Delibes: Coppélia

Előszó

Részlet:
A titokzatos Coppélius mesterműve, a megtévesztésig valóságos Coppélia baba több mint száz esztendeje, 1870-ben perdült ki E. T. A. Hoffmann A homokember (Der Sandmann) című kisregényének lapjairól, s tette meg első diadalmas lépteit a Párizsi Opera balettszínpadán. Igaz, története jócskán átformálódott. A későromantikus balett szövegírói, Charles Nuitter és Arthur Saint-Léon ugyanis nem csupán új nevekkel ruházták fel hőseiket - így lett Spalanzani mester és Coppélius közös teremtményének, Olympiának is Coppélia a neve -, hanem igencsak átformálták a fiatal szerelmesek, az Olympiába habarodott Nathanael és jegyese, Klára tragédiába forduló történetét. E. T. A. Hoffmann Nathanaelje közeli rokona volt a meghasonlott lelkű, romantikus baletthősöknek. Azoknak az eszményített szerelemre sóvárgó ifjaknak, akiket ugyan semmi nem akadályozott meg abban, hogy földi választottjukkal boldogok legyenek, ám ők mégis, valamiféle titokzatos belső erőtől hajtva földöntúli, varázslatos lények - egy szilfid, egy hattyú vagy ép egy baba - szerelmére vágyva okozták saját pusztulásukat. Nuitter és Saint-Léon balettszövegének hőse azonban már csak meglehetősen távoli rokona e tragikus sorsú meghasonlottaknak: ő rögvest kijózanodik bolondériájából, s visszatér jegyeséhez, amikor rájön, hogy akihez oly erősen vonzódott, s aki miatt még szép menyasszonyát, Swanildát is elhagyta volna, pusztán élettelen báb, egy ügyes mesterember érzéketlen csinálmánya. Vissza