kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | |
---|---|
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 3.254 oldal |
Sorozatcím: | Darwin válogatott művei |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 21 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Teljes sorozat. Fekete-fehér illusztrációkkal. Kihajtható térképmelléklettel. A könyvészeti adatok a tartalomjegyzékben találhatók. |
Egy természettudós utazásai (Akadémiai Kiadó-Bibliotheca Kiadó, 1957) | |
Napló az R. A. Fitz Roy kapitány parancsnoksága alatt álló Beagle földkörüli útja alkalmával meglátogatott országok természetrajzáról és geológiájáról | |
Előszó | 7 |
Utószó | 9 |
St. Jago - A zöldfoki-szigetek | 11 |
Porto Praia | |
Ribeira Grande | |
Légköri por ázelékállatkákkal | |
A tengeri csiga és a tintahal szokásai | |
A St. Paul-sziget sziklái nem vulkanikus eredetűek | |
Különleges lerakódások | |
A szigetek első gyarmatosítói a rovarok | |
Fernando Noronha | |
Bahia | |
Csiszolt sziklák | |
Egy Diodon tulajdonságai | |
Fonálmoszatok és ázalékállatkák | |
A tengerszíneződés okai | |
Rio de Janeiro | 26 |
Rio de Janeiro | |
Kirándulás a Frio-foktól északra | |
Nagy párolgás | |
Rabszolgaság | |
Botofogo-öböl | |
Szárazföldi planáriák | |
Felhők Corcovado felett | |
Nagy eső | |
Éneklő békák | |
Foszforeszkáló rovarok | |
A pattanóbogár ugróképessége | |
Kék köd | |
Zaj, amit a pillangók okoznak | |
Rovartan | |
Hangyák | |
Pókölő darázs | |
Parazita pók | |
Az Epeira ravaszsága | |
A társas pók | |
Asszimmetrikus hálójú pók | |
Maldonado | 44 |
Montevideo | |
Moldando | |
Kirándulás a Rio Polancóhoz | |
Lasszó és bolasz | |
Foglyok | |
A fák hiánya | |
Szarvasok | |
A Capybara, vagy vízidisznó | |
Tukó | |
Molothrus, életmódja a kakukkéhoz hasonló | |
Óriási légyfogó | |
A gazerigó | |
Dögevő keselyű | |
Villámformálta csövek | |
Villámsújtott ház | |
A Rio Negrótól Bahia Blancáig | 65 |
Rio Negro | |
Tanyák, amelyeket megtámadtak az indiánok | |
Sós tavak | |
Flamingók | |
A Rio Negrótól a Rio Coloradóig | |
Szent fa | |
Patagóniai nyúl | |
Indián családok | |
Rosas tábornok | |
Tovább Bahia Blanca felé | |
Homokdombok | |
Néger hadnagy | |
Bahia Blanca | |
Sós lerakódások | |
Punta Alta | |
Szuriló | |
Bahia Blanca | 81 |
Bahia Blanca | |
Földtani viszonyok | |
Számos kihalt óriási négylábú | |
Újabbkori kihalás | |
A fajok hosszú élete | |
Nagy állatoknak nincs szükségük buja növényzetre | |
Dél-Afrika | |
Szibériai ősállatok | |
A strucc két faja | |
A fazekasmadár életmódja | |
Öves állatok | |
Mérgeskígyók, békák, gyíkok | |
Az állatok téli álma | |
A tengeri toll életmódja | |
Indián háborúk és mészárlások | |
Nyílhegyek, ősi maradványok | |
Bahia Blancától Buenos Airesig | 103 |
Kirándulás Buenos Airesbe | |
Rio Sauce | |
Sierra Ventana | |
A harmadik állomás | |
Lóterelés | |
Bolasz | |
Foglyok és rókák | |
A vidék jellege | |
Hosszúlábú lile | |
Teru-tero | |
Jégeső | |
Természetes karámok a Sierra Tapalguenben | |
Pumahús | |
Húsos étrend | |
Guardia del Monte | |
A szarvasmarhatenyészet hatása a növényzetre | |
Kardonok | |
Buenos Aires | |
A corall, mint vágóhíd | |
Buenos Airestől Santa Féig | 118 |
Kirándulás Santa Fébe | |
Bogáncserdők | |
A pampaszi nyúl életmódja | |
Kis bagoly | |
Sós folyók | |
Egyhangú síkságok | |
Mastodon | |
Santa Fé | |
A táj megváltoztatása | |
Földtani viszonyok | |
Kihalt lófaj foga | |
Észak- és Dél-Amerika ásatag és élő emlőseinek rokonsága | |
A nagy aszály hatása | |
Parana | |
A jaguár szokásai | |
Az ollóscsőrű madár | |
Jégmadár, papagáj, és ollósfarkú madár | |
Forradalom | |
Buenos Aires | |
A kormány helyzete | |
Banda Oriental és Patagónia | 135 |
Kirándulás Colonia del Sacramientóba | |
Egy estancia értéke | |
Hogyan számolják a szarvasmarhákat | |
Különös ökörfajta | |
Átfúrt kavicsok | |
Juhászkutyák | |
Lovak betörése, guacho-lovaglás | |
A bennszülöttek jelleme | |
Rio Plata | |
Lepke-seregek | |
Léghajózó pókok | |
A tenger foszforeszkálása | |
Port Desire | |
Guanako | |
Port St. Julian | |
Patagónia geológiája | |
Ásatag óriásállatok | |
A szervezetek típusainak állandósága | |
Az amerikai állatvilág megváltozása | |
A kihalás okai | |
Santa Cruz, Patagónia és a Falklandi-szigetek | 166 |
Santa Cruz | |
Kirándulás a folyók felé | |
Indiánok | |
Hatalmas bazalt lávaárak | |
Szikladarabok, amelyeket nem vitt magával a víz | |
A völgy kimélyítése | |
A kondor életmódja | |
A Cordillerák | |
Hatalmas vándorkövek | |
Indián emlékek | |
Visszatérés a hajóra | |
A Falkland-szigetek | |
Vadlovak, szarvasmarhák, nyulak | |
Farkasformájú róka | |
Csontból rakott tűz | |
Vad szarvasmarha vadászat | |
Földtani viszonyok | |
Kőárak | |
Erőszakos változások | |
Pingvinek | |
Ludak | |
A Doris petéi | |
Telepes állatok | |
A Tűzföld | 190 |
Megérkezés a Tűzföldre | |
A Jószerencse-öböl | |
Tűzföldiek a fedélzeten | |
Találkozás a vadakkal | |
Erdős táj | |
A Hoorn-fok | |
A Wigwam-öböl | |
A vadak nyomorúságos helyzete | |
Éhinségek | |
Kannibálok | |
Anyagyilkosság | |
Vallásos érzés | |
Nagy vihar | |
A Beagle-csatorna | |
Ponsoby Sound | |
Wigwam-építés | |
A tűzföldiek letelepítése | |
A Beagle-csatorna szétágazása | |
Gleccserek | |
Visszatérés a hajóra | |
A hajó második látogatása a telepen | |
Egyenlőség a vadak között | |
A Magellán-szoros - A déli partok éghajlata | 214 |
A Magellán-szoros | |
Port Famine | |
A Tarn-hegy megmászása | |
Erdők | |
Ehető gomba | |
Állatvilág | |
Nagy tengeri növények | |
Elhagyjuk a Tűzföldet | |
Éghajlat | |
Gyümölcsfák és a déli partok termékei | |
A hóhatár magassága a Cordillerákon | |
Gleccserek leereszkedése a tengerbe | |
A jéghegyek kialakulása | |
Sziklatömbök szállítása | |
Az Antarktisz szigeteinek éghajlata és terményei | |
A megfagyott állati tetemek megmaradása | |
Összefoglalás | |
Közép-Chile | 234 |
Valparaíso | |
Kirándulás az Andesek lábához | |
A szárazföldi struktúrája | |
A quillotai Haranghegy megmászása | |
Összetöredezett zöldkőtömegek | |
Óriási völgyek | |
Bányák | |
A bányászok helyzete | |
Santiago | |
Melegfürdők Cauquenesben | |
Aranybányák | |
Zuzómalmok | |
Átfúrt kövek | |
A puma életmódja | |
Turko és tapacolo | |
Kolibrik | |
Chiloé és a Chonos-szigetek | 251 |
Chiloé | |
Általános benyomás | |
Csónakkirándulás | |
Bennszülött indiánok | |
Castro | |
Szelíd róka | |
A San Pedro megmászása | |
A Chonos-szigetvilág | |
A Tres Montes-félsziget | |
Gránithegylánc | |
Hajótörött matrózok | |
Low kikötője | |
Vadburgonya | |
Tőzegképződés | |
Myopotamus, vidra és egerek | |
A cheucau és az ugatómadár | |
Az Opetiorhynchus | |
A madárvilág sajátos jellege | |
Viharmadarak | |
Chiloé és Conception: A nagy földrengés | 267 |
San Carlos, Chiloé | |
Az Osorno kitörése az Aconcaguával és a Coseguinával egyidejűleg | |
Lovaglás Cucaóba | |
Áthatolhatatlan erdőségek | |
Valdívia | |
Indiánok | |
A földrengés | |
Conceptión | |
A nagy földrengés | |
Meghasadt sziklák | |
A hajdani városok képe | |
Fekete és forrongó tenger | |
A rezgések iránya | |
Megforgatott kövek | |
Nagy hullám | |
A föld állandó emelkedése | |
A vulkanikus jelenségek hatásköre | |
Az emelő és errputív erők összefüggése | |
A földrengések oka | |
A hegyláncok lassú felemelkedése | |
Átkelés a Cordillerákon | 286 |
Valparaíso | |
A Portillo-hágó | |
Az öszvérek okossága. Hegyi zuhatagok | |
Hogyan fedezik fel a bányákat | |
A Cordillerák lassú felemelkedésének bizonyítékai | |
A hó hatása a sziklákra | |
A két főláncolat földtani fölépítése | |
Eredetük és felemelkedésük különállósága | |
A nagy süllyedés | |
Vörös hó | |
Szelek | |
Hóoszlopok | |
Száraz és tiszta légkör | |
Elektromosság | |
A pampák | |
Az andesek két szemközti oldalának állatvilága | |
Sáskák | |
Nagy poloskák | |
Mendoza | |
Az Uspallata-hágó | |
Eredeti helyükön eltemetett és megkövült fák | |
Az Inka-híd | |
Túlozzák a hágók veszélyességét | |
Cumbre | |
Casuchas | |
Valparaíso | |
Észak-Chile és Peru | 307 |
Parti út Coquimbóba | |
A bányászok óriási terheket szállítanak | |
Coquimbo | |
Földrengés | |
Lépcsőzetes teraszok | |
Új lerakódások hiánya | |
A harmadkori képződmények egyidejűsége | |
Kirándulások a völgyben felfelé | |
Út Guascóba | |
Sivatagok | |
A Copiapó völgye | |
Eső és földrengés | |
Veszettség | |
A Despoblado | |
Indián romok | |
Az éghajlat valószínű megváltozása | |
Folyómeder, amit földrengés emelt fel | |
Hideg szélrohamok | |
Hangot hallató domb | |
Iquique | |
Sólerakódás | |
Salétromsavas nátrium | |
Lima | |
Egészségtelen vidék | |
A földrengés következtében összeomlott Callao romjai | |
Újabbkori süllyedés | |
San Loranzo felemelkedett molluszkái és pusztulásuk | |
Molluszkahéjakat és fazékcserepeket tartalmazó síkságok | |
Az indián fajta ősi eredete | |
A Galápagos-szigetcsoport | 338 |
Az egész szigetcsoport vulkanikus eredetű | |
A kráterek száma | |
Levéltelen bokrok | |
Település a Charles-szigeten | |
A James-sziget | |
Sóstó a kráterben | |
A szigetcsoport természetrajza | |
Madárvilág, különös pintyek | |
Csúszómászók | |
A nagy teknősbéka szokásai | |
Tengeri moszatokkal táplálkozó tengeri gyík | |
Üregásó és növényevő szárazföldi gyík | |
A csúszómászók fontossága a szigetvilágban | |
Halak, molluszkák, rovarok | |
Növényvilág | |
Amerikai organizációs típus | |
A fajok, vagy fajták különbözősége a különböző szigeteken | |
A madarak szelídsége | |
Félelem az emberektől, mint szerzett ösztön | |
Tahiti és Új-Zéland | 365 |
Átkelés a Low-szigetcsoporton | |
Tahiti | |
A sziget látképe | |
Növényzet a hegyeken | |
Eimeo látképe | |
Kirándulás a sziget belsejébe | |
Mély szakadékok | |
Vízesések sora | |
Számos hasznos vadnövény | |
A lakosság mértékletessége | |
Erkölcsi állapotok | |
A parlament ülése | |
Új Zéland | |
Szigetöblök | |
Hippák | |
Kirándulás Waimatéba | |
Missziós település | |
Elvadult angol gyomok | |
Waiamio | |
Egy új-zélandi asszony temetése | |
Útban Ausztrália felé | |
Ausztrália | 390 |
Sidney | |
Kirándulás Bathhurst-be | |
Az erdők képe | |
Bennszülöttek | |
Az őslakók fokozatos kihalása | |
Fertőzést okoz az értintkezés egészséges emberekkel | |
A kék-hegyek | |
Nagy, öböl alakú völgyek | |
Eredetük és képződésük | |
Bathhurst, az alsóbb néposztályok udvariassága | |
Társadalmi viszonyok | |
Van Diemen-föld | |
Hobart Town | |
Minden bennszülött száműzve | |
Wellington-hegy | |
A György király szoros | |
A vidék kietlen képe | |
Bald Head, meszes lerakódások a faágakon | |
Bennszülöttek | |
Távozás Ausztráliából | |
Keeling-sziget - korallképződmények | 408 |
Keeling-sziget | |
Sajátos formája | |
Gyér növényzet | |
Magok szállítása | |
Madarak és rovarok | |
Áradó és apadó források | |
Halott korallmezők | |
Fák gyökereiben szállított kövek | |
Nagy rák | |
Szúrós korallok | |
Korallevő hal | |
Korallképződmények | |
Lagunaszigetek, vagy atollok | |
Milyen mélységben élhetnek még zátonyépítő korallok | |
Óriási területek tele alacsony korallszigetekkel | |
Alapjaik lesüllyedése | |
Sánczátonyok | |
Szegélyzátonyok | |
A szegélyzátonyok átváltozása sánczátonyokká és atollokká | |
A szintváltozás bizonyítékai | |
Törések a sánczátonyokban | |
A Maldiva atollok | |
Sajátos felépítésük | |
Kihalt és lesüllyedt zátonyok | |
Lesüllyedt és felemelkedett területek | |
A vulkánok megoszlása | |
Lassú és nagméretű süllyedés | |
Mauritiustól Angliáig | 436 |
Mauritius csodálatos látványa | |
Nagy, kráterformájú hegy-gyűrű | |
Hinduk | |
Szt. Ilona | |
A növényzet változásainak története | |
A szárazföldi csigák kihalásának okai | |
Ascension | |
A behozott patkányok változékonysága | |
Vulkáni bombák | |
Ázalékállat-rétegek | |
Bahia | |
Brazília | |
A trópusi tájak szépsége | |
Pernambuco | |
Különös zátony | |
Rabszolgaság | |
Visszatérés Angliába | |
Visszapillantás az útra | |
Az útleírásokban használt angol mértékek átszámításának kulcsa | 456 |
Életrajzi-lexikon. A szövegben szereplő nevesebb utazók és természettudósok adatai | 457 |
Jegyzetszótár | 464 |
Név- és tárgymutató a címszavak fő előfordulási helyének feltüntetésével | 489 |
A fajok eredete (Akadémiai Kiadó-Művelt Nép Könyvkiadó, 1955) | |
A fajok eredete természetes kiválasztás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása/Charles Darwin önéletrajza | |
Charles Darwin önéletrajza | 5 |
"A fajok eredeté"-nek tudományos és társadalmi jelentősége | 59 |
A fajok eredete | |
A fajok eredetére vonatkozó nézetek haladásának történeti vázlata e mű első kiadásának megjelenéséig | 89 |
Bevezetés | 100 |
A háziasítás során végbemenő változások | 105 |
Változás természetes állapotban | 137 |
A létért való küzdelem | 155 |
A természetes kiválasztás vagy a legalkalmasabbak megmaradása | 171 |
A változás törvényei | 220 |
Az elmélet nehézségei | 251 |
Különféle kifogások a természetes kiválasztás elmélete ellen | 290 |
Ösztön | 331 |
Hibiridzáció | 365 |
A geológiai adatok hiányosságairól | 399 |
Az élőlények egymásutánja a földtörténet folyamán | 428 |
Földrajzi elterjedés | 456 |
Geográfiai elosztás | 485 |
A szerves lények kölcsönös rokonsága. Morfológia. Embirológia. Csökevényes szervek | 507 |
Összefoglalás és befejezés | 554 |
Életrajz-lexikon "A fajok eredeté"-nek megírásánál felhasznált tudományos irodalom szerzőinek adatai | 585 |
Magyarázó szótár | 605 |
Név- és tárgymutató a címszavak fő előfordulási helyének feltüntetésével | 669 |
Állatok és növények változásai háziasításuk során I. (Akadémiai Kiadó, 1959) | |
Bevezetés | 11 |
Házikutyák és házimacskák | 23 |
Házikutyák | 23 |
Házimacskák | 48 |
Lovak és szamarak | 53 |
A ló | 53 |
A szamár | 64 |
Sertés. Szarvasmarha. Birka. Kecske | 67 |
Sertés | 67 |
Szarvasmarha | 79 |
Birka | 92 |
Kecske | 98 |
Házinyulak | 100 |
Csonttani jellegek | 111 |
A részek használatának és nem használatának következményei | 120 |
Háziasított galambok | 127 |
I. csoport | 132 |
II. csoport | 134 |
III. csoport | 141 |
IV. csoport | 148 |
Egyedi változékonyság; különleges változatok | 151 |
Csonttani jellegek | 156 |
A növekedés korrelációja | 162 |
A nem használat következményeiről | 165 |
A különféle háziasított fajták és az egyes madárpéldányok közti különbségek összefoglalása | 170 |
Galambok (folytatás) | 173 |
A legfontosabb galambfajták története | 196 |
A főfajták kialakulásának módja | 201 |
Tyúkok | 213 |
A tyúk története | 232 |
A fajták külső és belső felépítése közti különbségek; egyedi változékonyság | 233 |
A nemmel össze nem függő külső különbségek a fajták és az egyes madárpéldányok között | 242 |
Csonttani különbségek | 245 |
A részek nem használatának következményei | 255 |
A növekedés korrelációja | 258 |
Kacsa. Lúd. Páva. Pulyka. Gyöngytyúk. Kanári madár. Aranyhal. Mézelőméh. Selyemhernyó | 260 |
A kacsa | 260 |
Csonttani jellegek | 266 |
A végtagok megnövekedett vagy csökkentett használatának hatásáról | 268 |
A lúd | 271 |
A páva | 273 |
A pulyka | 275 |
A gyöngytyúk | 277 |
A kanári madár | 278 |
Az aranyhal | 279 |
A mézelő méh | 280 |
A selyemhernyó | 283 |
Termesztett növények: gabonafélék és konyhanövények | 288 |
Bevezető megjegyzések | 288 |
Gabonafélék | 295 |
Konyhakerti növények | 305 |
Növények (folytatás): Gyümölcsök. Díszfák. Virágok | 314 |
Gyümölcsök | 314 |
Hasznos és díszfák | 341 |
Virágok | 345 |
A rügyváltozatokról, valamint a szaporodás és változás rendellenes módjairól | 352 |
Rügyváltozatok | 352 |
Gyümölcsök | 352 |
Virágok | 356 |
Levelek és hajtások | 361 |
A szaporodás és változás rendellenes módjairól | 366 |
Oltott hibridek | 366 |
A szülői bélyegek szétválasztása rügyváltozás útján a maghibridekben | 376 |
A hím ivarelem egyenes vagy közvetlen befolyása az anyagi alakra | 378 |
Befejezés és a fejezet összefoglalása | 386 |
Öröklődés | 394 |
Az átöröklés elmaradásának okai | 415 |
Befejezés | 417 |
Állatok és növények változásai háziasításuk során II. (Akadémiai Kiadó, 1960.) | |
Öröklődés (folytatás): visszaütés vagy atavizmus | 9 |
Tiszta és nem keresztezett alakok visszütése az elveszett jellegre | 10 |
Visszaütés elvadult állatok és növények körében | 13 |
Visszaütés szemzés útján történő szaporítás során - Részleges visszaütés ugyannannak a virágnak vagy termésnek egyes szelvényein vagy ungyanannak az állatnak különböző testrészein | 17 |
A keresztezés mint a visszaütés közvetlen oka | 20 |
A visszaütés közelebbi okainak összefoglalása | 27 |
Lappangó jellegek | 31 |
Öröklődés (folytatás): A jellegek állandósága - Prepotencia - Az ivarhoz kötött öröklés - Megfelelő életkorok | 41 |
A jellegek állandósága | 41 |
A prepotencia a jelleg átadásánál | 44 |
Az ivarhoz kötött öröklés | 50 |
Öröklődés a megfelelő életszakaszokban | 53 |
A három előző fejezet összefoglalása | 58 |
A kereszteződésről | 63 |
Arról a lehetőségről, hogy alkalomadtán minden szerves lény kereszteződhetik | 68 |
Némely nem keveredő tulajdonságról | 70 |
A régi fajták módosulásáról és új fajták keletkezéséről kereszteződés útján | 73 |
A változatok szabad kereszteződését zavaró okok. - A háziasítás hatása a termékenységre | 77 |
A háziasítás a fajok kereszteződése során általában jelentkező meddőségi hajlamot megszünteti | 85 |
A termékenység növekedése háziasítás és termesztés következtében | 87 |
A keresztezés kedvező és a szoros beltenyésztés káros hatásáról | 90 |
Állatok | 94 |
Növények | 103 |
Bizonyos hímnős növényekről, amelyeket rendesen vagy rendellenesen meghatározott egyed vagy külön faj virágporával kell megtermékenyíteni | 108 |
Az életkörülmények változásainak előnyei és hátrányai: meddőség különböző okokból | 121 |
Terméketlenség megváltozott életfeltételek következtében | 124 |
A háziasított állatok terméketlensége a megváltozott életfeltételek következtében | 135 |
A növények terméketlensége megváltozott életviszonyaik és más okok következtében | 137 |
A négy utóbbi fejezet összefoglalása és megjegyzések a hibridizálásra vonatkozólag | 147 |
A változatok és fajok szaporasága közti különbség keresztezés alkalmával | 152 |
Az emberi kiválasztás | 164 |
Kiválasztás a régi és félművelt népek körében | 172 |
Nem tudatos kiválasztás | 181 |
A kiválasztásnak abban megnyilatkozó hatása, hogy az ember által legtöbbre becsült részeken találjuk a legnagyobb mennyiségű változást | 187 |
Kiválasztás (folytatás) | 194 |
Természetes kiválasztás vagy a legalkalmasabbak fennmaradása a háziasított egyedek közül | 194 |
Az emberi (mesterséges) kiválasztásnak kedvező körülmények | 203 |
Az emberben rejlő hajlam, hogy a kiválasztást a legszélsőségesebb mértékig folytassa | 209 |
Összefoglalás az emberi kiválasztásról | 216 |
A változékonyság okai | 219 |
Az életkörülmények változékonyságot okozó változásainak jellegéről | 224 |
A külső életfeltételek közvetlen és meghatározott befolyása | 239 |
Az ellen a vélemény ellen szóló tények és megfontolások, hogy az életfeltételek hatékony módon meghatározott módosulásokat okoznak | 252 |
A változás törvényei: Használat és nem-használat stb. | 260 |
A szervek fokozott használatának vagy nem-használatának hatásáról | 262 |
Fejlődésbeni visszamaradások: csökevényes és csenevész szervek | 679 |
A változás törvényei (folytatás): korrelatív változékonyság | 284 |
A homológ részek korrelatív változásai | 286 |
A szín korrelációja az alkati sajátságokkal | 299 |
A változás törvényei (folytatás): Összefoglalás | 302 |
A virágok elhelyezkedése a növény tengelyéhez képest és a magok helyzete a tokban mint változás előidézője | 306 |
A változás törvényeiről szóló három utóbbi fejezet összefoglalása | 312 |
Ideiglenes feltevés a pangenézisről | 317 |
I. rész | 318 |
II. rész | 334 |
Befejezés | 358 |
Záró megjegyzések | 361 |
Utószó | 386 |
Név- és tárgymutató | 387 |
Az ember származása és a nemi kiválasztás (Gondolat Könyvkiadó, 1961) | |
Dr. Malán Mihály: Az ősembertan mai eredményei és Darwin "Az ember származása" könyve | 5 |
Az ember származása és a nemi kiválasztás | |
Előszó a második kiadáshoz | 45 |
Bevezetés | 47 |
Az ember származása vagy eredete | |
Az ember alsóbbrendű alakoktól való származásának bizonyítékai | 53 |
Az ember eredetére vonatkozó bizonyítékok természete | |
Az ember és az alsóbbrendű állatok homológ struktúrái | |
A megegyezés különböző pontjai | |
Fejlődés | |
Csökevényes struktúrák, izmok, értékszervek, szőrzet, csontok, szaporodási szervek stb. | |
A tények e három nagy csoportjának jelentősége az ember eredetét illetően | |
Az ember valamely alsóbbrendű alakból való fejlődésének módja | 74 |
Az emberi test és értelem változékonyságáról | |
Öröklődés | |
A változékonyság okai | |
A változás törvényei azonosak az embernél és az alsóbbrendű állatoknál | |
Az életfeltételek közvetlen hatásai | |
A testrészek fokozott használatának és nemhasználatának hatásai | |
Akadályozott fejlődés | |
Visszaütés | |
Korrelatív változások | |
A szaporodás mértéke | |
A szaporodás akadályai | |
Természetes kiválasztás | |
Az ember az egész föld leginkább uralkodó állata | |
Testi felépítésének jelentősége | |
Az okok, amelyek az ember felegyenesedett testtartásához vezettek | |
Az ennek következtében létrejött strukturális elváltozások | |
A szemfogak megkisebbedeése | |
A koponya megnagyobbodása és alakjának megváltozása | |
Csupaszság | |
A farok hiánya | |
Az ember védtelensége | |
Az ember és az alsóbbrendű állatok szellemi képességeinek összehasonlítása | 114 |
A legmagasabbrendű majom és a legalacsonyabbrendű vadember szellemi képességei között óriási különbség van | |
Bizonyos ösztönök közösek | |
Az indulatok | |
Kíváncsiság | |
Utánzás | |
Figyelem | |
Emlékezet | |
Képzelet | |
Értelem | |
Fokozatos tökéletesedés | |
Az állatok által használt eszközök és fegyverek | |
Absztrahálás, öntudat | |
Nyelv | |
Szépérzék | |
Az istenben és a szellemekben való hit, babonák | |
Az ember és az alsóbbrendű állatok szellemi képességeinek összehasonlítása (folytatás) | 148 |
Az erkölcsi érzék | |
Alaptétel | |
A társas állatok tulajdonságai | |
A társas természet eredete | |
Az ellentétes ösztönök harca | |
Az ember társas állat | |
A maradandóbb társas ösztönök legyőzik a kevésbé maradandó ösztönöket | |
A vadember kizárólag a társas erényeket tartják tiszteletben | |
A fejlődés későbbi szakaszában kialakult egyéni erények | |
A közösség tagjainak véleménye a magatartást illetőleg igen fontos | |
Erkölcsi hajlamok öröklődése | |
Összefoglalás | |
Az intellektuális és erkölcsi képességek fejlődése az ősi időkben és a civilizált korokban | 180 |
Az intellektuális képességek fejlődése a természetes kiválasztás útján | |
Az utánzás fontossága | |
Társadalmi és erkölcsi tulajdonságok | |
Fejlődésük ugyanannak a törzsnek a keretein belül | |
A természetes kiválasztás hatása a civilizált nemzetekre | |
Annak bizonyítékai, hogy a civilizált nemzetek egykor barbárok voltak | |
Az ember rokonságáról és genealógiájáról | 200 |
Az ember helye az állatok sorában | |
A természetes rendszer genealógiája | |
Csekély jelentőségű alkalmazkodási hajlamok | |
Különféle kis hasonlatosságok az ember és a majmok között | |
Az ember rangja a természetes rendszerben | |
Az ember szülőhelye és kora | |
A fosszilis összekötő láncszemek hiánya | |
Az ember genealógiájának alacsonyabb fokai, elsősorban rokonságai, másodsorban testi felépítése alapján | |
A gerincesek korai kétneműsége | |
Következtetés | |
Az ember fajtáiról | 221 |
A sajátos jellegek természete és értéke | |
Alkalmazásuk az ember fajtáira | |
Érvek annak alátámasztására és az ellen, hogy az úgynevezett emberfajtákat mint külön fajokat osztályozzuk | |
Alfajok | |
Monogenisták és poligenisták | |
A jellegek konvergenciája | |
Az ember legkülönbözőbb fajtái között testi és szellemi hasonlóságok megegyezésének számos pontja | |
Az ember állapota akkor, amikor először terjedt el a Földön | |
Valamennyi fajta nem származik egyetlen pártól | |
Egyes fajták kihalása | |
A fajták kialakulása | |
A keresztezés hatásai | |
Az életfeltételek közvetlen hatásának csekély befolyása | |
A természetes kiválasztás csekély vagy nemlétező hatása | |
A nemi kiválasztás | |
A nemi kiválasztás | |
A nemi kiválasztás alapelvei | 265 |
Másodlagos nemi jellegek | |
Nemi kiválasztás | |
A hatás módja | |
A hímek túlsúlya | |
Poligámia | |
A nemi kiválasztás útján általában csak a hím módosul | |
A hím nemi gerjedelme | |
A hím változékonysága | |
A nőstények választanak | |
A nemi kiválasztás és természtes kiválasztás összehasonlítása | |
Öröklés a megfelelő életkorra, az év megfelelő szakaszaira és az egyik nemre korlátozott módon | |
Az öröklés különböző formáinak kapcsolatai | |
Miért nem módosítja a nemi kiválasztás az egyik nemet és a fiatalokat? | |
További adatok a nemek arányáról az egész állatvilágban | |
A nemek aránya a természetes kiválasztás viszonylatában | |
Másodlagos nemi bélyegek az állatvilág alacsonyabb osztályaiban | 318 |
A legalacsonyabb osztályokban ezek a bélyegek hiányoznak | |
Ragyogó színek | |
Mollusca | |
Anneida | |
Crustacea | |
A másodlagos nemi bélyegek erősen fejlettek | |
Dimorfizmus | |
Színek | |
Az érettség előtt ki nem fejlődő bélyegek | |
Pókok | |
Nemi színeik | |
A hímek cirpelése | |
Myriapoda | |
A rovarok másodlagos nemi jellegei | 333 |
A hímeknek a nőstény megadásra szolgáló különféle képződményei | |
Ismeretlen jelentőségű különbségek a hím és a nöstény között | |
Nagyságbeli különbség a két nem között | |
Thysanura | |
Diptera | |
Hemiptera | |
Homoptera | |
Csak a hímek képesek hangot adni | |
Orthoptera | |
A hímek hangadó szervei s ezek nagyfokú szerkezeti eltérései | |
Harciasság | |
Színek | |
Neuroptera | |
A színezetben megnyilvánuló nemi különbségek | |
Hymenoptera | |
Harciasság és színek | |
Coleoptera | |
Színek | |
Látszólag csak díszként szolgáló nagy szavak | |
Harcok | |
A cirpelőszervek rendesen mindkét nemen előfordulnak | |
Rovarok (Folytatás) - A Lepidopterák rendje (Nappali és egyéb lepkék) | 365 |
A nappali lepkék udvarlása | |
Harcaik | |
Ketyegő zörejek | |
A két nem színezete azonos, vagy a hímé ragyogóbb | |
Példák | |
Nem az életfeltételek közvetlen hatásának következményei | |
Védelemhez alkalmazkodott színek | |
Az éjjeli lepkék színei | |
Kelletés | |
A Lepidopterák megfigyelőképessége | |
Változékonyság | |
A hímek és nőstények színezete közötti különbségek okai | |
Mimikri, a nőstény lepkék ragyogóbb színűek, mint a hímek | |
A hernyók élénk színei | |
Összefoglalás és a rovarok másodlagos nemi jellegeire vonatkozó megjegyzések | |
A madarak és rovarok összehasonlítása | |
A halak; kétéltűek és hüllők másodlagos nemi jellegei | 389 |
Halak: a hímek udvarlása és harca | |
A nőstények nagyobb termete | |
A hímek élénkebb színei és díszítő függelékei; más különös jellegek | |
Színek és függelékek, amelyeket a hímek kizárólag a párzási időszakban vesznek fel | |
Halak, amelyeknek mindkét neme élénk színű | |
Védőszínek | |
A nőstény kevésbé feltűnő színei nem magyarázhatók a védelem elvével | |
Fészket építő s a petékről és a kicsinyekről gondoskodó hím halak | |
Kétéltűek: A két nem színe és szervezete közötti különbségek | |
Hangszervek | |
Hüllők | |
Teknősök | |
Krokodilok | |
Kígyók: színük néhány esetben védelmül szolgál | |
Gyíkok, harcaik | |
Díszítő függelékek | |
Furcsa különbségek a két nem szervezete között | |
Színek | |
A nemi különbségek csaknem olyan jelentősek, mint a madaraknál | |
A madarak másodlagos nemi jellegei | 416 |
Nemi különbségek | |
A harc törvénye | |
Különleges fegyverek | |
Hangadó szervek | |
Hangszeres zene | |
Szerelmi taglejtések és táncok | |
Időleges és állandó díszítmények | |
Évenkénti kettős és egyszeri vedlés | |
A hímek kérkedése díszítményeikkel | |
Madarak (Folytatás) | 462 |
A nőstények általi választás | |
Az udvarlás időtartama | |
Nem párosodó madarak | |
Értelmi képességek és szépérzék | |
A nőstényeknek bizonyos hímek iránti előszeretete vagy ellenszerve | |
A madarak változékonysága | |
A változások néha hirtelenek | |
A változás törvényei | |
Az ocellusok alakulása | |
A jellegek fokozatai | |
A páva, az Argus-fácán és Urosticte esete | |
Madarak (Folytatás) | 503 |
Annak magyarázata, hogy némely fajnak miért csupán a hímjei, más fajnak pedig mindkét neme élénk színű | |
A nemre korlátozott öröklődés és alkalmazása a különféle képződményekre és a ragyogó tollazatra | |
A fészekrakás és a színezet összefüggéseiről | |
A násztollazat elvesztése télen | |
Madarak (Befejezés) | 523 |
A fiatalkori tollazat mindkét nem érettkori tollazatának jellegéhez viszonyítva | |
Az esetek hat csoportja | |
A közelrokon vagy reprezentatív fajok hímjeinek nemi különbségei | |
A nőstények a hímek jellegzetességeit veszik fel | |
A fiatalok tollazata a kifejlett madarak téli és nyári tollazatához viszonyítva | |
A madarak szépségének fokozódása az egész világon | |
Védőszínek | |
Feltűnő színezetű madarak | |
Az újdonság méltánylása | |
A madarakkal foglalkozó négy fejezet összefoglalása | |
Az emlősök másodlagos nemi jellegei | 559 |
A harc törvénye | |
A hímek sajátos fegyverei | |
A nőstények fegyvertelenségének oka | |
A két nem közös, de eredetileg a hímen kifejlődött fegyverei | |
Az ilyen fegyverek más használása | |
Óriási fontosságuk | |
A hím nagyobb alakja | |
A védekezés módjai | |
A négylábúak párosodásakor mindkét nem részéről mutatkozó vonzalom | |
Az emlősök másodlagos nemi jellegei (Folytatás) | 584 |
Hang | |
A fókák figyelemre méltó nemi sajátosságai | |
Szag | |
A szőrzet fejlődése | |
A szőr és a bőr színe | |
Rendellenes esetek, amikor a nőstény díszesebb, mint a hím | |
A szín és a díszítés a nemi kiválsztás eredménye | |
A színek a védelem szolgálatában | |
A szín, noha mindkét nemnél közös, gyakran mégis a nemi kiválasztás eredménye | |
A kifejlett emlősök foltjainak és csíkjainak eltűnése | |
A majmok színe és díszei | |
Összefoglalás | |
A nemi kiválasztás hatása az emberre vonatkoztatva | |
Az ember másodlagos nemi jellegei | 615 |
Különbségek a férfi és nő között | |
Az ilyen különbségek és bizonyos, mindkét nemnél, közös jellegek okai | |
A harc törvénye | |
Eltérések a szellemi képességekben és hangban | |
A szépség hatása az emberek házasságára | |
A vad népek előszeretete az ékesség iránt | |
Elképzelésük a női szépségről | |
Hajlam minden természetes adottság túlzott kifejlesztésére | |
Az ember másodlagos nemi jellegei (Folytatás) | 644 |
A nők másodlagos kiválasztásának hatásáról a különféle emberfajták eltérő szépségideálja szerint | |
A nemi kiválasztást gátló okokról a civilizált és vad népeknél | |
A nemi kiválasztásra kedvező feltételek az őserdőben | |
A nemi kiválasztás hatásának módjáról az emberiségnél | |
A vad törzsek asszonyainak bizonyos fokig lehetőségük van férjüket megválasztani | |
A szőrzet hiánya a testen és a szakáll fejlődése | |
A bőr színe | |
Összefoglalás | |
Általános összefoglalás és végkövetkeztetés | 666 |
Legfontosabb következtetés: az ember alsóbbrendű alakoktól származik | |
A fejlődés módja | |
Az ember genealógiája | |
Értelmi és erkölcsi képességek | |
A nemi kiválasztás | |
Befejező megjegyzések | |
Kiegészítő jegyzetek | 681 |
A nemi kiválasztás hatása a majmokra | |
Életrajzi-lexikon | 687 |
A szövegben szereplő nevesebb tudósok és más személyiségek életrajzi adatai | |
Magyarázó szótár | 709 |
Név- és tárgymutató | 805 |
Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése (Gondolat Könyvkiadó, 1963) | |
Előszó a II. kiadáshoz | 5 |
Bevezetés | 7 |
A kifejezés általános elvei | 27 |
A három alapelv ismertetése | |
Az első elv - célszerű cselekvések szokásossá válnak s bizonyos lelkiállapottal társulnak, s ezeket a cselekvéseket végrehajtjuk attól függetlenül, hogy az adott esetben hasznosak vagy nem | |
A szokás hatalma | |
Öröklődés | |
Az ember társított szokásszerű mozdulatai | |
Reflextevékenységek | |
Átmenet a szokásból a reflextevékenységbe | |
Alsóbbrendű állatok asszociált szokásszerű mozdulatai | |
Befejező megjegyzések | |
A kifejezés általános elvei (Folytatás) | 45 |
Az ellentét elve | |
A kutya és a macska példája | |
Az elv eredete | |
Egyezményes jelek | |
Az ellentét elve nem ered olyan ellentétes műveletekből, amelyeket ellentétes ösztönzésekre tudatosan hajtottak végre | |
A kifejezés általános elvei (Befejezés) | 57 |
A felizgatott idegrendszer közvetlen, az akarattól és részben a szokástól is független hatása a testre | |
A haj színének változása | |
Az izmok remegése | |
Megváltozott elválasztás | |
Izzadás | |
A legnagyobb fájdalom, a düh, a nagy öröm és a félelem kifejezése | |
Ellentét azok között az érzelmek között, amelyek kifejező mozdulatokkal járnak, és azok között, melyek nem váltanak ki ilyeneket | |
Izgató és leverő állapotok | |
Összefoglalás | |
A kifejezés eszközei állatoknál | 70 |
Hangok kibocsátása | |
Vokális hangok | |
Más módon előidézett hangok | |
Bőrfüggelékek, szőrök, tollak stb. felegyenesedése harag és félelem érzésekor | |
A fül hátrahúzása, mint a harcra készülődés és a harag kifejezése | |
A fül felegyenesedése és a faj felemelése, mint a figyelem jele | |
Az állatok különleges kifejezései | 94 |
A kutya - macska - ló - kérődzők különféle kifejező mozdulatai | |
Majom örömének és szeretetének - fájdalmának - dühének - meglepetésének és félelmének kifejezése | |
Az ember különleges kifejezései: szenvedés és sírás | 118 |
A kisgyemek sikoltozása és sírása | |
Az arcvonások alakja | |
Az életkor, amelyben a sírás kezdődik | |
A sírás szokásszerű elfojtásának hatásai | |
Zokogás | |
Sikoltás közben a szem körüli izmok összehúzódásának oka | |
A könnyelválasztás oka | |
Nyomott hangulat, nyugtalanság, szomorúság, csüggedés, kétségbeesés | 140 |
A szomorúság általános hatása a testre | |
Szenvedés közben a szemöldök ferde állása | |
A szemöldök ferde állásának okai | |
A szájzug levonása | |
Öröm, jókedv, szeretet, gyöngéd érzések, áhítat | 155 |
A nevetés eredetileg az öröm kifejezése | |
Nevetséges gondolatok | |
Az arc mozgása nevetés közben | |
Az ilyenkor kiadott hang természete | |
Könnyezés hangos kacagás közben | |
Fokozatok a hangos kacagástól a könnyű mosolyig | |
Jókedv | |
A szeretet kifejezése | |
Gyöngéd érzések | |
Áhítat | |
Gondolkodás, elmélkedés, rossz kedv, duzzogás, eltökéltség | 173 |
A homlokráncolás művelete | |
Elmélkedés erőltetéssel vagy valami nehézség vagy kellemetlenség felfogása közben | |
Elvont elmélkedés | |
Rossz kedv | |
Mogorvaság | |
Csökönyösség | |
Duzzogás és ajakbiggyesztés | |
Határozottság vagy eltökéltség | |
A száj összeszorítása | |
Gyűlölet és harag | 185 |
Gyűlölet | |
Dühöngés, ennek hatása a testre | |
A fogak kimutatása | |
Elmebetegek dühöngése | |
Harag és felháborodás | |
Ennek kifejezése különböző emberfajtáknál | |
Megvető gúny és kihívó dac | |
A szemfog kimutatása az egyik arcfélen | |
Lenézés - Megvetés - Utálat - Bűnösség - Gőg stb. - Ügyefogyottság - Türelem - Igenlés és tagadás | 197 |
Különféleképpen kifejezett megvetés, gúny és lenézés | |
Gúnymosoly | |
Megvetést kifejező taglejtések | |
Utálat | |
Bűnösség, fortély, gőg stb. | |
Ügyefogyottság vagy tehetetlenség | |
Türelem | |
Konokság | |
Vállvonás; a legtöbb emberfajta körében közönséges | |
Az igenlés és tagadás jelei | |
Meglepődés - Ámulat - Félelem - Iszonyat | 216 |
Meglepetés, ámulat | |
A szemöldök felemelése | |
A száj kinyitása | |
Az ajkak előretolása | |
A meglepetéshez társuló taglejtések | |
Csodálat | |
Félelem | |
Rettegés | |
A haj égnek állása | |
A platysmaizom összehúzódása | |
A szembogár kitágulása | |
Iszonyat | |
Végső következtetések | |
Önmegfigyelés - Szégyenkezés - Szemérmesség - Szerénység: elpirulás | 241 |
Az elpirulás természete | |
Öröklés | |
A test leginkább érintett részei | |
Különféle emberfajták elpirulása | |
Kísérő taglejtések | |
A lélek zavara | |
Az elpirulás okai | |
Önmegfigyelés, mint alapelem | |
Szemérmesség | |
Szégyenkezés az erkölcsi törvények és egyezményes szabályok megsértése miatt | |
Mértéktartás | |
Az elpirulás elmélete | |
Összegzés | |
Záró megjegyzések és összefoglalás | 270 |
A három sarkalatos alapelv, a kifejezés legfontosabb mozdulatainak szabályozói | |
Ezek öröklődése | |
Az akarat és szándék részesedése a különféle kifejezések megszerzésében | |
A kifejezés ösztönös felismerése | |
Tárgyunk összefüggése az emberfajták faji egységének kérdésével | |
A kifejezések fokozatos megszerzése az ember őseinél | |
A kifejezés jelentősége | |
Befejezés | |
Név- és tárgymutató | 285 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.