Homoródkarácsonyfalva

Előszó

Homoródkarácsonyfa (Craciunel) (Hargita megye, Románia) a Kis-Homoród völgyében, Homoródalmás és Oklánd között fekszik. A település formája leginkább egy L betűhöz hasonlít, amelynek szára kelet-nyugat irányban a Rácz-, illetve a Belmező-patak mentén húzódik, míg az L alsó talpát a Kis-Homoród képezi. A falu Alszegnek, Középszegnek, Tótországnak, Kormosnak, Futónak és Hosszúmezőnek nevezett részekre tagolódik.
Az Oklándtól 1 kilométerre fekvő falu tengerszint feletti magassága 530 m, keleten a Rika-hegység (Észak-Persányi hegység része), nyugaton a két Homoród vízválasztója képezik a természeti határokat. A vízválasztó Oklánd-tető nevű részén halad át a Homoródszentpál felé vezető országút. Az út legmagasabb pontja 596 m.
Fél kilométeres hosszúságban a falut a Kis-Homoród vize szeli át, amelynek legjelentősebb mellékága a közel 6 km hosszú Magyaros-patak. Ennek különböző szakaszait a falu lakói Bélmező-patakának és Rácz-patakának nevezik.
A falu belterületének nyugati részén egy közel 1 hektárnyi telepített szelídgesztenye liget terül el, amely egyedülálló a vidéken.
Határa hegyes-völgyes, az erózió sok helyen kikezdte a domboldalakat. Az egykor sűrű erdőségek mára már aránylag távol kerültek a falutól, melyhez nagy mértékben hozzájárult az egykori mészégető kemencék nagyszámú üzemeltetése is. Ma a mészégetés mesterségét már senki sem gyakorolja.
Oklánd felé, nem messze Karácsonyfalvától egy érdekes formájú travertinó-domb terül el, amelyet a karácsonyfalviak darázskőnek neveznek. Ettől északra a Csüsz-patak völgye, amelynek Sós-patak nevű mocsaras mellékága mellett működött egykor a Dungó-fürdő nevű fürdőtelep. Ez a telep a Karácsonyfalvát Oklánddal összekötő országúttól 800 méter távolságra terült el. Ürmösi Sándor, a Budapestről Karácsonyfalvára hazatelepedett festőművész kezdeményezésére a századfordulón egy fürdőmedencét építettek, amit deszkából készített kabinokkal vettek körül. A fürdőtelep a század harmincas éveire teljesen tönkrement, majd 1954-ben Tompa Zsigmond irányításával újraépült. 1969-ben még működött, ám azóta teljesen megsemmisült. A gyógyforrás vize emésztési zavarok, máj- és epeúti bántalmak, valamint mozgásszervi megbetegedések gyógyítására volt kiválóan alkalmas, a gyengén szénsavas, vasas, kénes, konyhasós vizek csoportjába sorolható be.
A falunév, Karácsonyfalva legrégebbi névalakjai "villa Karachni" (1333) és "villa Karasun" (1334). 1875-ben Homoród-Karácsonfalva, míg 1898-ban Homoród-Karácsonyfalva lesz. Murádin László szerint a falu neve Karácson személynév és a birtoklást kifejező -falva összetételből származik. Vissza