De Sigetho Hungariae propugnaculo

Előszó

Négyszáz esztendeje, 1587-ben jelent meg Wittenbergben a "De Sigetho Hungariae propugnaculo", közismertebb nevén a Zrínyi-album, amely latin nyelvű alkalmi versekkel, képekkel és történeti művekkel állított emléket a szigetvári hősnek. A szakirodalom számon tartja e könyvet, mint a "Szigeti veszedelem" forrását, s a téma eposzivá válásának egyik jelentős állomását. Tudjuk, hogy megvolt, illetve ma is megvan a költő Zrínyi Miklós könyvtárában.
Részletesebb elemzése előtt azt a történelmi helyzetet kell felvázolnunk, amelyben létrejött: az 1570-es, 1580-as éveket. A formális béke és a kisebb portyák, összecsapások két évtizede ez; az utolsó nagy török hadjárat 1566-ban éppen Szigetváronért véget Zrínyi kirohanásával, a vár elestével és Szulejmán szultán halálával, így nem is csoda, ha ez az esemény jelképes jelentőségűvé növekedett. A német nyelvű röplapok sokaságán túl magyar nyelvű históriás ének született róla, az egyik túlélő, Ferenac Crnko, Zrínyi kamarása, horvát nyelvű beszámolót írt az ostromról, amelyet latinra, németre és olaszra is lefordítottak; a humanisták versben és prózában, Magyarországon és külföldön elbeszélték, elégiákat és epigrammákat költöttek róla, s végül Krnarutic horvátul is megverselte. A kortársak jól érzékelték, hogy megtört az a lendület, amellyel a törökök huszonöt év alatt elfoglalták az ország szívét, s ezt összekötötték Szigetvár és Zrínyi nevével. Vissza