Előszó
A Pilis-hegység vitathatatlanul hazánk egyik legszebb középhegysége. Közel van a fővároshoz és így a munkaszüneti napokon rengeteg kiránduló, turista járja a jelzett utakat. Ennek ellenére mégis kevesen jutnak el a legszebb részekre. A többség csak Csillaghegy, Pomáz, Szentendre környékét keresi fel, pedig alig valamivel távolabb felejthetetlenül szép helyekre juthatunk. Kalauzunk megírásánál arra törekedtünk, hogy kedvet ébresszünk a távolabbi, változatos, vadregényes helyek felkereséséhez is.
A Pilis legutóbbi kiadása óta 7 év telt el. Azóta az Általános ismeretek és a Kislexikon című fejezetek anyaga nem sokat változott, de a turistautak környéke az erdőirtások, erdőtelepítések és legfőképpen a Pilisi Parkerdő Gazdaság munkája következtében szinte teljesen átalakult. Új murvás sétautak, esőbeállók, szalonnasütők; a patakok, szakadékok, völgyek fölött több helyen hidak, és mindenféle új forrásfoglalatok, autóparkolóhelyek épültek.
Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a Pilis-hegység a kirándulók, turisták valóságos paradicsomává vált. Reméljük, hogy kalauzunk kedvet ébreszt a jelzett utak végigjárásához, és pontos útmutatója, tanácsadója, segítőtársa lesz a turistáknak.
Az előző Pilis útikalauz szerzői munkaközösségének egyik tagja, a turisták széles körben ismert és kedvelt Lajos Feri bácsija az elmúlt években örökre eltávozott körünkből. A Pilis turistaútjait járva még sokáig emlékezni fogunk a természetbarát mozgalom e lelkes és fáradhatatlan támogatójára.
Vissza