Előszó
A költő 1300. márciusában, talán 24-én vagy 26-án éjjel indult el rejtelmes útjára. Nagypénteken ért a sötét erődbe, másnap végig járta a poklot, négy napig időzött a purgatoriumban, s 36 óra...
Tovább
Előszó
A költő 1300. márciusában, talán 24-én vagy 26-án éjjel indult el rejtelmes útjára. Nagypénteken ért a sötét erődbe, másnap végig járta a poklot, négy napig időzött a purgatoriumban, s 36 óra hosszáig a paradicsomban.
Dante purgatoriuma földünk túlsó félgömbjén, a tenger közepén elterülő szigeten fekvő hegy. Alakja csonka kúp. Tetején virágos partok közt van a gyönyörű földi paradicsom, vagy édenkert, a Lethe és Eunoe folyókkal. Ott lakott valaha az első emberpár, most pedig ott várják a kisebb fokú bűneikből megtisztult lelkek, hogy mikor szállhatnak fel a mennyországba.
A Jeruzsálemmel ellenlábas hegy három nagy részből áll: az elő-purgatóriumból, a tulajdonképeni purgatóriumból és a földi paradicsomból. Az elő-purgatorium előtere négy részre oszlik. Külön tisztulnak azok a lelkek, akik egyházi átok alatt haltak meg; továbbá akik haláluk pillanatáig halogatták a megtérést, meg azok, akik csak akkor gondoltak Istenre, mikor utolérte őket az erőszakos halál, s végre azok a lelkek, akik a földi dicsőség kedvéért megfeledkeztek az örök üdvösségről.
A tulajdonképeni tisztitóhely hét körében tisztúlnak a hét főbűnben leledző lelkek: a kevélyek, az irigyek, a haragtartók, a tunyák, a fősvények s pazarlók, a falánkok s az érzéki szerelem rabjai. Itt is ugyanazokért a bűnökért vezekelnek, mint a pokolban, hol előbb az enyhébb természetű bűntetésekkel találkoztunk, itt pedig ellenkező a sorren, mert minél feljebb haladunk a hegyen, annál megbocsáthatóbbak a bűnök. A meredek hegyoldal megmászása annál könnyebben megy, minél magasabbra érünk. A bűnhödés abban áll, hogy a vezeklőknek az elkövetett bűnnel ellenkező erényben kell magukat gyakorolniok, elmélkedniök kell az illető bűn iszonyatosságáról, annak gyászos következményeiről, másrészt az ellenkező erény szépségéről és édes gyümölcseiről. A kevélyek nagy súlyokat cipelnek, hogy megtanulják az alázatosságot; az irigyek szemhéja le van varrva., hogy rossz szemmel ne nézhessék a mások boldogulását; a haragtartók sűrű füstben keringenek;a tunyák szünet nélkül kénytelenek futni; a fösvények és tékozlók hasonfekve, kezük-lábuk összekötözve sírnak; a torkosok éheznek és szomjaznak, pedig ott áll előttük a sok jó étel és ital; az érzéki szerelem rabjai egymást átölelve lobogó lángok közt sirdogálva járnak.
Vissza