Dél-Dunántúl

Előszó

Gazdag történelmi múlt emlékei, változatos tájak és barátságos emberek fogadják azt, ki a Dél-Dunántúlra érkezik. A terület szinte minden Magyarországra jellemző tájtípust felölel. A keleti és déli határán futó folyók, a Duna, a Dráva és a Mura mentén alföldi jellegű síkságok fekszenek. A szelíd pannon táj legjellemzőbb részei a dombságok, amelyek lankás, völgyekkel tagolt, erdő borította hátaikkal a jellegzetes dunántúli panorámát alkotják. A két hegyvidéki "sziget", a Mecsek és a Villányi-hegység védett geológiai és botanikai ritkaságaikkal a természetjárók kedvelt úti céljai közé tartoznak.
A dombhátak ölében megbúvó aprócska falvak féltve őrzik gazdag hagyományaikat. Ahány ház, annyi szokás, mondhatnánk, hiszen minden kisebb tájegység, minden település más és más tradíciókat ápol. Egy dologban azonban mindegyik megegyezik, érvényes rájuk a jelző: A vendégváró táj. Népi építészetükben, viseletükben, szokásaikban, a régi paraszti életmód számos emlékében a múlt egy-egy gyöngyszeme tárul fel az értékekre fogékony látogató előtt.
A táj jeles helyei, a műemlékekben, művészeti és kulturális programokban bővelkedő városok tárt kapukkal várják, ha az évezredek emlékeit vagy a színes mindennapi pezsgést keresi. A régió történelmi emlékhelyei, múzeumai, középkori várai és ősparkokban meghúzódó kastélyai mindenki számára megfoghatóvá, érthetővé teszik viharos és igen gazdag históriánkat.
A vidéki élet ezen a tájon máig megőrizte sajátos varázsát, az élő kapcsolatot a természettel, a csendet és nyugalmat, a szoros emberi kapcsolatokat, az életörömöt, a derűt.
Ezt kínálja a vidéki táj a balatoni nyüzsgéstől délre, az ország napfényben egyik leggazdagabb vidékén, ott, ahol a szubmediterrán dél és az atlantikus nyugat ad randevút egymásnak a Duna, a Dráva és a Mura között. Dél-Dunántúlon, ahová Önt is szeretettel várjuk. Vissza