Előszó
A Homo sapiens mintegy 35 ezer évvel ezelőtti megjelenése óta az emberek a biológia legfelsőbbrendű szereplőiként a teremtéstől kódoltan magukban hordozták az evés, ivás - mit ne mondjunk, bár...
Tovább
Előszó
A Homo sapiens mintegy 35 ezer évvel ezelőtti megjelenése óta az emberek a biológia legfelsőbbrendű szereplőiként a teremtéstől kódoltan magukban hordozták az evés, ivás - mit ne mondjunk, bár erről e szemelvények csak érintőlegesen szólnak - a szeretkezés prioritásait.
E fogalmak és a kapcsolatos cselekedetek jelen voltak és vannak énünkben, gondolatainkban - helyzeteket teremtettek és romboltak - nem egyszer történelmet formáltak.
Megítélésük társadalomtól, vallástól és egyéb tényezőktől befolyásoltan századonként változott - a csuha alá rejtett, kulináris élvezetek hizlalta pocaktól, napjaink testi-lelki levetkőzéséig minden megtalálható a társadalmi megítélés palettáján.
Szemelvényeinkkel nem kívánjuk a világot megváltani, - mi a fejezetekben közreadott szokások utókorban elkorcsosult kapacitású követői - ezt meg sem kíséreljük. Azt viszont igen, hogy kedves barátainkat kissé visszavigyük a múltba, meglátogassuk őseinket otthonukban, hétköznapjaikon, mulatozásaik, szórakozásaik közben.
Ez nem egy történetírás, hanem egyszerű bepillantás, a régi jó világ (valóban olyan jó volt?) felidézése a ma panaszkodó emberének. Az utókor nevében megkóstolta, válogatta, tördelte, szerkesztette, egyszóval tette-vette:
Dr. Bérci István és Dr. Darabant András.
Vissza