Előszó
Részlet a könyvből:
Bornemisza András zágoni udvarházában nagy ünnepségre készültek. András ur idősebbik leánya, Anna, vőlegényét várta gyürüváltásra. András ur két leánya, Anna és Margit,...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Bornemisza András zágoni udvarházában nagy ünnepségre készültek. András ur idősebbik leánya, Anna, vőlegényét várta gyürüváltásra. András ur két leánya, Anna és Margit, hiresek voltak egész Magyarországon szépségükről, kedvességükről és nagy műveltségükről. Mikor aztán Bornemisza özvegységre jutván, eljött Erdélybe s a zágoni udvarházba telepedett le, nemsokára egész Erdély nemes társasága beszélte, hogy a két Bornemisza-leánynál kiválóbb, lélekben, testben előkelőbb teremtés nincs egész Erdélyországban.
Pedig Erdély mindig hires volt szép asszonyairól, leányairól. Az erdélyi nemes társaságban kivételes pozícióhoz jutni nem volt kicsinylendő vagy könnyű dolog. S Bornemisza András uram pedig nem volt világi javakban túlságosan bővelkedő ember. Magyarországi birtoka nagyrészt egy áldatlan, hosszú pereskedés áldozata lett. S a zágoni kis udvarházba való költözés bizony már csak a fajta szomorú kénytelenség és meghuzódás volt. Sajnálták is a két szép leányt eléggé a magyarországi barátok, meg atyafiak. ímhol ni, mikor szükség volna a nyilt, nagy, vendégszerető házra, a mulatságokra, a költségesebb életmódra, a jó András urnak akkor kell visszavonulnia a kis, Isten háta mögött lévő zágoni kúriára. Visszavonulni két szép leányával.
Hiszen a kisebbik, Margit, még csak most kezd kinőni a gyermekkorból, de a nagyobbik, Anna, immár a huszadik évében vagyon. Szép, magas, sugártermetű, barna leány. Dus, fényes, barna haja koszorúként övezi nemesszabásu fejét.
Vissza