Előszó
AJÁNLÁS AZ OLVASÓNAK
Kozár Gyula személyét nem kell bemutatnom annak, aki ismerte. Aki ismerte, az szerencsés ember volt. A szerencse is Isten ajándéka. Kozár Gyula kanonok, egykori dányi plébános...
Tovább
Előszó
AJÁNLÁS AZ OLVASÓNAK
Kozár Gyula személyét nem kell bemutatnom annak, aki ismerte. Aki ismerte, az szerencsés ember volt. A szerencse is Isten ajándéka. Kozár Gyula kanonok, egykori dányi plébános is Isten ajándéka volt nekünk. Az egyházközségnek is, a lelkipásztori szolgálatnak is.
Aki nem ismerte a szerzőt, az megismeri, ha ezt a könyvet elolvassa. De nemcsak őt ismeri meg, a papot és lelkiatyát, de megismeri a dányi népet is, amelyhez ő oly nagy szeretettel vonzódott. A dányiak megértették őt, és ő megértette a dányiakat. („Aki megért és megértet, egy népet megéltet.")
Éltető erő volt Ő a történelmi, nehéz időkben, és ezért is hálával gondolunk rá. Hálánk egyik jele ennek a könyvnek a megjelentetése is, mely töredéke ugyan, vagy inkább csak része teljesen meg nem valósult nagy tervének, hogy monografikus igénnyel majd feltárja a falu teljes néprajzi életét és hitéletét. Nem rajta múlott, hogy ez nem valósult meg.
Amikor ez a munka megjelenik a Millennium évében, Szent Jakab ünnepére készülünk. Szent Jakab, községünk védőszentje - akit Kozár Gyula nagyon tisztelt - az első vértanú az apostolok közül, kinek napját templomunk búcsúja teszi emlékezetessé mindenki számára, akinek akár a legkisebb dányi kötődése is van. (Kozár Gyula mondja, hogy a dányi nép a másik Jakab apostol /Alfeus fia/ kedvébe is akar járni akkor, amikor a búcsú napját követő hétfőn a „Kis Jakabot" ünnepli más módon ugyan, de ugyanazzal a következetességgel és méltósággal.)
Vissza