiszen az itt megszólaló munkatársaknak példát kell mutatniuk. Példát kell mutatniuk a magyar nyelv - féltett nemzeti kincsünk - helyes, szabatos és választékos használatával. A pontos és érthető kiejtéssel. Példát kell mutatniuk a kereskedelmi médiumok gyakorta pongyola, hadaró és semmitmondó beszédmodorával szemben, bizonyítván, hogy a közszolgálati rádió ebben a tekintetben is értékesebb, és hogy mércének számít.
A magyar nyelv imént említett példamutató használata folyamatos erőfeszítést, szakszerű és állandó képzést, továbbképzést igényel - igényelne - minden munkatársunktól. Felkészült beszédtanáraink az elmúlt negyed században minden segítséget megadtak ehhez. Jól tudják, hogy egy-egy, akárcsak parányi kiejtési hiba korrigálása is mennyi munkával jár. A Mikrofonbizottság és a Nyelvi Bizottság által kiadott, különböző szintű mikrofonengedélyek méltányolják a munkatársak kitartó munkáját, nyelvhasználatuk tökéletesedését.
A Magyar Rádió jelenlegi vezetősége következetesen ragaszkodik ahhoz, hogy csakis megfelelően képzett emberek szólalhassanak meg az intézmény képviseletében, visszaszerezve határainkon belül és túl a magyar szó méltóságát. Minden mikrofonengedélyt felülvizsgálunk, és megköveteljük, hogy a rendszeresen megszólaló munkatársaink mindegyike szerezze meg az engedélyt, vegyen részt a beszédtechnikai képzésben, továbbképzéssel és önképzéssel is javítson beszédén. Vissza