A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék)

Leíró nyelvtan. Mondattan

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Deme László: A mai magyar nyelv rendszere II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1970
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	578 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Mondattan
A mondat és a mondattan általános kérdései (Tompa József)
A magyar mondat jellemző sajátságai és meghatározása
A mondatalkotás	7
A mondat, mint alkalmi nyelvi egység	7
A hagyományos, bármikor újra felhasználható kész mondatok	10
A mondat nyelvtani megformáltsága	13
A mondat meghatározása	18
A mondattan, könyvünk mondattani része
A mondattan és tárgya	20
Könyvünk mondattani részének tárgya és beosztása	21
Legfontosabb irodalom	22
A mondatfajták (Károly Sándor)
A mondatfajták osztályozásának lehetséges szempontjai
A kijelentő, felkiáltó, óhajtó, felszólító és kérdő mondat
A felosztás szempontjai	26
Az egyes mondatfajták jellemzése	27
A kijelentő mondat	27
A felkiáltó mondat	29
Az óhajtó mondat	31
A felszólító mondat	34
A kérdő mondat	37
A mondatfajták grammatikai kifejező eszközeinek áttekintése	41
A grammatikai forma és funkció ellentmondása	44
Kérdő mondatok más funkcióban	46
Felkiáltó mondatok más funkcióban	46
Felszólító mondatok más funkcióban	46
Az állító és a tagadó mondat
Az állítás és a tagadás fogalma	48
A tagadó szerkezet és a tagadó mondat	48
Állító és tagadó mondattípusaink	50
A tagadás célja, szerepe, alkalmazása	52
A tagadás kifejező eszközei	53
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondatok
A hiányos szerkezetű és a tagolatlan mondat fogalma	56
A pontosan kiegészíthető mondatok	57
Pontosan nem tagolható mondatok	60
Tagolatlan mondatok	62
Az indulatszó	62
A megszólítás	63
Legfontosabb irodalom	64
A szószerkezetek (Tompa József)
Általános kérdések
A szószerkezet és a szószerkezettan	65
A szószerkezetek fajtái és nyelvi felhasználásuk jellege	67
A szószerkezetek fontosabb határkérdései	76
A szószerkezetfajták fő típusainak általános szófaji és alaktani törvényszerűsége
A perdikatív szószerkezetfajták	80
Az alárendelő szószerkezetfajták	82
A mellérendelő szószerkezetfajták	89
A legfőbb egyszerű szószerkezettípusainak áttekintése	92
Legfontosabb irodalom	93
Az egyszerű mondat belső megszerkesztettsége és részei
Általános kérdések
A mondat szószerkezetek szerinti felépítettsége	95
A kéttagú egyszerű mondat legjellemzőbb szerkezeti váza	95
A tagolatlan mondat legjellemzőbb szerkezeti váza	100
A mondatrészek és összefüggéseik, a mondat szerkezetének mondatrészek szerinti vizsgálata	100
A főmondatrészek
Az alany
Az alany és az állítmány mint a mondat fő részei	105
Az alany tartalmi jellemzése	107
Az alany szófajának és ragozásának kérdései	109
Az alany kitétele vagy odaértése, a lappangó alanyú mondat	112
A határozatlan és az általános alanyú mondat	113
A határozatlan alanyú mondat	113
Az általános alanyú mondat	114
A kettős alanyú mondat	115
Az alárendelt alany	116
Az állítmány
Az állítmánynak alanyához való viszonya	118
Az állítmány pontosabb jelentése	120
Az állítmány módja és ideje	129
Az igemódok használata	130
Az igeidők használata	133
Az állítmány szám- és személybeli egyeztetése
Általános kérdések	138
A számbeli egyeztetés fontosabb szabályai	140
A személybeli egyeztetés szabályai	143
A vonatkozó névmás személybeli egyeztetése	144
Legfontosabb irodalom	146
A bővítmények
A tárgy
A tárgy fogalma, mondatbeli szerepe és jelentése, a tárgyas szerkezet	147
A tárgy szófaja	150
A tárgy kifejezésmódja	153
A tárgy fölé rendelt mondatrész	154
A tárgy és az igei állítmány kapcsolata, a tárgyas igeragozás használata	157
Legfontosabb irodalom	161
A határozó
Általános kérdések	162
A határozó fogalma, kifejező eszközei	162
A határozó fölé rendelt mondatrész	165
A határozó érintkezései más mondatrésszel	168
A határozó fajtái	170
Az irányhármasság a határozók rendszerében	174
A helyhatározó	175
A ragos helyhatározó	176
A névutós helyhatározó	181
A határozószóval kifejezett helyhatározó	182
A helyhatározó eszközeinek képes használata, határkérdések	183
Az időféle határozó	185
A valóságos időhatározó	185
A ragtalan időhatározó	185
A ragos időhatározó	186
A névutós időhatározó	189
A határozószóval kifejezett időhatározó	192
Az időhatározó érintkezése más mondatrészekkel	194
Függelék: A feltételes értelmű időhatározó	195
A számhatározó	195
A ragos számhatározó	196
A névutóval és határozószóval kifejezett számhatározó	197
A módféle határozó	198
A módhatározó	198
A ragtalan módhatározó	198
A ragos módhatározó	198
A névutós módhatározó	202
A határozószóval kifejezett módhatározó	203
A módhatározó érintkezései más mondatrészekkel	204
Függelék:
A következményes értelmű módhatározó	205
A hasonlító értelmű módhatározó	206
Az eszközhatározó	206
A ragos eszközhatározó	207
A névutós eszközhatározó	208
A határozószóval kifejezett eszközhatározó	209
A fok- és mértékhatározó	209
A fokhatározó kifejező eszközei	209
A fokhatározó érintkezései más mondatrészekkel	212
Függelék:
Következményes értelmű fokhatározó	213
A mértékhatározó kifejező eszközei	213
A mértékhatározó érintkezései a tárggyal	216
Az okhatározó	217
A kiváltó vagy indító ok	217
A kényszerítő ok	218
A megengedő ok	218
A viszonzó ok	219
A következtető ok	219
A határozószóval kifejeztett okhatározó	221
A kötőszós okhatározó	221
Az okhatározós érintkezései más mondatrészekkel	222
A célhatározó	222
A miért, mi célból, mi végett? kérdésre válaszoló célhatározó	222
A mi célra, mi végre, minek? kérdésre válaszló célhatározó	225
Különleges célhatározói funkciójú szerkezetek	227
Az állapotféle határozó	227
Az állapothatározó	228
A valóságos állapothatározó	228
A hogyan, milyen állapotban? kérdésre válaszoló valóságos állapothatározó	228
A miként, miül, minek? kérdésre válaszló valóságos állapothatározó	235
A számállapot-határozó	236
Függelék:
A megengedő értelmű állapothatározó	236
A hasonlító értelmű állapothatározó	237
A feltételes értelmű állapothatározó	238
A körülményhatározó	238
A ragos körülményhatározó	238
A névutós körülményhatározó	239
Sajátos körülményhatározó	239
A tekintethatározó	240
A ragos tekintethatározó	240
A névutós és a határozószós tekintethatározó	241
A társhatározó	242
A ragos társhatározó	242
A névutós és a határozószós társhatározó	243
A társhatározó érintkezései más mondatrészekkel	243
Az eredethatározó	243
A ragos eredethatározó	244
Kettős határozó eredet- és eredményhatározóból	245
A névutós és a határozószós eredethatározó	245
Az eredethatározó érintkezései más mondatrészekkel	245
Az eredményhatározó	245
A ragos eredményhatározó	245
A névutós és a határozószós eredményhatározó	248
A részeshatározó	249
A ragos részeshatározó	249
A névutós és a határozószós részeshatározó	250
A részeshatározó érintkezései más mondatrészekkel	251
Az állandó határozó (vonzat)	251
Legfőbb sajátságai	251
A ragos és névutós állandó határozó	251
Az állandó határozó és a fenti határozói kategóriák viszonya	255
Függelék:
A középfok melletti hasonlító határozó	257
Legfontosabb irodalom	258
A jelző
Általános kérdések	260
A jelző fogalma, osztályozása és legfőbb sajátságai	260
A jelzett szó szófaja, alakja és mondatbeli szerepe	262
A minőség- és mennyiségjelző	265
A minőség- és mennyiségjelző szerepe a mondatban, kérdőszavai, elemzése	265
A minőség- és mennyiségjelző szófaja	279
A minőség- és mennyiségjelzős szerkezet jelzett szava	280
A jelző kapcsolata a jelzett szóval, a jelzős szerkezet alaki kérdései	283
A jelzők sorrendje a minőség- és mennyiségjelzős szerkezetekben	283
A birtokos jelző	285
A birtokos jelző mondatbeli szerepe és jelentése	285
A birtokos jelző szófaja és alakja	288
A jelzett szó szófaja és alakja	292
a birtokos jelző és jelzett szava a különféle szerkezetláncolatokban, értelmi megfelelések, határkérdések	294
Az értelmező jelző	295
Az értelmező jelzős szerkezet fogalma és fajtái	295
A minőségjelzői értelmező	296
A mennyiségjelzői értelmező	298
A birtokost jelentő értelmező	299
Az azonosító értelmező jelző (appositio)	299
Az értelmező jelzős szerkezet alaki és szerkezetbeli sajátságai	305
Az értelmező jelző használatának oka és célja	312
Legfontosabb irodalom	313
A többtagú (halmozott) mondatrészek
A többtagú (halmozott) mondatrész fogalma	315
A többtagú mondatrésznek a többi mondatrészhez való viszonya	317
A párhuzamos többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya	317
A nem többtagú mondatrész tagjainak egymáshoz való viszonya	325
Függelék:
A mellérendelő kötőszós azonosítás	326
Legfontosabb irodalom	327
Az összetett mondat
Az alárendelő összetett mondat
Általános kérdések
Az alárendelő összetett mondat fogalma, tagmondatainak legfőbb közös sajátságai	330
A mellékmondat és a mondatrész viszonya	334
A mellékmondatok osztályozása	336
A főmondati utalószók és a mellékmondati kötőszók használatának egyetemes kérdései	340
Legfontosabb irodalom	345
Az alanyi mellékmondat
Az alanyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya	346
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata	347
Az állítmányi mellékmondat
Az állítmányi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya	350
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata	352
Legfontosabb irodalom	353
A tárgyi mellékmondat
A tárgyi mellékmondat fogalma, a főmondathoz való viszonya	354
A legfontosabb típusok részletes vizsgálata	356
Az egyenes és a függő idézet, a függő kérdés	359
Legfontosabb irodalom	364
A határozói mellékmondat
A határozói mellékmondat fogalma, osztályozási szempontjai és a főmondathoz való viszonya	365
A helyhatározói mellékmondat	369
Az időhatározói mellékmondat	369
A módféle határozót kifejtő mellékmondat	375
Az állapotféle határozót kifejtő mellékmondat	384
Az állandó határozót kifejtő mellékmondat	390
Függelék:
A hasonlító határozói mellékmondat	391
Legfontosabb irodalom	392
A jelzői mellékmondat
Általános kérdések	393
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat	394
Általános megjegyzések, kérdőszók	394
A minőség és mennyiségjelzői mellékmondat utalószava, kötőszava és fajtái	395
A minőség- és mennyiségjelzői mellékmondat alkai kérdései	401
A birtokos jezői mellékmondat	403
Az értelmező jelzői mellékmondat	403
Legfontosabb irodalom	417
A mellérendelő összetett mondat
Általános kérdések
A tartalmi viszonyok	408
Szerkesztési kérdések	408
A kapcsolatos mondatok
Általános jellemzésük	410
Az egyszerű kapcsolatos viszony	411
A fokozó kapcsolatos viszony	417
Az ellentétes mondatok
Általános jellemzésük	419
Az egyszerű ellentétes (szembeállításos) viszony	419
A kizáró ellentétes (ellentmondásos) viszony	423
A megszorító ellentétes viszony	424
A választó mondatok
A kirekesztő választó viszony	429
A megengedő választó viszony	430
A következtető és a magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok
A következtető utótagú mellérendelő összetett mondatok	433
A magyarázó utótagú mellérendelő összetett mondatok	436
A többszörösen összetett mondat
Általános kérdések	441
A mellérendelő többszörösen összetett mondat	441
Az alá- és mellérendelő többszörösen összetett mondat	442
A körmondat	448
A mondatok rendje
A mellérendelő összetett mondat sorrendi kérdései	451
Az alárendelő összetett mondat sorrendi kérdései	452
Legfontosabb irodalom	455
Hangsúly, szórend, hanglejtés, szünet (Deme László)
A hangsúly
A hangsúly fogalma és fajtái	458
Az értelmi hangsúly	458
Az érzelmi hangsúly	466
A ritmikai hangsúly	468
A szórend
A szórend fogalam és funkciója	471
A szavak szófaji jellegéhez köthető szórendi formák	473
A szoros szerkezetek belső rendje	482
A mondat szórendi felépítése	482
A mondat tartalmi jellegével összefüggő szórendi kérdések	495
A hanglejtés
A hanglejtés fogalma és funckiói	503
Értelmi szerepű hanglejtés alapformák	504
Érzelmi alapú hanglejtési változatok	511
Ritmus és hanglejtés	515
A szünet
A szünet fogalma, funkciói és fajtái	518
A szünet megjelenési formái	519
A szünetek átlagos időtartama	520
A szünet jelzése írásunkban	520
Legfontosabb irodalom	521
Az irodalmi példák forrásai	523
Tárgymutató	533