Napfordulók

Előszó

Tisztelt Olvasó!
Arra a kérdésre, hogy miért vesz valaki tollat a kezébe, gondolatait és érzéseit miért tárja ki az írás által, nos erre számos válasz adható. Az én esetemben ez igen egyszerű. Így negyven után úgy éreztem, írnom kell azokról az évtizedekről, amelyek sokunk életét meghatározták, véleményem szerint sorsszerűen. Nem vezérelt semmi olyan hiú ábránd, hogy hírnevet, pénzt, s főleg irodalmi babérokat szerezzek magamnak ezzel az írással. Tisztában vagyok vele, hogy a művészetek és a vele kapcsolatos kérdések mára már egyre kevesebb embert érdekelnek. Ennek ellenére fogadják természetes megnyilvánulásomnak, hogy a Győri Balett tagjaként eltöltött éveim történéseit, élményeit megosszam másokkal is. Emlékeim felfrissítésében támaszom a naplóm, melyet ifjúkorom óta vezetek.
Nem törekedtem teljes kronológiai pontosságra, jóllehet az emlékező csapongása az időben, az adott művet esetleg túlszínezheti. Remélem, a jó ízlés határain belül maradtam, amikor régi barátaim, barátnőim, szerelmeim, társaim személyes ügyeit taglaltam az igazság és a hitelesség kedvéért.
A címről néhány gondolatot. Régi korokban a napéjegyenlőséget, azaz a napfordulót jelentős eseményként élte meg az ember, mert az élet ritmikus épülését, lebomlását a természet és a lélek szemlélésén keresztül élte át. Ezen a napon a természettel együtt élő ember átgondolta a múltat és megkísérelte a jövőt kiérdemelni azzal a szándékkal, hogy a teremtett világot szolgálja gondolataival, érzéseivel és tetteivel. Mára sajnos egyre inkább fogyatkozik azoknak a száma, akik az úgynevezett civilizációs fejlődésben, az anyagi javakért történő kicsinyes harcban ezeket a jeles napokat számon tartják, és az életet valóban szolgálni kívánják! Nem véletlen, hogy a NAP szimbólum, azaz az élet és a fény végigkísérte a Győri Balettet. Hiszen mi voltunk "A nap szerettei", mert az első bemutatónk címe is ez volt, de hiszem, hogy az égiek segítő kezét is mindig magunkon érezhettük. Vissza