Déli felhő/5kirchen-Sheet 2000/1

Fülszöveg

1979. november 17.
Szerelmeslevelet olvasol, egy kicsit visszafelé, az utolsót a történelemben. Pedig még meg sem kaptad. Igen, a cím hiánya vagy túlsága miatt lehetséges, hogy kicsúszik a kezeidből: levelezőlap, nyitott levél, ahol megjelenik, de megfejthetetlen a titok. Elfogadhatod vagy továbbadhatod, például mint Szókratész Freudnak szóló üzenetét.
Mit akar közölni veled egy levelezőlap? Milyen feltételek mellett lehetséges? Úticélja áthalad rajtad, magad sem tudod már, ki is vagy. Már abban a pillanatban, amikor címe felől megszólít, téged, egyedül téged, ahelyett, hogy csatlakozna hozzád, megoszt, eltérít, időnként nem vesz rólad tudomást. És te szeretsz és nem szeretsz, azt teszi veled, amit akarsz, megfog, hagy, magadnak ad téged.
A lap másik oldalán, nézd, egy mondat van számodra, S et p, Socrates et plató. Most az egyszer az előbbi látszik írni és másik kezével ráadásul kapargat. De mit csinál Platón a másik háta felé kinytijtott ujjával? Miközben azzal vagy... Tovább

Fülszöveg

1979. november 17.
Szerelmeslevelet olvasol, egy kicsit visszafelé, az utolsót a történelemben. Pedig még meg sem kaptad. Igen, a cím hiánya vagy túlsága miatt lehetséges, hogy kicsúszik a kezeidből: levelezőlap, nyitott levél, ahol megjelenik, de megfejthetetlen a titok. Elfogadhatod vagy továbbadhatod, például mint Szókratész Freudnak szóló üzenetét.
Mit akar közölni veled egy levelezőlap? Milyen feltételek mellett lehetséges? Úticélja áthalad rajtad, magad sem tudod már, ki is vagy. Már abban a pillanatban, amikor címe felől megszólít, téged, egyedül téged, ahelyett, hogy csatlakozna hozzád, megoszt, eltérít, időnként nem vesz rólad tudomást. És te szeretsz és nem szeretsz, azt teszi veled, amit akarsz, megfog, hagy, magadnak ad téged.
A lap másik oldalán, nézd, egy mondat van számodra, S et p, Socrates et plató. Most az egyszer az előbbi látszik írni és másik kezével ráadásul kapargat. De mit csinál Platón a másik háta felé kinytijtott ujjával? Miközben azzal vagy elfoglalva, hogy minden értelemben megfordítsd, valójában a kép fordít meg téged, mint egy levelet, előre megfejt téged, elfoglalja a teret, biztosítja számodra a szavakat és a gesztusokat, mindazokat a testeket, amelyeket úgy hiszel, te találsz ki, hogy körülfogjad őt. Azon veszed észre magad, hogy az ő útvonalát járod.
A lap vaskos támasztéka, egy nehéz és könnyű könyv, szintén e jelenet kísértete, a Szókratész és Platón közti analízis mások programja szerint. Mint a jó kaland hírül adója, egy „fortune-telling book", virraszt afölött és gondolkodik arról, aminek el kell jönnie, afölött és arról, amit ez jelent, megérkezik, meg kell érkeznie, engedi, hogy megérkezzék vagy megérkeztet, irányt szab, címez, elküld, örökül hagy, örököl stb., ha ez jelent még valamit, az itt és az ott, a közeli és a távoli, da und fort, az egyik vagy a másik között.
Szituálod a könyv tárgyát: posták (posztok) és az analitikus mozgalom, az öröm elve és a telekommunikációk története, a levelezőlap és az ellopott levél között, röviden, az átmenetben Szókratésztól Freudig és azon túl. Az episztoláris irodalomnak ezt a szatíráját túl kellett terhelni: címekkel, postai kódokkal, titkosírással írt küldeményekkel, anonim levelekkel, az egészet megannyi módozatra, műfajra és hangnemre bízva. Tévútra terelem bennük a dátumokat, az aláírásokat, a címeket vagy a vonatkozásokat, magát a nyelvet is.
Jacques Derrida
(Jacques Derrida, La Carte Postale de Socrate a Freud et au-dela. Paris, Flammarion, 1980, a könyv hátsó borítóján olvasható szöveg, fordította Boros János és Orbán Jolán) Vissza