Debreceni képeskönyv

Tartalom

MAGYARÁZÓ KÉPJEGYZÉK
A zárójelbe tett név a felvétel készítőjét jelzi
1. A VÁROS KÖZÉPSŐ RÉSZE A NAGYTEMPLOMMAL, (Légi felvétel.) 17
2. A VÁROS ÉSZAKI ÉS KELETI RÉSZE, KÖZÉPEN AZ ÁRPÁD-TÉRI REF. TEMPLOMMAL. (Légi felvétel.) 17
3. A REF. NAGYTEMPLOM KELETI TORNYA. (Pantofot.) 18
4. A REF. NAGYTEMPLOM EGYIK AJTAJA. (Pantofot.) 18
5. A REF. NAGYTEMPLOM FŐHOMLOKZATA. Épült 1805-1827. E templom helyén előbb egy kisebb árpádkori, majd jóval nagyobb, háromhajós egyház díszlett. Ez utóbbit Imre váradi püspök építtette 1297-1317 között ; bizonyosan a város akkori dúsgazdag földesurainak: Debreczeni Andrásnak és fiának, Dózsa mesternek, a későbbi nádornak hathatós támogatásával. A reformáció elterjedése, megerősödése reformátussá tette a templomot is. 1564-ben leégett. Sokáig pusztán állott. 1626-28-ban a régi falak felhasználásával Bethlen Gábor segítsége mellett újra felépült. De 1802-ben megint leégett, a félvárossal együtt. Ezután váltotta fel ugyanazon megszentelt helyen a mostani kéttornyú templom, amelynek terveit Péchy Mihály katonai mérnök, őrnagy csinálta. Az országgyűlés e templomban nyilvánította trónvesztettnek a Habsburg-Lotharingiai házat, 1849 április 14-én. Itt áldotta meg dr. Baltazár Dezső püspök IV. Károly királyt és Zita királynét 1918 október 25-én; majd Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, 1920-ban. A nyugati toronyban vasár- és ünnepnapokon villamoserő szólaltatja meg azt a 60 mázsás híres harangot, amelyet I. Rákóczi György a németektől elvett ágyúk ércéből öntetett és 1637-ben Debrecennek ajándékozott. Az 1802. évi tűzvészkor a verestoronyból, amelyet Debrecen e harang számára építtetett, lezuhant és megrepedt. Később újraöntötték. (Pantofot.) 19
6. A REF. NAGYTEMPLOM ÚRASZTALA, KATHEDRÁJA ÉS ORGONÁJA, 1839. (Filmiroda.) 20
7. A REF. KISTEMPLOM ÚRASZTALI EDÉNYEI, XVII. és XVIII. SZ. Balról jobbra : az első kannán ez olvasható : „Engem csináltottak magok kölcségekre Isten nevének tisztességére az Debreceni Kis Templomban levő Urnák asztalára Tanácsi rendben lévő nemzetes Nagybányai Fazekas Péter Istenfélő feleségével Ombódi Erzsébettel. Legyek azért az Úrnak szenteltetett fiúrul fiúra. Anno domini 1684." - A mellette levő aranypohár külső oldalán a Bethlen-címer van, fönt 1714, köriratban pedig a következő : „Cath. S. R. I. Princ. vid. Apaf. Nat. C. de Bethlen" - A következő kancsó világi eredetű, mert oldalán a szabinnők elrablása van művészi domborművei ábrázolva. Fedelében két címer van, az egyik címerben ez áll : „Bethlen Klára 1691". A másik címer körirata ez: "Georgius Bánfy de Losonc cel. Principis. Tran. int Consilarius ac sub. Comes Com. Alb. et Dob." - Fenekén ez van írva: "Ez kannát én Debreczeni János vettem Posonban in anno 1672. Ducáti 100" -
A mellette lévő aranypoháron ez a felírás : „Az Isten dicsőségére az debreceni ekklézsiához Jakabfalvi Miklósné Bagoly Anna asszony atta ezt az pohárt; renováltatott a M. Tanács parancsolatjábul Csonka István által anno 1745." - A jobbszélen álló cinkanna felirata: „Anno Dni. 1672 az debreceni Kis Templomhoz való kanna" (Pantofot.) 20
8. A REF. KISTEMPLOM. Épült 1725-1729. Debrecen város legrégibb épülete. 1725-ben kezdték építeni. Alapja tölgyfa cölöpökön áll, melyeket a debreceni erdők neveltek. 1876-ban átalakították és támaszpilléreket építették falához. Eredetileg hagymaalakú kupolája volt; 1907-ben lebontották és a mai bástyaszerű tornyot építettek helyébe. (Perczel Miklós.) 21
9. A REF. KISTEMPLOM BELSEJE, 1791-es évszámot viselő szószékkel. (Pantofot.) 22
10. A REF. KISTEMPLOM OSZLOPSORA ÉS KARZATA. (Pantofot.) 22
11. A REF. KISTEMPLOM ÜRASZTALA MEGTERÍTVE. (Pantofot.) 25
12. A RÓMAI KATOLIKUS SZENT ANNA TEMPLOM KAPUJA. (Pantofot.) 24
13. A RÓMAI KATOLIKUS SZENT ANNA TEMPLOM ABLAKRÁCSA. (Pantofot.) 24
14. A RÓMAI KATOLIKUS SZENT ANNA TEMPLOM LÁTKÉPE. (1721-1746.) Építtette gróf Csáky Imre váradi bíboros-püspök, Carlone Ker. János olasz építész tervei szerint. Alapját 1721-ben rakták le; 1746-ban szentelték fel. 1834-ben Kricsfalusy Ferenc prépost-plébános hevenyészett tornyát lebonttatta és a mai tornyokat építtette rá. A templom kapuja felett az alapító színes családi címere van kifaragva. (Pantofot.) 25
15. FÁVÁ NŐTT LÍCIUM (Licium halimifolium) a Nagytemplom mellett. A licium halimifolium cserjeszerű növény, melynek ez a példánya szokatlanul magasra és egészen favastagságúvá nőtt meg. A szájhagyomány azt tartja, hogy a reformáció idején Bálint kálvinista pap erősen vitatkozott Ambrosius szerzetessel vallásuk igazsága felett. A vita hevében Ambrosius szerzetes letört egy licium-ágat és leszúrta a földbe, odakiáltván Bálint papnak: „Majd akkor lesz ebből a vallásból itt valami, ha ez az ág fává nő!" Bálint pap meggyőződéssel vágott vissza: „Akkor fa lesz belőle!" - A liciumgally fává nőtt és a kálvinista vallás Debrecenben lett a legvirágzóbb Magyarországon. (Pantofot.) 26
16. GÁLYARABOK EMLÉKOSZLOPA a Kollégium előtti emlékkertben. Készíttette Hegyi Mihályné, 1895. Az ellenreformáció viharában, 1674-ben a pozsonyi vértörvényszék 90 protestáns papot és tanítót, aki hitét megtartotta, halálra ítélt. A halálos ítéletet a király gályarabságra változtatta. A szerencsétleneket Nápolyba hurcolták és ott adták el tengeri hajókra. Másfél évig kínozták őket, mialatt fele elpusztult, az életbenmaradtakat 1676-ban
Ruyter Adorján hollandi admirális megvette a hajóstársaságtól és szabadon bocsátotta. Ezek többé nem tértek vissza hazájukba, hanem Svájcban és Csehországban folytatták papi működésüket. A megszabadítottak nevei az oszlopon olvashatók. (Pantofot.) 26
17. A REF. KOLLÉGIUM, a Nagytemplom tornyából nézve. A Kollégium 1546 körül alakult a régi katolikus városi iskolából. Méliusz Péter a wittenbergi iskola mintájára 1558-ban főiskolává szervezte át. Tanulói a XVII. századtól kezdve egyenruhát (tógát) viseltek, nevük tógátus deák volt. Fénykorát a XVIII. században élte : egyetem volt az egyetem szabályai nélkül. Kitűnő tanárai : Maróthi György, Hatvani István, Sinai Miklós, Budai Ézsaiás az akkori oktatás díszei voltak ; a magyar nemzeti újjászületés alkalmával a Kollégium volt a magyar kultúra melegágya. A tanítás eredményesebb végzése végett a Kollégium tanárai jó magyarnyelvű tankönyveket írtak, a deákok pedig szemléltető képeket metszettek hozzá. A harmonikus éneklést a kollégiumi Kántus művelte nagy szorgalommal. A debreceni polgárok életét és vagyonát a kollégiumi tűzoltó-diákok oltalmazták 200 éven át. - 1848-ban a Pestről Debrecenbe menekült országgyűlés alsó táblája a Kollégiumban tartotta ülését. A Kollégium kulturális életének legfényesebb betetőzése volt az, amikor 1914-ben az ősi főiskolát egyetemmé fejlesztették. (Pantofot.) 27
18. A KOLLÉGIUM BEJÁRATA AMPIR VASAJTÓVAL. (Pantofot.) 27
19. A KOLLÉGIUM DÉLI HOMLOKZATÁNAK ABLAKAI. A felső ablak felett a tudományt jelképező földgömb, az alsó ablak felett egy klasszikus fej van ábrázolva. (Székely Andor.) 28
20. A KOLLÉGIUM ORATÓRIUMÁNAK AMPIR ZÁRJA. (Pantofot.) 28
21. A KOLLÉGIUM HAJDANI TŰZOLTÓ-DIÁKJAINAK SZERSZÁMAI. (Déri-múzeum.) A „machinista társaságról" (így nevezték a tűzoltó-diákokat) 1704-ben találjuk az első adatot. Jókai Mór is megemlékezik róluk „És mégis mozog a föld" c. regényében. A társaság 1880-ban oszlott fel. (Kozmann Leó.) 29
22. A KOLLÉGIUM ANYAKÖNYVTÁRÁNAK RÉSZLETE. A debreceni ref. Kollégium nagykönyvtára egyidős az ősi főiskolával és alapítása a reformáció idejébe nyúlik vissza. A XVIII. század közepéig az ifjúság megbízottai kormányozták. Egyetemes jellegű közkönyvtár; 250,000 kötetével egyike az ország legnagyobb könyvtárainak. Van 152 ősnyomtatványa, 47 kódexe és körülbelül 200 darabra rugó régi magyar könyvtári anyaga. Régi nyelvemlékei közül híresek a Debreceni és Lugossy kódexek. A könyvtárhoz Icis múzeum is tartozik. (Perczel Miklós.) 29
23. A VÁROSHÁZA (1842) 30
24. A VÁROSHÁZA OSZLOPOS FOLYOSÓJA. (Székely Andor.) 30
25. A KOSSUTH-UTCA 18. SZ. HÁZ UDVARA. (Aszmann F.) 31
26. A KOSSUTH-UTCA 18. SZ. HÁZ KAPUJA. XIX. sz. első fele (Pantofot.) 31
27. AZ I849-BEN DEBRECENBEN ÜLÉSEZETT FŐRENDIHÁZ EMLÉKTÁBLÁJA (Széchenyi-u. la). (Pantofot.) 32
28. A HAJDANI PODMANICZKY-HÁZ UDVARA (Széchenyi utca 1a), ahol a magyar főrendiház 1849-ben üléseit tartotta. (Pantofot.) 32
29. KOSSUTH LAJOS SZOBRA. Margó és Pongrácz alkotása, 1913.
Mellékalakjai Kossuth kortársai : Szacsvay, az alsóház jegyzője, Perényi Zsigmond, a felsőház elnöke, K. Tóth Mihály, debreceni lelkész. (Pantofot.) 33
30. A TATAY-HÁZ, ablakos tűzfallal, XIX. sz. eleje. Csapó-u. 32. (Pantofot.) 34
31. HAJDANI JÓMÓDÚ POLGÁRI HÁZ, XIX. sz. eleje. Ferenc József-út 60. (Székely Andor.) 34
32. RÉGI LAKÓHÁZ, XIX. sz. eleje. Batthyány-u. 30. (Aszmann Ferenc.) 35
33. A TRENKA-FÉLE RÉGI SZÉLMALOM. (Kozmann Leó.) 36
34. IPAROS POLGÁR HÁZA az 1870-es évekből. Teleki-utca 56. (Pantofot.) 36
35. BOGLYAKEMENCE egy polgári házban, Honvéd-u. 62. (Pantofot.) 37
36. POLGÁRI HÁZ 183l-es évszámmal, Baross-u. 6. (Pantofot.) 37
37. JELLEGZETES RÉGI DESZKAKAPU ÉS KERÍTÉS, XIX. század második fele, Pacsírta-u. 34. (Pantofot.) 38
38. RÉGI TORNÁCOS HÁZ, XVIII. sz. eleje (Széchenyi-u. 6.) Valaha Diószegi főbíró háza. Itt hált meg XII. Károly svéd király 1714 őszén, midőn Törökországból Magyarországon át Svédországba lovagolt. (Székely Andor.) 38
39. TORNÁCOS HÁZ, XIX. sz. közepe, Bethlen-u. 31. (Pantofot.) 39
40. A „MAGYAR FÁJDALOM" SZOBRA a Magoss György-téren. Alkotta Émile Guilleaume francia szobrász ; ajándékozta Lord Rothermere 1932-ben. (Pantofot.) 40
41. CSOKONAI-SZÍNHÁZ. (1865.) 40
42. HAJDÚ VÁRMEGYE SZÉKHÁZA. (Jámbor és Bálint műve, 1912). Helyén régen Debrecen város legelőkelőbb szállodája, a Fehérló vendégfogadó állott. Itt szállt meg József császár 1770-ben. Udvarán játszott Debrecenben először a Magyar Színjátszó Társaság 1798-ban. (Székely Andor.) 41
43. ARANY BIKA-SZÁLLÓ. A város e legnagyobb és legmodernebb szállója eredetileg nem a bika nevű háziállattól vette nevét, hanem onnan, hogy egy derék debreceni cívis, Bika János, házastelkét 1699-ben a városnak adta, azzal az óhajjal, hogy ott vendégfogadó létesíttessék. Ezt a vendégfogadót egy századon át Bika-háznak nevezték. A XVIII. század legvégén Debrecen város bérbeadta a Bika-házat és új bérlői közül valamelyik egy rézlapból bika-alakú aranyozott cégért készíttetett és elnevezte a vendéglőt 1810-ben, Arany Bika vendéglőnek. E nevét mind a mai napig meg is tartotta. (Aszmann Ferenc.) 41
44. TISZA ISTVÁN BRONZ-SZOBRA az egyetemi klinikák felvételi intézete előtt. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotása, 1926. 42
45. A TISZA ISTVÁN TUDOMÁNY-EGYETEM KÖZPONTI ÉPÜLETE, előtte a Tisza István-tér, a Nagyerdőn. (Légi felvétel.) Építette Korb Flóris tervei után Tóth és Sebestyén Rt. Debrecen; felavatták 1932-ben. A Központi Egyetem Debrecen város leghatalmasabb és legszebb épülete. Főhomlokzata 108 méter hosszú, mélysége 88 méter. Területe 6200 m2, térfogata 140,000 m3. A helyiségek száma 250. Gyönyörű díszudvara 700 m2 területű, 29 méter magas és körülbelül 2000 ember fér el benne 42
46. HŐSÖK MAUZÓLEUMA A HŐSÖK TEMETŐJÉBEN. (Lechner Jenő és Szontagh Pál műve, 1932.) Az 1849. évi debreceni csatában elesett hős honvédek, a világháborút megelőző pokolgép-merénylet áldozatai és a világháború hősi halottainak emlékére emeltetett.. 43
47. A KÖZTEMETŐ RAVATALOZÓJA. Tervezte: Borsos József; építette: Széli Géza és Fia Debrecen. (Kozmann Leó.) 43
48. TANÁRI LAKÁSOK a nagyerdei klinikai telepen. Építette Györgyi Dénes 1928-ban 44
49. A NEMZETI BANK debreceni fiókjának palotája. Hübner Tibor tervei szerint építette Tóth és Sebestyén Rt. 1933. (Aszmann Ferenc.) 44
50. MODERN BÉRHÁZ, Hatvan-u. 6. (Tervezte: Sajó István, Debrecen.) 45
51. POSTAPALOTA a Déri-téren. (Münnich Aladár műve, 1932.) . 45
52. A NAGYERDEI CSÓNAKÁZÓ-TÓ. (Dr. Vásáry István.) 46
53. A STRANDFÜRDŐ MELEG GYÓGYMEDENCÉJE. (Aszmann Ferenc.) 46
54. NAGYERDEI RÉSZLET. A nagyerdő Debrecen város tüdeje. Századok óta a debreceniek kedvelt kiránduló és szórakozó helye. Ma a várossal összeér. 2300 hold, jobbára ősi tölgyerdő. A városfelőli rész parkokkal ellátva, itt van elhelyezve Középeurópa egyik legszebb fekvésű egyeteme és klinikatelepe, a strandfürdő, a csónakázótó, korcsolyapálya, fedettuszoda, termálfürdő. A felesleges vizek csobogó patakokban folynak le. Itt van hazánk első Stadionja (tervezte Sajó István műépítész), továbbá a tüdőbeteg-szanatóriuma s végül pompás erdei temető az új ravatalozóval és halotthamvasztóval. (Dr. Vásáry István.) 47
55. STRANDÉLET A NAGYERDŐN. A folyóvízben szűkölködő Debrecen városára valóságos áldás a strandfürdő a Nagyerdőn. Mikor 1931-ben az első mélyfúrás sikerült, az 1926-ban létesített strandot hatalmasan kibővítették. Vízfelülete 4000 m2, van benne 410 kabin és 2800 vetkezőszekrény. Eddigi maximális látogatottsága 7500 egyén volt naponta. Az első idényben több mint 220,000 ember látogatta. (Aszmann Ferenc.) 47
56. EMPIRE ÍZLÉSŰ ABLAKRÁCS a XIX. sz. elejéről, a Déri-téren. Debreceni lakatosmunka 48
57. DÉRI-MÚZEUM. (Megnyílt 1930 május 25-én.) Magyarország legnagyobb és legszebb vidéki múzeuma. Épült Debrecen város polgárainak áldozatkészségéből, 1.800,000 pengő költségen, Györgyi Dénes és Münnich Aladár műépítészek tervei szerint. (Építette Tóth és Sebestyén Rt.) Az első emeleten a régi városi múzeumból származó debreceni anyag van kiállítva. A második emeleten nyert elhelyezést a Déri-gyűjtemény és a képtár. Déri Frigyes (fi924) bácskai származású, Bécsben élő gazdag selyemgyáros volt, aki egész élete folyamán nagy szeretettel gyűjtötte a műkincseket.Hatalmas gyűjteményét élete végén a magyar államnak hagyta, azzal a kikötéssel, hogy azt osztatlanul Debrecen városában kell elhelyezni. Debrecen város polgársága e két gyűjtemény részére a város költségén építtette és rendeztette be a múzeumot. A múzeum tanító-jellegű, a kiállított anyagot bő felirat, magyarázókép és diapozitív~anyag szemlélteti. A páratlanul gazdag, színes és tanulságos debreceni rész ősrégészeti, néprajzi és kultúrtörténeti osztályokra oszlik. A Déri-anyag általános kultúrtörténeti gyűjtemény ; kezdődik az egyiptomi gyűjteménnyel, folytatódik a görög, római keresztyén gyűjteménnyel. Érdekes a keletázsiai rész, nagyon becses a magyar pénz- és éremgyűjtemény, amelyben minden magyar veret megvan. A múzeum képtárában a legkiválóbb magyar festők alkotásait látjuk (hét Kupeczky- és Mányoki-kép). Külön ki kell emelnünk Munkácsi Mihály hat képét, köztük a hatalmas Ecce Homot. A Déri-múzeum épületében van még egy 25,000 kötetes népkönyvtár, melyet Debrecen város minden rendű és rangú lakosa ingyen használhat. Van két kiállító-terme s egy fényesen berendezett előadóterme is. (Kozmann Leó.) 45
58. SZOBORCSARNOK a Déri-múzeumban 49
59. A DÉRI-MÜZEUM előadóterme 49
60. AZ ARANY BIKA-SZÁLLÓ CÉGÉRE, 1810-ből, Déri-téren felszerelve. (Kozmann Leó.) 30
61. A KISTEMPLOM RÉGI TORNYÁNAK CSILLAGA ÉS VITORLÁJA, 1725-ből. Michaelis Bárányi főbíró nevének kezdőbetűivel; a Déri-téren elhelyezve. (Kozmann Leó.) 50
62. DEBRECEN LEGRÉGIBB GYÓGYSZERTÁRÁNAK, az Arany Egyszarvúnak cégére 1772-ből; a Déri-múzeumban. (Kozmann Leó.) 50
63. POLGÁRI ÉS POLGÁRNŐI VISELET a XVIII. század elejéről. (Egykorú rajz a Déri-múzeumban.) 51
64. KOLLÉGIUMI TÓGÁTUS DIÁKOK VISELETE 1744-ből, Csokonai Józsefnek, a költő atyjának egykorú naplójában lévő rajz után, mely a Déri-múzeumban őriztetik. (Kozmann Leó.) 51
65. ILYÉS JÁNOS ÖREG VŐFÉLY. (Ecsedi István dr.) 52
66. DEBRECENI POLGÁR, hegyesre „kihúzott44 bajusszal. (A Déri-múzeum fényképgyűjteményéből.) 52
67. DEBRECENI FIATAL POLGÁR, ezüstgombos mellénnyel, zsinóros „huszárka" ujjasban és vitézkötéses, zsinóros nadrágban, 1870. (A Déri-múzeum fényképgyűjteményéből.) 53
68. CÍVISEK A „KÖPKÖDŐBEN" 1914. (Erdélyi M.) 53
69. HATVANI ISTVÁN KOLLÉGIUMI TANÁR ARCKÉPE. Festette Weiss János szebeni festő, 1755-ben. A XVIII. sz. egyik legnagyobb magyar tudósa. Élt 1718-1786. Fizikai kísérletei az egész művelt világon elismerést arattak, Debrecenben ördöngös hírét keltették. Ördöngös tetteit csak jóval halála után, a XIX. sz. elején terjesztették szóban és írásban. (Pantofot.) 54
70. VITÉZVÁRY BÁRÓ SIMONYI JÓZSEF huszárezredes arcképe a Déri-múzeumból. A hírneves „Simonyi óbester" ezredével, a V. HessenHomburgi huszárezreddel 1818-tól 1823-ig Debrecenben állomásozott, ő építtette Debrecen legszebb sétányát, a Simonyi-utat, mely a várost a Nagyerdővel összeköti. Ezredében szolgált 1820-21-ben gróf Széchenyi
István, mint huszárkapitány. (Kozmann Leó.) 54
71. BALOGH PÉTER REFORMÁTUS SZUPERINTENDENS ARCKÉPE. Györgyi Alajos festménye, 1866. (A Kollégium dísztermében.) Balogh Péter (élt 1792-1870.) elnöklete alatt tiltakozott a tiszántúli református egyházkerület 1860 január 11-én a debreceni Kistemplomban a nemzet alkotmányát felfüggesztő és a magyar nyelvet tilalmazó császári pátens ellen. Ez a tiltakozás elősegítette a Bach-rendszer bukását. A jelenlevők elbeszélése
szerint ezen a gyűlésen történt, hogy amikor a templomot betöltő óriási tömeg elénekelte a kálvinisták legszebb zsoltárát : „Te benned bíztunk elejétől fogva", a császári biztos, Hanke Leó megjelent kíséretével, a szószékig előre ment és ott harsány hangon kijelentette: „A császár nevében betiltom a gyűlést." Erre Balogh Péter emelkedett hangon azt válaszolta: „Én meg a Nagy Isten nevében megtartom!" - A császári biztos eltávozott, a gyűlést megtartották. A gyűlésen résztvevő előkelőségek ellen hosszú hazaárulási per indult meg, melyet csak a kiegyezéskor szüntettek meg. (Pantofot.) 55
72. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ARCKÉPE (Déri-múzeum). A nagy költő Debrecenben született (1773), a debreceni Kollégium diákja volt és itt is halt meg 1805-ben. (Kozmann Leó.) 56
73. LILLA ARCKÉPE A DÉRI-MUZEUMBAN. Lilla, igazi nevén Vajda Juliánna, Csokonai híres szerelme, akihez legszebb szerelmi költeményeit írta. (Kozmann Leó.) 56
74. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY MÁRVÁNY-MELLSZOBRA. Ferenczy István, az első magyar szobrász készítette 1818-ban, Thorwaldsen dán szobrász műtermében. A művész József nádornak ajándékozta a szobrot, aki viszont a debreceni ref. Kollégiumnak adományozta. Most a Kollégium anyakönyvtárában őrzik. (Kozmann Leó.) 57
75. A DEBRECENI POLGÁRI HÁZ PITARA (KONYHA). (Pantofot.) 58
76. A DEBRECENI IPAROSOK RÉGI CÉGÉREI. (Pantofot.) 58
77. Az „ARANY EGYSZARVÚ" PATIKA 1772. évi berendezése (Pantofot.) 59
78. DEBRECENI CÉHEMLÉKEK. Fent bálikötő, lent a csizmadia céh boroskorsója 1797-ből, a bodnár céh tálja, a pékek kancsója. Debrecenben a XIX. században felenyhült a rideg puritánság és a céhek bálokat tartottak. Az iparos bálok „kosztos bálok" voltak, nemcsak táncoltak, hanem a jegyre meg is vendégelték a bálozókat. A bálokban a „szolgáló mesterek" vezetése alatt iparos legények szolgáltak fel. Ilyen alkalomkor viselték a magyar címerrel és hazafias mondással ékesített kötőt, melyet valamelyik mester leánya készített a fiatalembernek. A boros korsóban összejövetelek alkalmával bort hozattak és társ-poharat ittak belőle, a tálban pogácsát tartottak. (Pantofot.) 60
79. TAKARÓ MIHÁLY DEBRECENI PINTÉR MESTERLEGÉNY SZABADULÓLEVELE. 1797. (Pantofot.) 60
80. AMPIR-SZEKRÉNY, debreceni jómódú polgár házából. 1810. Tetején oszlopos óra, Trakk Ádám debreceni órásmester munkája 1840 körül. (Kozmann Leó.) 61
81. DEBRECENI PÁRTÁK, FEJKÖTŐK. NŐI MELLÉNYEK. női papucs a Déri-múzeumban. A debreceni polgárlányok még egy századdal ezelőtt, férjhezmenetelükig pártát viseltek. Az előkelőbbek gyöngyös pártát, a szegényebbek egyszerű pártát hordtak. Volt ünneplő párta, háromszínű szalaggal; családi gyászkor pedig fekete gyászpártát viseltek. Mikor a leányok férjhezmentek, pártájukat főkötővel cserélték fel. (Pantofot.) 62
82. DEBRECENI BOROS ÉS PÁLINKÁS CSERÉP BÜTYKÖSÖK a XIX. sz. második feléből. Debrecenben századok óta nagy fazekasipar volt. Volt idő, midőn a fazekas céhnek 150 tagja volt. A XIX. sz. második felében a felvidéki és külföldi áruk elnyomták a hazai cikkeket, ekkor a debreceni fazekasok dísztárgyak csinálásába kezdtek. Főképpen boros-butéliákat, hordókat, pálinkás-butykosokat gyártottak, szépen kiszínezték és tréfás verseket írtak rájuk. Itt aztán az ötletben kifogyhatatlanok voltak. Az ötletes fazekas apró hordókat csinált, azt közlekedő csővel egymáshoz ragasztotta és így ajánlott föl a földműves komájának öt-tíz hordó bort. A tíz hordó bor alig volt három liter. (Lásd a képen ábrázolt 10 hordós kulacsot.) A pálinkás bütykösök leginkább butélia, ritkábban koszorú alakúak voltak. Sőt a 80-as években profanizálták az ima- és az énekeskönyveket is. Az ilyen dísztárgyak készítése az 1900-as évekkel megszűnt. Ma már kevés emléke él e kiveszett iparnak. (Pantofot.) 62
83. DEBRECENI NÖI BŐRRUHÁK. Felül női kis bunda díszesen himezve, alul kis ködmön. Elvétve még mai napig is viselik. (Pantofot.) 63
84. CIFRASZŰR 1880-ból, himzett és aplikált díszítéssel. Oldalt ráncos csizma. (Pantofot.) 64
85. CIFRASZŰR, bőségesen himezve, 1870-ből. A szűr Debrecenben nagyon régi és nagyon felkapott viselet volt a XIX. sz. közepén. 60 szűrszabó is dolgozott Debrecenben. Szűrt hordott a jómódú polgár épúgy, mint a szegény ember. Rendkívül gazdag díszítésű szűröket készítettek a debreceni szűrszabók. Ma kihaló ipar, egyetlen egy szűrszabó dolgozik. (Pantofot.) 64
86. FELKÖTÖTT PÁSZTOR-BUNDA, háti bőrrel, válla selyemmel himzett, alul pillangózott. A bunda a hortobágyi pásztoroknak és a tanyai embereknek ma is nélkülözhetetlen ruhadarabja. Rendesen magyar racka juh bőréből csinálják, bőre és hosszúra hagyják az alját és felkötik. A tanyai emberek ősszel és télen viselik, a hortobágyi pásztor nyáron is hordja éjjeli ruhának. (Pantofot.) 65
87. DÍSZESEN HÍMZETT SALLANGOS DOHÁNYZACSKÓK. Pompás szűcsmunkák az 1860-70-es évekből. (Pantofot.) 66
88. TÖZSZERSZÁMOK: erszények csiholó acéllal, késhüvellyel. Az erszénygyártás még ma is nagy divat a pásztoroknál. Puhára készített juhbőrből csinálják. Tarsoly ez, melyben a tűzszerszámokat: kovát, taplót tartják. Derékszíjra, gatyakorcba akasztva viselik. (Pantofot.) 66
89. HORTOBÁGYI PÁSZTOR-PIPÁK, SZÁRRAL; lent masinatartó, oldalt pipaszúrkáló. (Pantofot.) 67
90. HORTOBÁGYI KARIKÁSOK. A hortobágyi pásztor bőrmunkájának legszebb műve a karikás-ostor. Az ostort a pásztor "hasi bőr-ből csinálja. Mikor a nagyjószág megdöglik, a tanyás a hasából egy 10 cm széles és egy méter hosszú szalagot kihasít és a maga módja szerint mésszel és hamuval szőrteleníti. Az így keletkezett kemény nyersbőr a „hasi". Ezt késével vékonyra felhasogatja és ebből fonja a karikás sudarát. A sudarat a nyélhez vasvagy réz-forgókarikával köti, ezért karikás-ostor a neve. A nyél 50-60 cm hosszú szilvafa-ág, amelynek markolatját kifaragja, csonttal és piparézzel, kaucsuk-hulladékkal rakja ki, felső részét kipillangózza, a végére lószőr .„csapót44 köt és kész az ostor. (Pantofot.) 68
91. KULACSOK FÁBÓL, felszíjjazva, a középső csikóbőrrel behúzva. (Pantofot.) 68
92. A HORTOBÁGYI PÁSZTOR EVŐESZKÖZEI. Balról jobbra oldalvillás kés, kakasos díszítéssel, késhüvely kipillangózva, oldalvillás kés csillagos dísszel, késhüvely kanáltartóval és kerekfejű kanállal, nád villa, farvillás kés villája és kése. (Pantofot.) 69
93. RÉZJEL 1792-BŐL. Debrecen városa a XVIII. sz. második felében a hortobágyi pásztorokat, a célból, hogy a kóborló és tolvaj emberektől meg lehessen őket különböztetni, rézjellel látta el, amelyet a felső ruhán viseltek. A „C. D." (Civitas Debreceniensis) Debrecen városát jelentette. (Pantofot.) 70
94. DÍSZÍTETT SZARUTÁRGYAK a Hortobágy-pusztáról. Balról jobbra: rüh-zsíros kupa, rajta a debreceni Nagytemplom. Benne rüh-zsírt (higanyos faggyú) tartanak. - Sótartó, tulipánnal díszítve, 1884-ből. - Rühzsíros kupa a magyar címerrel és a koronával. (Pantofot.) 70
95. PÁSZTORHANGSZEREK. Zeneszerszámait a pásztor rendesen maga csinálta. Az itt látható pompásan díszített pásztorkürt, lófejes tambura és kirakott furulya mind pásztormunka. (Pantofot.) 71
96. DÍSZESEN KIVERT BALTA ÉS BOT. A pásztor a szép piros szilvafát csontból, kaucsukdarabokból kifaragott alakokkal kirakja. Mintái azok a tárgyak és emberek, amelyeket és akiket maga körül lát. Kirakja az évszámot, nevének kezdőbetűit és néha egy-egy tréfás mondatot is ver ki rá. Ezen a boton az van kiverve: „utolsó kenet" - akit ugyanis fejbekólintanak - vele, felveheti az utolsó kenetet. (Pantofot.) 72
97. CIFRAGULYA. A debreceni gazdák magyar marhatenyésztésre beállított tenyészgulyája a Hortobágyon. Állománya 500 darab daruszőrű, szépállású, hibátlan magyar tehén, melyhez 10 darab legszebb magyar tenyészbika van beosztva. Cifragulyának azért nevezik, mert ebbe a gulyába a legszebb állású, legmutatósabb "címeres" magyar marhát válogatják. (Aszmann Ferenc.) 73
98. NAGYHORTOBÁGYI CSÁRDA. 1830-ban épült, azóta többször megnagyobbították. Stílusa a régi debreceni tornácos, boltíves építkezés. A csárda egyik fele vendéglő és szálló, két nagy ivóval és 7 vendégszobával. Nyugati falán emlékmű örökíti meg Petőfi Sándor átutazását 1842-43. év tavaszán. (Aszmann Ferenc.) 74
99. KADARCSI CSÁRDA. A hortobágyi marhahajtó- és autó-úton fekszik, Debrecentől 24 kilométerre. (Balogh Rudolf.) 75
100. NÉGYGÉMŰ KÚT a hortobágyi pusztán, a faluvéghalmi gulyagazdaságban. A Hortobágy legnagyobb ásott kútja, vályújába egy ártézikút vize folyik éjjel-nappal. A két nagy vályúból egyszerre 1000 darab jószág tud inni. (Aszmann Ferenc.) 76
101. HORTOBÁGYI KŐHÍD. Magyarország leghosszabb közúti kőhídja. Épült 1828-1833-ig; megújították 1929-ben. Hajdan rajta bonyolították le a forgalmat a debreceni országos vásárokról Budapest és Bécs felé. Valaha mind a kilenc nyílása alatt folyt a víz, a Hortobágy-folyó lecsapolása
óta csak egy nyílás alatt vezet keresztül a keskeny meder. (Aszmann Ferenc.). 77
102. PÁSZTORKUNYHÓ A HORTOBÁGYON, A FALUVÉGHALMI GULYAGAZDASÁGBAN. A hortobágyi pásztor az egész legeltetési idény alatt a szabadban tanyázik. Szabadban étkezik, szabadban hál. A kunyhó csak arravaló, hogy eleségének és ruhájának enyhelyet adjon. A képen kettős tanyát látunk, elől a gulyás, hátul a csikós tanyája, mindegyik sárból épült és náddal van fedve. A sínylődő akácfák között nádból készített „vasaló" látható. Ez a tetejetlen nádfal a pásztor-konyha. Az egész kunyhót a jószágok kártevése ellen erős fakorlát veszi körül. (Aszmann Ferenc.) 78
103. TANYÁZÓ PÁSZTOROK. Ha a Hortobágy-pusztán csendes idő van, a jószág legel, a pásztorok összejönnek, leheverednek a gyepre, árvatőzegből tüzet raknak, szalonnát sütnek és megebédelnek, vagy csendesen elbeszélgetnek. (Aszmann Ferenc.) 79
104. VÁSÁRI TEREFERE. (Zöld József.) 80
105. CSIKÓSOK LÓHÁTON. A kép Debrecen város csikósát és bojtárját ábrázolja cifraszűrben és lóháton, nagyszélű kalapján túzoktollal. (Aszmann Ferenc.) 80
106. CSIKÓSBOJTÁR CIFRASZŰRBEN, nyergét igazítja. A csikósnyereg hátsórészében köralakú, elsőrészében egyenesvonalú ócska szűrposztóból vagy ponyvadarabból készült, kengyellel ellátott terhelő és lekötő nélkül való lap. Azért kell ilyen egyszerűnek lennie, mert ha a ménes indul, a csikós hirtelen hátaslovára dobja a nyergét és már megyen is a szökdöső ménes után. A csikós nyakába pásztor-készítésű, díszített nyelű, szépen font karikásostor van akasztva. (Aszmann Ferenc.) 81
107. MAGYAR JUHÁSZ SZAMÁRHÁTON. Úgy a magyarjuh, mint a szamár, ma már kivesző háziállat a Hortobágyon. A magyarjuh (racka) őseinkkel jött be Ázsiából és még egy századdal ezelőtt is a Hortobágy egyetlen juhállománya volt. Ma alig 1000 van a Hortobágyon, míg 15,000 birka legel mellette. Szamár is alig van kettő-három, míg régen minden juhnyájban volt egy-kettő. A szamár mögött a puli megyen, nyakában fakolonccal. (Balogh Rudolf.) 82
108. PÁSZTORÉTKEZÉS A HORTOBÁGYON. A pásztorok rendesen a szabadban étkeznek, ha azonban vihar vagy hosszas eső van, bemennek enni a vasalóba. Asztaluk a középen lyukas evőszék, amelybe beleteszik a bográcsot, maguk körülülik és hosszúnyelű, kerekfejű vaskanállal kanalaznak belőle. Evésközben a felsőruha (szűr, bunda) rajtuk van; ülőszékük egy tőke, fatő, vagy egy-egy ló- vagy tehénkoponya, esetleg egyszerűen a bunda alját gyűrik maguk alá. Az előtérben egy komondorkölyök jókedvűen szedegeti a földrehullott morzsát. (Aszmann Ferenc.) 83
109. BIRKANYÁJ A HORTOBÁGY-PUSZTÁN. (A szmann Ferenc.) 84
110. JUHKARÁM A HORTOBÁGY-PUSZTÁN. A hortobágyi juhföldön minden nyájnál lehet látni egy-egy nádkarámot. A karám nem egyéb, mint szélfogó. Kijelölik a helyét és 30-40 lépés hosszú nádfalat beleültetnek a földbe, úgy, hogy megvédje a jószágot a szél ellen. Képünk azt ábrázolja, amint a juhász a birkákat a karámhoz állítja. (Aszmann Ferenc.) 84
111. JUHÁSZBOJTÁR FURULYÁZIK. Mellette pulija nyelvel, boldogan hallgatja a muzsikát. Mögötte a birkanyáj figyel a furulyaszóra. (Aszmann Ferenc.) 85
112. KOMONDOR. A Hortobágyon az értéktelen, össze-vissza kereszteződött kuvaszokon kívül, két tiszta kutyafaj van. A kis, rendkívüli okosságú és ügyességű terelő puli és a nagy, kunyhó- és nyájőrző fehér komondor. A komondor rendkívül szívós, szép, hűséges és éber kutya. Mióta adót vetettek rája, a pásztorok nem szívesen tartják, úgy, hogy ritkaságánál fogva ára meglehetősen nagy. (Aszmann Ferenc.) 86
113. MAGYAR BIKA. Ez a daruszőrű, tömörszarvú, füstösnyakú, pápaszemes hatalmas jószág a Hortobágy és az egész magyaralföldi állattenyésztés dísze. A hortobágyi klímát a legjobban bírja. A gulyákban, az állatállománynak megfelelően minden ötven tehénre osztanak be egy bikát. (Dr. Ecsedi István.)
114. GÓLYACSAPAT A HORTOBÁGY-PUSZTÁN. Tavasszal és ősszel a gólyák nagy csoportokba verődnek a réteken s a vizesebb helyeken vadászgatnak. (Balogh Rudolf.) 87
115. MÉNESTERELÉS A HORTOBÁGY-PUSZTÁN. A ménes szétszórva legel, néha 2-3000 ló 5-6 km területen elszéled. A csikósnak nagyon vigyáznia kell lovaira, mert ha elvész egy belőlük, teljes vásári értékét kell megfizetnie. Vannak ravasz lovak, melyek mindig szöknének s a többit is magukkal csalják. A csikós eszén és éberségén azonban nem járnak túl, mert az ilyeneknek harangot köt a nyakába és figyeli, merre szól a harang. Ha a harangos megindul, lóra kap, utána vágtat, ostora elé veszi a szökevényeket és összehajtja az egész ménest, csak úgy porzik utána a kiszikkadt puszta. Azután lefekszik a gyepre és pihen, míg újból szétszéled a ménes. (Aszmann Ferenc.) 88

Témakörök