A kung fu

Előszó

Aki a sorozat eddigi kiadványait ismeri, valószínűleg nagyon meglepődött, mikor e mostani, 11. darabját a kezébe vette.
Meglepődött, de ha már az előszót olvassa, az azt is jelenti, hogy talán már túl is tette magát rajta.
A meglepődés, bizonyos vagyok benne, hogy folytatódni fog a kiadvány olvasásakor is. Először azért, mert a könyv elején egy olyan alapos történelmi áttekintést kapunk erről a nagyon elterjedt és nagyon ismertnek vélt harcművészetről, amilyent eddig sehol másutt nem olvashattunk magyar nyelven.
A második fő meglepetés a stílusok leírásakor következhet be, az elképesztő és hitetlenkedésre valóban okot adó módszerek és hatások olvasásakor.
NE RIADJUNK MEG ETTŐL!
Induljunk ki abból, hogy azért, mert mi nem hiszünk valamiben, - az még létezhet ill. létezhetett. Legyen véleményünk, meggyőződésünk, de legyünk nyitottak!
A harmadik - és legfontosabb -, meglepetést elárulom: a könyv a kung-fu-ról szól, de valójában nem a KUNG-FU-ról, hanem a HARCMŰVÉSZETEK-ről és a távol-keleti mentalitásról. Aki maga is műveli/tanulmányozza bármely távol-keleti harci módszert, rájön a nagy igazságra: NINCS LEGJOBB STÍLUS, NINCS LEGJOBB HARCOS, CSAK KITARTÁS, SZORGALOM ÉS JÓ MESTEREK!
Ezért remélem, hogy ezt a kis könyvet nem utasítják el az egyéb stílusok képviselői, tanulói sem, és fel fogják használni harcművészi műveltségük gyarapítására, szellemük jobbítására.
Ahogy egy nemzet csak akkor lehet nagy és erős, ha léte sok nemzetiségen és a velük való kiegyensúlyozott, értő kapcsolaton nyugszik, úgy vallom, hogy az igazi harcművész is nemcsak egy stílust ismer, hanem belőlük minél többet ért; és ha lehet, gyakorolt is. Vissza