Szocializmus és mezőgazdaság II. (töredék)

Szerző

Fordító

Budapest

'David Eduard: Szocializmus és mezőgazdaság II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Grill Károly Könyvkiadóvállalata
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1909
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	376 oldal
Sorozatcím:	Társadalomtudományi Könyvtár
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. Nyomtatta az Uránia könyvnyomda. Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A talajmegmunkálás és a tápanyag helybeszállitásának viszonya.

Növényt termelni annyit jelent, mint növényt táplálni. A növényeknek étel- és italszükségletét ugy... Tovább

Tartalom

Haladás a növénytáplálás terén (trágyázás)
A talajművelés és a táplálóanyag helybeszállitásának viszonya	5
Minden talajmüvelés kizsákmányoló jellegű	5
Az okszerű művelésnek kriteriuma a földnek és növénynek helyes szubtenciális viszonya	6
Liebig Justus	7
Az okszerü trágyázás lényege és eszközei	9
Közvetlen és közvetett trágyázás	9
A föld fölszivóképessége	9
A növénytápláló anyagok	10
A minimum törvénye	11
A bőséges trágyázás	12
A mész- és mészmárgatrágyázás	13
A "mesterséges" trágyázás	15
A legfontosabb ásványi trágyaszerek	15
A foszforsavtrágyázás	15
A kálitrágyázás	19
Hozamfokozás	19
Talajjavitás és rosszabbitás kainittel	20
A nitrogén, mit a fejlődésfolyamat szabályozója	21
Nitrogénfogyasztó és nitorgénszaporító	22
Talajjavítás vagy rosszabbitás kilisalétrommal	23
Az egyoldalú trágyázás káros hatása; okszerü trágya együttes adta maximálaratás	24
A kisöngazdkálkodó előnye a trágyázásnák	27
A zöldtrágyázás	29
Története	29
Talajoltás	30
A zöldtrágyázás különböző módszerei	31
Eredménye könnyü talajon	31
Tapasztalatok és nehézségek nehéz talajon	32
Az istállóganajtrágyázás	35
Története	35
Az istállótrágya okszerű kezelése és konzerválása	37
Az istállótrágya különleges hatásai: nitrogénszaporitás, szénsavforrás, kedvező hatás a föld mechanikai, fizikai állapotára	38
A talajművelés, ásványi trágyázás és televénytrágyázás összefüggése	40
Másfajta televényforrások	43
A nemzeti talajerő eltékozlása	45
A növényi és állati élet föltételeinek örökös körfogása	45
A talajerő természetes megujulásának akadályozása emberi közremüködéssel	46
Liebig a rablógazdaságról (Északamerika)	48
Okszerü pótlógazdaság Kinában	50
Táplálóanyagtékozlás az európai városokban	52
A talajerő rendszeres megtartása és fokozása a nemzeti és nemzetközi gazdaságnak föladata	54
Az üzemformák a talajerő föntartásához való viszonyukban	56
A kisüzem talajstatikai előnye	56
A törpeparaszt melléküzemek mezőgazdasági szempontból	58
A házikertek mezőgazdasági és néphigiéniai jelentősége	59
Bebel a nyagyvárosok föloszlásáról és a kertgazdálkodás általánositásáról	60
Az állatgazdag kisparasztüzem statikai viszonyai	66
A japán kisgazdaság	67
Az állatszegény nagyüzem talajrabló jellege	68
A bérletüzem, mint talajpusztitó	69
A kultúrnövények élettani hozamképességének emelése és megóvásuk az ellenséges szervezetektől
Új kultúrnövények meghonosítása	75
A fiziológiai képességek jelentősége a termelés eredménye	75
A germán földmivelés növényállományának gyarapítása a rómaiak által	76
A középkori fejlődés: Klastromkertek és frank királyi székhelyek. Rajnavidék. Erfurt	77
Új növényezetek: dohány, burgonya, lóhere, repce, cukorrépa	79
A ma művelt növényfajok összefoglalása	81
A válfajok képzése	83
Meghatározott természeti viszonyokhoz és használati célokhoz való alkalmazkodás fajkiválasztás, keresztezés és spontán variáció utján	86
A válfajképzés eredményei a búzánál	86
Rozs	87
Árpa	88
Zab	90
Tatárka, köles, szemes tengeri	91
Hüvelyes vetemények	91
Burgonya	92
Cukorrépa	94
Takarmányrépa	95
Takarmánynövények	96
Kereskedelmi növények	96
A kert, mint a sokoldaluvá vált és megfinomult mezőgazdaság bölcseje	96
Válfajgazdaság a zöldség, gyümölcs- és virágművelésben	97
Vetőmagjavitás	99
A legjobb képességü egyedek kiválasztása	99
Karós anyagok kiküszöbölése	99
Vetőmagváltoztatás	100
Javított vetőmag előállítása a saját üzemben	100
A gyomirtás	102
A fiziológiai finomodás fokozott gondozást követel meg	102
A gyomkárosító nagysága	103
A gyomirtás rendszerei és eszközei	104
Védekezés élősdi bakteriumok és gombák ellen	106
A növényfiziológiai kutatás fölvilágsitásai	106
A legveszedelmesebb növénybetegségek áttekintése	106
Általános és különös megelőző- és gyógyító-eszközök	107
Az állati kártevők irtása	109
Tudományos haladás	109
A legveszedelmesebb kártevők sorozata	109
Általános és különös megelőző- és irtómunkálat	110
Az állattenyésztés haladása
Az okszerű takarmányozás	115
A modern takarmányozás tudományos megokolása	115
Takarmányszer-tabellák és takarmányozó-normák a táplálás okszerü meghatározására	117
A különös viszonyokhoz és haszoncélokhoz való hasonlás	119
Az állattenyésztés	122
A fiziológiai képesség jelentősége a takarmányértékesítésnél	122
Magastenyészet tisztatenyészet és keresztezés utján	124
A marhatenyésztés haladása	125
Tenyésztő intzémények és szervezetek	127
A nagyban való szervezés tervezetének egy példája	129
Sertéstenyésztés	132
Lótenyésztés	133
Juhtenyésztés	135
Kecsketenyésztés	136
Szárnyastenyésztés	136
Az állatgondozás és a védelem	138
Az állatgondozás föladatai	138
Gyógyítás és megelőzés	140
Egészséges istállóztatás	141
A parasztüzem szolgáltatóképességének igazolása a nemesített állattartás terén	142
A tiszta mezőgazdasági üzem kifejlődése az egyéni gazdasági elv uralmának korszakában
Az okosgazdaságtól a XIX. évszázad végi parasztgazdaság	147
Az okosgazdaság	147
Nem mezőgazdasági foglalkozások létesitése: világi és egyházi urikaszt, iparosok és kereskedők	149
A viéd állapota a 19. század első harmadában	150
A társadalmi munkamegosztás fejlesztése és a parasztságnak az ipari fejlődés hatásaképpen történt emelkedése	151
A külföldi verseny támasztotta ellenhatás	153
A saját használatára szolgáló háziipar maradványai	155
A paraszt házisütés	155
Házimészárosság	156
Házi javítómunkák	158
A "vidéki háziipar" mint a kisparasztüzem "normális kiegészitése"	160
Marx nézete a "vidéki háziiparról"	160
A "vidéki háziipar" fogalmában összefoglalt három eltérő jelenségek szükségszerü megkülönböztetése	160
A tisztán paraszti kisüzem és a mellékfoglalkozással kapcsolatos törpeüzem	161
A tisztán paraszti kisüzemhez szükséges minimális területnek folytonos kisebbedése	162
Hecht Móric ezt a megállapitást három bádeni falu példájával igazolja	163
A nem mezőgazdasági vidéki háziipar a kapitalisztikus vállalkozás hatása alatt	166
Ennek a vidéki háziiparnak a kisparaszttal való összevetése	168
A mezőgazdasági feldolgozó iparnak elválása a kapitalista verseny kényszere alatt	169
A piac számára termelő mezőgazdasági feldolgozóiparnak üzemi önállósulása	169
A nagymezőgazdák kisérlete, hogy a fölburálásnak ezt a kapitalisztikus folyamatát mesterségesen akadályozzák	170
A mezőgazdasági szeszfőzők "fönntartása" szesztörvényekkel és kartellirozással nemzetgazdaságilag nem igazolható és mezőgazdaságilag enm szükséges	171
Keményítősziruptermelés	177
A mezőgazdasági cukorgyár nem alkalmas a gazdaságba beágyazott melléküzemképpen	177
A "mezőgazdasági nagyipar klasszikus példája" a statisztika és a kis répaterelő-paraszt "jobbágyvoltának" megvilágításában	175
Az "ipar és mezőgazdaság ujraegyesülése" a "dialektikai folyamat" dicsőséges alkotása	185
A társadalmi munkamegosztás haladása a különvált tisztán mezőgazdasági üzemhez vezet	186
A tisztuló és szervezkedő folyamat a szövetkezeti gazdasági elv hatása alatt
A mezőgazdasági feldolgozóágnak üzemi elválása szövetkezetek alakulása utján	189
A szövetkezeti gazdasági elv megnyilvánulása a mezőgazdasági termelők szövetkezetének formájában	189
A tejföldolgozás fejlődése	190
Dánia mezőgazdasági magastenyészete és a szövetkezeti tejgazdaság	191
A szövetkezeti tejgazdaság térhódítása Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Szibériában, Irországban, Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban és Svájcban	202
A tejgazdasági szövetkezetek Németországban	205
Kautsky állítása, hogy a tejgazdasági szövetkezetek a parasztságnak fizikai és gazdasági romlására vezetnek	206
A mezőgazdasági szövetkezeti vágóhidak Dániában	214
Az árunak a városi piacon való kinálgatása nagy megterhelése a parasztoknak	215
A tojásértekesítő szövetkezetek Dániában és Írországban	216
Németországnak e téren való hátramaradottsága	217
Állatértekesitő szövetkezetek	218
A szövetkezeti gabonaraktár mozgalom	219
A mezőgazdasági árringképződés veszedelmei és ellenszerük	221
Az áruértékesités céljaira irányuló összeköttetésnek fejlesztésére a parasztszövetkezetek és a fogyasztó szövetkezetek között	222
Nemzeti és nemzetközi csereforgalom a szövetkezeti kötelékek között	228
A vitás határ a mezőgazdasági és fogyasztószövetkezeti földolgozó szövetkezetek között	230
Fogyasztószövetkezeti vagy termelők szövetkezetebeli tejgazdaságok, sütőmühelyek és malmok, husvágók, konzervgyárak, pinceszövetkezetek stb.	230
A fogyasztószövetkezetek kisérlete, hogy behatoljanak a tuljadonképenvaló mezőgazdasági termelőszférába. Rossz tapasztalotok Angolországban	236
A kisparaszt és kistenyésztő szövetkezetek fényes eredményei Írországban	238
A cardiffi határozat	239
A fogyasztószövetkezeti kooperativfarmok sikertelen voltának belső okai	241
A bevásárlás szövetkezeti szervezése	243
A vidéki uzsorást a szövetkezeti pénz és hitelszerzés kipusztitotta	243
A Raiffeisen-pénztárak	244
Az "Allgemeiner Verband der deutschen landwirtschaftlichen Genossenschaften" takarék és kölcsönpénztárai	245
A kölcsönpénztárak nem tisztán pénzintézetek; egyéb föladataik	247
Bevásárlószövekezetek és központi bevásárlókötelékek	249
Gépszövetkezetek	250
Összefoglalás	251
A parasztság bevonulása az általános fogyasztószövetkezeti szervezetbe	253
A dán parasztok általános fogyasztásszövetkezetei	253
Munkások és parasztok fogyasztószövetkezeti egyesületi Svájcban	255
A Gschwind-féle munkás-parasztszövetkezet Bazel kantonban	256
A helyi szövetkezetek, mint a szövetkezeti szervezet rendszerének sejtjei	258
A mezőgazdasági termelés fejlődésének általános elvei
Az általános jólét szocialista eszménye és a népesedésnek Malthus-féle törvénye	263
A teménytömeg szaporítása és a produktivitásnak az általános jólét fokáig való emelése erősen csökkentetett munkaidő mellett lehetséges-e?	263
Malthus tana a népszaporodás és táplálóanyagtermelés között előálló természettörvényszerű aránytalanságról	265
A csökkenő földhozam törvénye. Története	268
Turgot fejtegetései a hozamnövekedésről emelkedő költségeknél	268
A földhozamtörvények egyetemes történeti fejlődéstörvénnyé való kiterjesztése Malthus által	272
W. Senior és John Stuart Mill	273
Marx Károly Liebig ellen	276
A hozamváltozás változatlan üzemmódnál	279
A minimumnak tágabb értelemben vett törvénye	279
Emelkedés a termelés lépcsőzetén a legmagasabb hozam tetőfokáig	281
A produktivitás görbéje	282
Normálison alul és normálison fölüli intenzitás	288
A terményárak és termelőköltségek változásának hatásai a produktivitásra	289
A produktivitás tetőpontjának emelése munkacsökkenés utján	293
A természeti produktivitás emelése munkamegtakaritó gépezet utján	293
A mezőgazdasági gépezet terménytömeg szaporitására képtlen	296
A produktivitás tetőpontjának emelése terményszaporitás utján	300
Mennyiben hatnak az egyes, a belső és külső javitások a produktivitás fokozásra	300
A terményszaportás és terményfokozás összeredménye a XIX. században	303
Mi az oka, hogy a mezőgazdasági produktivitáfokozás mögötte marad az iparinak	305
A hozamváltakozás a magasabb munkabefogadóképességü kulturákra való áttérés esetében	307
A kulturnövények különböző munkabefogadóképessége egyesitő gondozásuk igényei szerint	307
Bizonyos földterület munkabefogadóképességének fokozása - különböző növénykulturáknak egy tenyésztartamra való egyesitése és állati életfolyamatnak a növényivel való kombinációja után	310
A befektetés nagyobb fokozása munkabefogadóképességü kulturákra való áttérés esetében	311
Minő ez esetben a produktivitásmozgalom?	312
Ellentét a gépszerüsités és intenzitás között	314
Intenzitásfok és üzemterjedelem	316
Az intenzitásfokozás és üzemkisebbedés kölcsönhatása	316
Intenzitásfokozás-területkisebbedés	316
Területkisebbedés Északamerikában, mint az intenzitásfokozás következménye	318
A szerves termelés világgazdasági alakulata	324
A magasabb munkabefogadókpességü kulturák a piachoz közelfekvő területeket foglalják el	324
Előföltétel tömegtáplálószereknek kellő mennyiségben való termelésére	325
A kenyértermény fokozódó szükségletét a hazai termelés nem tudja ellátni világgazdasági produktivitásának csökkentése nélkül	327
Következménye a müveléterületek kiterjesztése. Északamerika. Argentinia	329
A német hustermlés mögötte marad a szükségletnek	333
A hazai termelés fokozása egészen a fiziologiai szükséglet fedezéséig a produktivitás csökkenése nélkül csak takarmánybehozatallal lehetséges	335
A kisüzemek a fejlődének ezen a területén megelőzték a nagyokat	337
A mezőgazdasági világtermelésnek a különleges munkabefogadóképesség elve szerint való csoportosulása	339
Csoportosulás az adott természeti föltételekhez való alkalmazkodás elve szerint	343
Nemzeti gazdasági különérdek támasztotta akadályok	345
A tengerentuli verseny hatásának ellentétes volta az angol nagygazdaságra és a dán kisgazdaságra	345
A német nagygazdák érdekében folyó védőtörvényhozás a német kisparasztgazdák egészséges fejlődését akadályozza	347
A kisparasztokat állami támogatással kell segíteni, hogy üzemeiket a megváltozott világgazdasági viszonyokhoz szabhassák	348
Zárófejtegetés	350