A' Magyar Szent Koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak históriája

Fülszöveg

A magyar Szent Korona a magyar államiság egyik jelképe, amely végigkísérte a magyar történelmet. Viszontagságos történetéről szól ez a gyakran idézett tudományos kézikön3rv, az 1790-es évek egyik legszebben illusztrált kiadványa. A Szent Korona és a koronázási jelvények képi bemutatása, a koronaőrség tagjainak ábrázolása, a jeles koronázási ceremónia részleteinek színes metszeteken történő megjelenítése valóban különlegessé teszi a kön3rvet.
i
- í:; , i',
'i! ' M-
i, ¦ i;! I ¦ ¦ :
1 ! '1
j 1 I I v .•«:L
l'iiiM


¦. II
'ir.i'.'l/i
liiifl liiiil
hM í '.'f
rf lírlp.


' if fi!
i'i ! fi. ,(.•¦ ]•• 'I I ' (

li I

pmmmh
íf'H' iV •.¦Vl'ivi'i' 'V^'i',
tfáli:

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és a mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, amely végigkísérte a magyar történelmet. Viszontagságos történetéről számos kiadvány jelent és jelenik meg, közülük is kitűnik azonban Decsy Sámuel A'Magyar Szent... Tovább

Fülszöveg

A magyar Szent Korona a magyar államiság egyik jelképe, amely végigkísérte a magyar történelmet. Viszontagságos történetéről szól ez a gyakran idézett tudományos kézikön3rv, az 1790-es évek egyik legszebben illusztrált kiadványa. A Szent Korona és a koronázási jelvények képi bemutatása, a koronaőrség tagjainak ábrázolása, a jeles koronázási ceremónia részleteinek színes metszeteken történő megjelenítése valóban különlegessé teszi a kön3rvet.
i
- í:; , i',
'i! ' M-
i, ¦ i;! I ¦ ¦ :
1 ! '1
j 1 I I v .•«:L
l'iiiM


¦. II
'ir.i'.'l/i
liiifl liiiil
hM í '.'f
rf lírlp.


' if fi!
i'i ! fi. ,(.•¦ ]•• 'I I ' (

li I

pmmmh
íf'H' iV •.¦Vl'ivi'i' 'V^'i',
tfáli:

A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és a mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, amely végigkísérte a magyar történelmet. Viszontagságos történetéről számos kiadvány jelent és jelenik meg, közülük is kitűnik azonban Decsy Sámuel A'Magyar Szent Koronának ú az ahoz tartozó tárgyaknak hú toriája című könyve, amely 1792-ben látott napvilágot. Ez a mű történeti irodalmunkban a mai napig is gyakran idézett tudományos kézikönyv, ugyanakkor korának egyik legszebben illusztrált kiadványa. A Szent Korona és a koronázási jelvények képi bemutatása, a koronaőrség tagjainak ábrázolása, a jeles koronázási ceremónia részleteinek színes metszeteken történő megjelenítése valóban különlegessé teszi a könyvet.
„Az ország karai és rendei elhatározták, hogy a Szent Korona, amely eddig sok veszélyben forgott, és csak az égiek kedvezéséből maradt meg, a hozzá tartozó drágaságokkal együtt az ország szívében, Budán őriztessék, és az országgyűlésig egybegyűlt karok és rendek beleegyezése nélkül soha máshova ne vitessék" - mondja ki az 1790:6. törvénycikk.
II. József 1790. január 28-án rendelte el a Szent Koronának Magyarországra való visszavitelét. A korona hazatérése a magyar önállóság helyreállítását jelképezte, amit az egykoriak „magyar szabadságnak" mondottak.
A Szent Korona útja Bécsből Budára elképzelhetetlen ünnepségek közepette ment végbe. 1790. február 18-án induh a koronát vivő menet Bécsből, s a negyedik nap délután érkezett a budai várba. „Ezen és a következő két napokon a várbeli templomban a közönséges nézésre ki volt téve szüntelen a korona. Eltelvén a három nap, a koronázási ékszerek elzárattak és rendre a magyar vármegyék fogják őrizni az országgyűlésig."
A koronaőrző megyei bandériumok szervezetének, színpompás öltözékének leírására, tagjainak név szerinti felsorolására Decsy Sámuel több mint száz oldalt szentelt könyvében. Úgy vélte, hogy „ha fontolóra vesszük, mely felséges gondolatokkal bírt nemzetünk ezen féltő kincse iránt, mely nagy gondja volt annak megtartására, mennjá vért ontott amiatt, teljességgel nem lehet csudálkoznunk, hogy annak utolsó visszanyerésekor rendkívül való öröm származott nemeseinkben, és hogy ezen örömöknek kinjálatkoztatására készek voltak minden gyűjteményeket [gyűjtött vagyonukat] feláldozni."
Decsy Sámuel (1742 k.-1816) a po-zsonjíi evangélikus líceumban, Sárospatakon, német és holland egyetemeken tanult, bölcseleti és orvosi képesítést szerzett. Bécsben telepedett le, mégis a magyar nyelvű irodalom és tudomány egyik legtevékenyebb szervezője és művelője lett. Bekapcsolódott abba a munkába, amely a magyar nyelv művelését, modernizálását tűzte ki célul, illetve azt, hogy ezt a korszerű magyar nyelvet használják a hivatalokban, a katonaságnál, a tudományokban és a művelődésben általában.
Történeti munkái közül kiemelkedik A 'Magyar Szent Koronának ?) az ahoz tartozó tárgyaknak hidtoriája (1792); az Ojmanogra-fia, az az: a' török birodalom' [ ] sommás leírása (1788), illetve Egyiptom hidtóriája (1811).
A 'Magyar Szent Koronának ü az ahoz tartozó tárgyaknak hutoriája gróf Széchénjá Ferenc anyagi támogatásával jelent meg, aki ugyanazokat a gondolatokat vallotta, mint Decsy Sámuel generációja. Nem véletlen tehát, hogy nem a Magyar Nemzeti Könyvtárat alapította meg (még ha azzá vált is), hanem a Kárpát-medence központi könyvtárát, a Magyar Korona Országainak Kön3rvtárát, ahogy ő nevezte, a BibLwtheca Regnix:olari)t. Ahogy Decsy szemléletében, nála is összekapcsolódik magyarságtudata a nemzeti koronával.
fl.s
' III,pl' ' ;, :
¦-U I- "i ¦ !¦¦!
! <1 ¦ h ! n
i ¦ í fi, ,
. /¦ , ' I
i . ¦ 'ií'íllAl'i-i':,
1 i ¦ " ; / 1 i ¦! ¦ II VI' "I I I II r, ,'íí.
í'^mM
^.n'íiyip ''íikíS
líM Vissza