Bevezető | |
Mi a Delphi? | |
A Delphi gyökerei | 7 |
A konkurencia - a Visual Basic | 7 |
A komponens alapú fejlesztés | 8 |
Object Pascal | 9 |
Programozás Delphiben | |
Egy program "vizuális" elkészítése | 10 |
Programozás Object Pascal nyelven | 11 |
Összefoglalás | 12 |
Az Object Pascal alapjai | |
A programok felépítése | 13 |
Standard utasítások és foglalt szavak | 16 |
Foglalt karaktersorozatok | 17 |
Azonosító nevek | 18 |
Összefoglalás | 18 |
Tesztfeladatok | 18 |
Első pillantás a fejlesztői környezetre | |
Programok lefordítása és indítása | 22 |
A Szerkesztő használata | 23 |
Az Objektum-felügyelő | 24 |
Projektbeállítások | 27 |
Összefoglalás | 28 |
Tesztfeladatok | 28 |
Az első programok | |
Gombok és feliratok | 29 |
Tulajdonságok változtatása programból | 32 |
Beviteli mezők | 32 |
Egyéb komponensek | 35 |
Összefoglalás | 39 |
Tesztfeladatok | 39 |
Háttérismeretek | |
Bitek és bájtok | 40 |
A CPU | 42 |
A memória | 42 |
Számok és programok a memóriában | 43 |
Regiszterek és gyorsítótár | 44 |
Milyen gyors a CPU? | 45 |
Megszakítások | 45 |
A BIOS | 46 |
Az operációs rendszer | 46 |
Fordítóprogram | 47 |
A 16 és 32 bit | 47 |
Programösszeomlások és védelmi mechanizmusok | 48 |
Összefoglalás | 48 |
Változók, adattípusok és konstansok | |
Mik azok a változók? | 49 |
Egész számok | 50 |
LongInt | 53 |
További egész számú típusok | 53 |
Boole-értékek | 53 |
Valós számok | 55 |
Karakterek | 56 |
Karakterláncok | 58 |
Hosszú karakterláncok Delphi 2-ben | 61 |
Nulla végű karakterláncok | 61 |
Konstansok | 63 |
Tipizált konstansok | 64 |
Változók inicializálása | 65 |
Fundamentális és generikus adattípusok | 65 |
Típusátalakítások | 65 |
Összefoglalás | 66 |
Tesztfeladatok | 67 |
Operátorok, kifejezések és utasítások | |
Kifejezések és operátorok | 69 |
Logikai kifejezések | 70 |
Aritmetikai kifejezések | 72 |
Karakterlánc-kifejezések | 73 |
Hozzárendelések | 74 |
Hozzárendeési kompatibilitás | 74 |
Utasítások és utasításblokkok | 75 |
Összefoglalás | 75 |
Tesztfeladatok | 75 |
Eljárások és függvények | |
Mit jelent a függvény? | 76 |
Hogyan definiáljuk a függvényeket? | 78 |
Paraméterek átadása | 79 |
Egymásba ágyazott függvényhívások | 82 |
Mi az eljárás? | 83 |
Helyi változók és konstansok | 84 |
Helyi eljárások és függvények | 85 |
Utasításblokkok és a láthatóság | 86 |
Eljárások és függvények formális deklarációja | 88 |
Konstans, nyitott és tipizálatlan paraméterek | 89 |
Előre definiált eljárások és függvények | 90 |
Program felépítése részletesebben | 90 |
Eseményrutinok | 91 |
Rekurziók | 91 |
Összefoglalás | 93 |
Tesztfeladatok | 94 |
Vezérlőszerkezetek | |
Döntések | 95 |
IF...THEN | 95 |
CASE | 98 |
Ciklusok | 102 |
A FOR ciklus | 102 |
A REPEAT ciklus | 104 |
A WHILE ciklus | 105 |
A ciklus lefutásának vezérlése | 106 |
Ugrások | 107 |
Egymásba ágyazás | 109 |
Ciklusok feldolgozási időtartama | 109 |
Összefoglalás | 111 |
Tesztfeladatok | 111 |
Felhasználó által definiált típusok, tömbök és rekordok | |
Saját típusok definiálása | 114 |
Felsorolások | 1147 |
Intervallumtípusok | 117 |
Halmazok | 117 |
Rekordok | 119 |
Rekordtípusok deklarálása | 120 |
Változó rekordok | 122 |
Tömbök | 128 |
Egyszerű tömbök | 128 |
Stringek | 131 |
Kétdimenziós tömbök | 131 |
Három és többdimenziós tömbök | 132 |
Konstans tömbök | 132 |
Tömbparaméterek | 133 |
Nyitott tömbparaméterek | 133 |
Összefoglalás | 135 |
Tesztfeladatok | 135 |
Érdekes függvények és eljárások | |
Aritmetikai rutinok | 137 |
Sorszámozott értékek kezelése | 140 |
Karakterlánc-kezelő rutinok | 142 |
A dátum/idő rutinjai | 147 |
Rutinok lebegőpontos értékek átalakításához | 150 |
Praktikus párbeszédablakok | 150 |
Egyéb hasznos rutinok | 151 |
Összefoglalás | 153 |
Tesztfeladat | 153 |
Mutatók | |
Mik azok a mutatók? | 154 |
Memóriaterület lefoglalása és felszabadítása | 156 |
Láncolt listák | 159 |
Mutatóoperátorok | 166 |
Tipizálatlan mutatók | 167 |
Procedurális változók | 168 |
Összefoglalás | 169 |
Tesztfeladatok | 170 |
Munkálatok unitokkal | |
Mi a unit? | 171 |
Űrlapok unitjai | 172 |
Unitok felvétele és eltávolítása projektekből | 172 |
A unitok felépítése | 173 |
Interface, implementation és előredeklarálás | 174 |
Unit hívása | 175 |
Az inicializáló rész | 176 |
Finalization | 176 |
Hatókör és körkörös hivatkozás | 177 |
A programok alkotórészei és a fájlkiterjesztések | 178 |
Összefoglalás | 179 |
Tesztfeladatok | 180 |
Objektumok | |
Mit jelentenek az objektumok? | 181 |
Néhány szakkifejezés | 182 |
Mezők | 183 |
Metódusok | 184 |
Öröklődés | 185 |
Mező és metódusok felüldefiniálása | 186 |
Konstruktorok és destruktorok | 188 |
Osztálymetódusok | 190 |
Metódusmutatók | 191 |
Tulajdonságok | 192 |
Private, public, published és proteted | 196 |
Az is és az as operátor | 196 |
Hozzáférés a self segítségével | 198 |
Mutatók elrejtése a Delphiben | 199 |
Poliformizmus és hozzárendelés-kompatibilitás | 200 |
Összefoglalás | 202 |
Tesztfeladatok | 203 |
Űrlapok és komponensek | |
Honnan jönnek az űrlapok és a komponensek? | 204 |
Hogyan néz ki egy Delphi program? | 207 |
A főűrlap | 208 |
Űrlapok kölcsönös aktivizálása | 208 |
Összefoglalás | 210 |
Kivételek (Exceptions) | |
Mik azok a kivételek? | 212 |
TRY...EXCEPT | 212 |
Kivétel-osztályok | 215 |
Milyen kivételek léteznek? | 217 |
TRY...FINALLY | 217 |
RAISE | 218 |
Csendes kivételek | 219 |
Saját kivétel-osztályok | 220 |
Összefoglalás | 221 |
Fájlműveletek | |
Mik azok a fájlok? | 222 |
Munkálatok fájlokkal | 222 |
Szöveges fájlok | 223 |
Adatfájlok | 226 |
A fájlmutató | 226 |
Tipizálatlan fájlok | 228 |
FindFirst, FindNext és FindClose | 229 |
Hibakezelés | 232 |
Fájlműveletek további rutinjai | 235 |
Összefoglalás | 237 |
Tesztfeladatok | 237 |
Munka DLL-ekkel | |
DLL-ek használata Delphi programokban | 240 |
DLL-ek statikus becsatolása | 240 |
DLL-ek dinamikus becsatolása | 242 |
DLL írása Delphiben | 244 |
Egy DLL inicializáló kódja | 245 |
A CDecl, a StdCall, Pascal és a Register meghívási konvenciók | 245 |
Összefoglalás | 245 |
A VCL | |
Az objektumhierarchia | 246 |
A TObject és a TPersistent osztály | 246 |
A TComponent és a TControl osztály | 247 |
A TWincontrol és a TGraficControl osztály | 248 |
A komponenstár komponensei | 248 |
A VCL unitjainak áttekintése | 248 |
Könyvtári objektumok | 250 |
A komponenstárról hiányzó komponensek | 250 |
A VCL bővítései a Delphi 2.0-ban | 251 |
Összefoglalás | 251 |
Az integrált assembler | |
Hogyan használhatjuk az integrált assemblert? | 252 |
Egy kevés assembly nyelv | 253 |
Néhány fontos utasítás | 253 |
Ugrási címkék assembler blokkokban | 255 |
A regiszterek és változók elérése | 256 |
Egy példa | 258 |
Összefoglalás | 263 |
Tesztfeladatok | 263 |
Saját komponensek írása | |
Hogyan fejlesztünk ki egy komponenst? | 264 |
Leszármaztatás egy elődosztályból | 265 |
Egy példa: új Label komponens | 266 |
Komponens felvétele a komponenstárba | 268 |
A komponensek tulajdonságai, eseményei és metódusai | 269 |
Metódusok | 269 |
Tulajdonságok | 269 |
Események | 270 |
Egy minikomponens | 273 |
Komponensek regisztrálása | 275 |
Komponensek tesztelése | 275 |
Szimbólumok és súgófájlok | 277 |
Tulajdonságszerkesztők | 277 |
Összefoglalás | 279 |
Fordítási direktívák | |
Kapcsolóutasítások | 280 |
Paraméteres utasítások | 281 |
Feltételes utasítások | 282 |
A kapcsoló- és a paraméteres utasítások áttekintése | 284 |
Boole-kifejezések kiértékelése: $B | 286 |
Integer-túlcsordulás és tartománytúllépés vizsgálata: $Q és $R | 287 |
Be- és kiviteli hibák vizsgálata: $I | 287 |
Beállítások a párbeszédablakban | 288 |
Konzolalkalmazások | 288 |
Összefoglalás | 290 |
A Delphi 2 újdonságai | |
Változások a meglévő adattípusokban | 291 |
Új karakter-adattípusok | 291 |
Új karakterlánc-adattípusok | 291 |
A variant adattípus | 293 |
A currency adattípus | 294 |
Változások a fordítóprogramban | 294 |
Új komponensek | 295 |
A math unit | 296 |
Szálak | 296 |
A TThread objektum | 300 |
Összefoglalás | 302 |
A tesztfeladatok megoldásai | |