Dekameron

Előszó

Több mint hatszáz esztendeje történt, hogy egy gazdag firenzei kereskedő Párisba lovagolt, ahol akárcsak mai, kései utódai, jól értett ahhoz, hogy a szürke üzleti elfoglaltságot estenkint vidám mulatozással cserélje fel. A krónikák feljegyezték Chellinó Boccaccio uramról, hogy szemrevaló, ügyesszavú férfiú volt, nem csoda tehát, ha a férfiasság, kedvesség és gazdagság hármas kulcsával megnyitotta egy Jeanne nevű előkelő özvegy hálószobáját is. Ennek a szerelemnek lett gyümölcse Giovanni Boccaccio, aki tehát könnyed és elmés novelláihoz illően, Párisban pillantja meg a napvilágot 1313-ban. És abban is van valamelyes regényesség, hogy a szerelem írója maga is a szerelem gyermeke, mert atyja soha Jeannet feleségül nem vette és a kis Giovannit négy éves korában anyja nélkül vitte Párisból Firenzébe.
Az apa nemsokára ezután egy jómódú firenzei nőt vett feleségül, aki nem bizonyult kellemes mostohának és így Giovannit tíz éves korában atyja lóra ülteti és több barátja társaságában Nápolyba küldi azzal a parancscsal, hogy a fiút helyezzék el egy ismerős kereskedőnél, mert eltökélt szándéka volt, hogy fiából kereskedőt nevel. Nápoly kapuja előtt egy igen érdekes és rejtélyes dolog történik Giovannival. AZ út fáradalmaitól kimerülten elbóbiskol lován és álmában látomása van: egy gyönyörű nő jelenik meg előtte, aki azzal fogadja, hogy ebben a városban teljesedni fognak vágyai! A gyermek felriad, elmondja látomását kisérőinek, akik persze csak kacagnak ezen... Vissza