A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei

Fülszöveg

1817-ben, kétszáz évvel ezelőtt jelent meg Londonban Dávid Ri-cardo (1772-1823) könyve, A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei, melyet a kiadó most új magyar fordításban ad az olvasók kezébe. A kötet válogatást is tartalmaz Ricardo pénzügyi és értékelméleti írásaiból és parlamenti beszédeiből, amelyek most először válnak elérhetővé magyarul. A rendkívül sikeres tőzsdeügynök, majd visszavonulása után jómódú földbirtokos és parlamenti képviselő Ricardo könyvében szűkebbre szabta a politikai gazdaságtan vizsgálódásának terét, mint Adam Smith, de szigorúbb tudomány-nyá tette azt. Módszere, amely a kérdések széles körét erős absztrakciós feltevések mellett néhány stratégiai változót alkalmazó egyszerű analitikus modell segítségével ábrázolta, és ebből közvetlenül vezette le a gazdaságpolitika teendőit, ma is irányadó a közgazdaságtanban, noha túlhajtottnak tekintett absztrakciói miatt sokan bírálták. Hatása igen nagy volt, meghatározta a XIX. század első felének közgazdasági... Tovább

Fülszöveg

1817-ben, kétszáz évvel ezelőtt jelent meg Londonban Dávid Ri-cardo (1772-1823) könyve, A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei, melyet a kiadó most új magyar fordításban ad az olvasók kezébe. A kötet válogatást is tartalmaz Ricardo pénzügyi és értékelméleti írásaiból és parlamenti beszédeiből, amelyek most először válnak elérhetővé magyarul. A rendkívül sikeres tőzsdeügynök, majd visszavonulása után jómódú földbirtokos és parlamenti képviselő Ricardo könyvében szűkebbre szabta a politikai gazdaságtan vizsgálódásának terét, mint Adam Smith, de szigorúbb tudomány-nyá tette azt. Módszere, amely a kérdések széles körét erős absztrakciós feltevések mellett néhány stratégiai változót alkalmazó egyszerű analitikus modell segítségével ábrázolta, és ebből közvetlenül vezette le a gazdaságpolitika teendőit, ma is irányadó a közgazdaságtanban, noha túlhajtottnak tekintett absztrakciói miatt sokan bírálták. Hatása igen nagy volt, meghatározta a XIX. század első felének közgazdasági gondolkodását Nagy-Britanniában, amely ekkor vált a világ műhelyévé. Elméleti érvei fontos szerepet játszottak a szabadkereskedelmi politika későbbi diadalában. Érték- és elosz- ^^ tási elmélete mindmáig eleven viták tárgya, ő az egyetlen klasszikus közgazdász, akire egy mai irányzat névadó elődjeként hivatkozik.
Egy kortársa azt írta róla: „Még sohasem vitatkoztam vagy érvel- • tem senkivel, aki nála korrektebben érvelt volna, akinek ilyen fontos volt az igazság és ilyen kevéssé fontos a győzelem." A klasszikus gazdaságtan egyik alapmüvét a kiadó abban a meggyőződésben adja közre, hogy Ricardo szigorú gondolkodása, elméleti igényessége és tudományos becsületessége a mai nemzedékek számára is példaadó és tanulságos lehet.
Madarász Aladár
/ jr
Vissza