Deszkaváros

Fülszöveg

ARANYRÖG KÖNYVTÁR
Új sorozatunk célja: eltitkolt, feledésbe merült, négy évtized cenzúrája által kivetett szépirodalmi művek visszahozása a köztudatba!
Tekintsünk vissza! Felfedezhetők-e még magyar regények, magyar remekművek a huszadik századból?
Élő, sodró, eleven irodalom mennyi időre ítélhető kényszerű elhallgatásra, száműzetésre?
Milyen értékek csillannak fel ámuló szemünk előtt?
Mit rejtenek a szavak homokszemcséi, mit sodornak magukkal a mondatfolyamok az újrafelfedezések fénytörésében?
Nézz vissza irodalmunk múltjába, kedves Olvasó,
hogy meglásd, mit vihetsz előre huszonegyedik századi utadon!
DARKÓ ISTVÁN
Székely István (Szentendre, 1902. március 19. - Bp., 1972. aug. 6.) író, publicista, f lapszerkesztő.
A gimnáziumot Losoncon végezte, s rövid ideig a budapesti tudományegyetem hallgatója volt. A kisebbségi irodalmi és kulturális élet alakításában nagy szerepet játszott: Sziklay Ferenccel együtt megszervezte a Kazinczy Könyvbarátok Társaságát, később a Kazinczy... Tovább

Fülszöveg

ARANYRÖG KÖNYVTÁR
Új sorozatunk célja: eltitkolt, feledésbe merült, négy évtized cenzúrája által kivetett szépirodalmi művek visszahozása a köztudatba!
Tekintsünk vissza! Felfedezhetők-e még magyar regények, magyar remekművek a huszadik századból?
Élő, sodró, eleven irodalom mennyi időre ítélhető kényszerű elhallgatásra, száműzetésre?
Milyen értékek csillannak fel ámuló szemünk előtt?
Mit rejtenek a szavak homokszemcséi, mit sodornak magukkal a mondatfolyamok az újrafelfedezések fénytörésében?
Nézz vissza irodalmunk múltjába, kedves Olvasó,
hogy meglásd, mit vihetsz előre huszonegyedik századi utadon!
DARKÓ ISTVÁN
Székely István (Szentendre, 1902. március 19. - Bp., 1972. aug. 6.) író, publicista, f lapszerkesztő.
A gimnáziumot Losoncon végezte, s rövid ideig a budapesti tudományegyetem hallgatója volt. A kisebbségi irodalmi és kulturális élet alakításában nagy szerepet játszott: Sziklay Ferenccel együtt megszervezte a Kazinczy Könyvbarátok Társaságát, később a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet. A Magyar Irás főszerkesztője, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára. 1947-ben Magyarországra telepítették, ezt követően irodalmi tevékenysége megszakadt. A csehszlovákiai magyar írók közül egyedül kapott állami díjat (1936) Égő csipkebokor (1935) című regényéért. Publicistaként Székely István néven írt. A „szlovenszkóiságot" ő érvényesítette leginkább. Realista író, de más stílusok is vonzották: kezdetben az expresszionizmus, tartósabban a romantika és a szecesszió. Irói nyelvére a székely és a palóc tájszólás hatott. Főbb művei: Két ember, egy árnyék (1925), Zúzmara (1926), A szép ötvöslegény (1929), Deszkaváros (1938), Magyar hegyek népe (1943).
A székely származású, Losoncon nevelkedett Darkó volt a felvidéki magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alkotója. Regényének főhőse Gáth Tamás, a jómódú, felvidéki építési vállalkozó fia. A fiatalember megúszhatná a háborút, édesapja könnyen elintézhetné a fölmentését, mert fiával amúgy is nagy tervei vannak. Barakktábort kell építenie Véghely határában - a címbeli deszkavárost -, és a fiára bízná a faanyag hegyvidéki beszerzését. Tamásban azonban erősebb érzés a felelősségtudat, nem akarja magukra hagyni a rájuk bízott katonákat, elhatározza, századával kimegy a frontra.
„A Deszkaváros társadalmi regény, mert egyéni sorsokba, személyes életutakba sűríti egy közösség sorsfordulatát, nevezetesen a szlovenszkói magyar közösség megszületését és kollektív életérzésének kibontakozását. Azt a két világháború között széltében elterjedt és népszerű gondolatot illusztrálja, amit a kisebbség küldetésének, missziójának neveztek a korabeli szlovenszkói magyar irodalom jelesei ( ) az elszakított, a szélekre szorult magyarság lesz a nemzet megújhodásának, lelki-erkölcsi újjászületésének kelesztője." (Mezey László Miklós) Vissza