De én imádkozom

Előszó

ELŐSZÓ
A címben szereplő „de" szócska valami dacról árulkodik. Aki ezt leírta, harcol. Küzd valamiért és valami ellen.
Mert az imádságot Isten fegyvernek is adata (Ef 6,18). így küzdött Jákób az áldásért, Jézus Krisztus a Gecsemáne kertben az Atyának való teljes engedelmeskedésért, főpapi imájában a benne hívőkért. S így küzd ma is sok hívő ember Isten áldásáért, vezetéséért, nyomorúságban levőkért, emberek üdvösségéért, s küzd az imádkozást kiszorító tennivalókkal, az időhiánnyal, saját lustasága, kishitűsége, csüggedése ellen — az imádság fegyverével.
Alfréd Christlieb ebben a könyvében — ami németül már sok kiadást megért — mintegy ötven bibliai imádság rövid elemzését adja. A Biblia szerelői ezeket az imádságokat a miénkhez hasonló élethelyzetekben mondták el, s általuk Isten bátorít minket is arra, hogy merjünk jobban bízni őbenne, szánjunk több időt a vele való beszélgetésre, vegyük komolyan, hogy neki valóban minden lehetséges, az is, ami az embereknek lehetetlen, tanuljuk meg helyesen használni az imádság fegyverét, és ne feledjük: jól tudja a mi mennyei Atyánk, mire van szükségünk.
A szerző (1866-1934), aki egy németországi falu lelkipásztora volt hosszú ideig, éppen elmélyült imaélete és a Szentírás nagyon alapos tanulmányozása révén vált ismertté egyházában, és sokakban felébresztette azt a vágyat, ami Jézus tanítványainak ajkán egyszer így szólalt meg. Uram, taníts minket imádkozni! (Lk 11,1)
Ha ez bennünk nem csak vágy marad, hanem el is kezdünk az eddiginél komolyabban, hűségesen imádkozni, meg fog újulni egész hívő és szolgáló életünk. Használja fel Isten Szentlelke erre ezt a könyvecskét is!
Budapest, 1998. pünkösdjén
Cseri Kálmán református lelkipásztor Vissza