De Profundis

Előszó

Figyelemre méltó kiváncsisággal érdeklődött a világ régóta a De Profundis kézirata iránt. Köztudomású volt, hogy a kézirat az én birtokomban van, mert a szerző több más barátja előtt is említést tett róla. A könyv igen rövid bevezetést kíván csak, magyarázatra pedig alig szorul. Annyit kell csak fölemlítenem, hogy barátom fogságának utolsó pár hónapja alatt írta, hogy ez az egyetlen munka, a melyet a fegyházban írt, s hogy ez volt egyáltalában utolsó prózai munkája. (A readingi fegyház balladáját nem ott írta, sőt ennek a terve is csak kiszabadulása után fogamzott meg benne).
Egy levelében, amelyben utasításokkal látott el a "De Profundis közzétételére vonatkozólag, Wilde Oszkár ezt írta:
"Nem védelmezem viselkedésemet. Magyarázom. Levelemben van egynéhány olyan részlet is, amely a fogságban bekövetkezett belső fejlődésemmel és azzal az elkerülhetetlen változással foglalkozik, amelyen jellemem és az élettel való értelmi kapcsolatom keresztül ment; és azt óhajtom, hogy te meg a többiek, akik még kitartotok mellettem és szerettek engem, teljesen tisztában legyetek vele, minő kedélyállapotban és mi módon lépek újra a világ elé, ha reményemben nem csalatkozom. Egy szempontból tekintve, természetesen, tudom, hogy szabadulásom napján az egyik börtönből csupán egy másikba jutok, és van idő, amikor úgy tűnik fel előttem, hogy nem tágasabb czellámnál az egész világ sem, és rám nézve teli van épp úgy borzalommal. De azért az a hitem, hogy az Isten kezdetben minden egyes ember számára külön világot teremtett; ez a világ bennünk van, s arra kell törekednie kinek-kinek, hogy ebben a világban éljen. Bizonyos, hogy levelemnek eme részeit kevesebb gyötrődéssel fogod olvasni, mint a többieket. Természetesen nincs rá szükség, hogy arra figyelmeztesselek, mennyire szétfolyó valami bennem - valamennyiünkben - a gondolkodás, és mennyire illó anyagból állanak indulataink. De azért látok bizonyos elfogadható czélt, amely felé, a művészet segítségével, közeledhetem." Vissza