Heine (1799-1856) Írta: Endrődi Sándor | |
Előszó | 1 |
Ifjukori szenvedések (1817-1821) | |
Álomképek | |
Szilaj szerelem volt a lelkem álma | 7 |
Különös álmom volt nagyon | 8 |
Milyen bolondos álmom volt nekem | 12 |
Álmomba' nemrég, mankón bandukolva | 13 |
Tombol vágtat bennem a vér | 14 |
Álmomba', csöndes éjjelen | 16 |
Megkaptad az árát, késlekedel mégis | 19 |
Szeretőmtől hazafelé menve | 22 |
Nyugodtan, édesen aludtam | 29 |
Varázsigékkel a sirokból | 31 |
Dalok | |
Reggel fölébredek és kérdem | 33 |
Ide űz a vágy - oda úz a vágy | 34 |
Nagy, lombos fák alatt bolyongtam | 35 |
Tedd a szivemre kicsi kezed, édes | 36 |
Keservem szép bölcsője | 36 |
Várj csak, várj te zord hajós még | 38 |
Hegyek, várak alánéznek | 39 |
Oh ez már elviselhetetlen | 40 |
Rózsákkal, cziprusokkal vágynám | 40 |
Románczok | |
Gyász | 42 |
A viszhang | 43 |
Két testvér | 44 |
Szegény Peti | 46 |
Akasztófa-virág | 48 |
A két granátos | 49 |
A hír | 51 |
Nász-ut | 52 |
Don Ramiro | 53 |
Belsazár | 60 |
Dalverseny | 63 |
Szép Hedvig | 64 |
A beteg lovag | 65 |
Hajón | 66 |
A szánom-bánom nóta | 67 |
Egy énekesnőhöz | 70 |
Dal az aranyakról | 72 |
Párbeszéd a paderborni pusztán | 73 |
Utközben | 75 |
Világunk | 76 |
Szonettek | |
Schlegel A. W.-nek | 77 |
Anyámnak | 80 |
Str. H.-nak | 82 |
Fresko-sonettek S. Keresztélyhez | 83 |
Intermezzo 1822-1823. | |
Prolog | 95 |
Csodaszép május napján | 97 |
Virág lesz könnyemből | 97 |
Oh, a szivem értetek hogy' lobogott | 98 |
Szemedbe nézek angyalom | 98 |
Álmom nemrég láttalak | 99 |
Ajakad tedd az ajakamra | 99 |
A lijom hófehér kelyhébe | 100 |
A csillagok sok ezred óta | 101 |
Dalaim zengő szárnyán | 102 |
A lótusz összevonja szirmait | 103 |
Hatalmas templomával | 104 |
Te nem szeretsz, te nem szeretsz | 104 |
Csak csókolj s hagyd az esküket | 105 |
Ezekről a kedves szemekről | 106 |
A világ vak és ostoba | 106 |
Mondd csak édes: nem vagy álom | 107 |
Mint a habból kelt istennő | 108 |
Nem vádollak s ha szívem megreped | 108 |
Az, nyomorult vagy és én nem vádollak | 109 |
Zeng a zene; trombita, sip | 110 |
Te elfeledted immár teljesen | 110 |
Ha látnák a virágok | 111 |
A rózsák miért oly sápadtak | 112 |
Sokat beszéltek rólam | 113 |
A hársfa virágzott, a fülemile zengett | 114 |
Sok volt az érzés mindkettőnkben | 114 |
Te voltál hozzám a legtovább hű | 115 |
Nagyon soká fukarkodott a föld | 116 |
S hogy oly sokáig késtem, epekedtem | 117 |
Ibolyakék szemepárja | 117 |
A föld oly szép, az ég oly tiszta, kék | 118 |
Északnak rideg ormán | 118 |
Ha majd ott lenn a sírban alszol | 119 |
Volnék csak a zsámoly, melyre | 120 |
Hogy elhagyott kedvesem | 121 |
Nagy fájdalmakból kis dalok | 121 |
Filiszternép ünnepruhában | 122 |
Tűnt évek egy-egy képe | 123 |
Egy ifju szeret egy leányt | 124 |
Oh, ha dalolni hallom | 125 |
Egy királylányról álmodám | 125 |
Együtt ültünk kis csólnakunkban | 126 |
A régi regékbűl | 127 |
Szerettelek s még mostan is szeretlek | 128 |
Ragyogó, nyári reggelen | 128 |
Sötét pompájával szerelmem | 129 |
Amennyi lány, az engem | 130 |
Maga az izzó, hév nyár | 131 |
Ha két szerelmes búcsúzik | 131 |
Itták a jó theát s beszéltek | 132 |
Dalaim megmérgezvén | 133 |
A régi álmot álmodám | 133 |
Itt állok fenn a bérczen | 134 |
Kocsim lassudan tovadördül | 135 |
Álmomba sírtam; azt álmodtam | 135 |
Szélsüvöltés, záporhullás | 136 |
Álmomban láttalak minden éjjel | 137 |
A fákat őszi szél czibálja | 137 |
Egy csillag hull a mélybe | 139 |
Az álomisten egy nagy várkastélya | 140 |
Hideg és néma volt az éjszaka | 141 |
Keresztútnál lesz eltemetve | 141 |
Bárhol járjak, mély sötétség | 142 |
Ólomsúly nyomta ajkam | 142 |
A régi bősz álmoknak | 144 |
Hazatérés 1823-1824 | |
Életem oh, bármi bús volt | 149 |
Nem tudnom, mért vagyok oly bús | 150 |
Szivem, szivem nagyon bús | 151 |
Az erdőn sírva bolygok | 152 |
Esős, viharos éjjel | 153 |
Midős utközben kedvesemnek | 154 |
Halászkunyhónál üldögéltünk | 155 |
Jer, szép halászleányka | 157 |
Feljött a halavány hold | 158 |
Viztölcsér! Sebes forgatag | 159 |
Ez a vihar zenéje | 160 |
Leszáll az est homálya | 161 |
A tenger messze, messze fénylett | 163 |
Ha reggel házatoknál | 164 |
Ottfenn, azon a hegyen ottfenn | 165 |
A messze láthatáron | 166 |
Köszöntelek, öreg fészek | 167 |
Megint a régi, régi úton | 168 |
Csöndes az éj, nyugodt az utca | 169 |
belépek ama csarnokokba | 170 |
Hogy tudsz aludni nyugton | 170 |
A lányka szunyad. Rezgő fénynyel | 171 |
Álmomban hosszan, némán | 172 |
Én boldogtalan Atlasz! Egy világot | 173 |
Évek jönnek, tovatünnek | 173 |
Álmomban búsan reszketett a hold | 174 |
Mit akar e magányos könnycsepp | 175 |
Felhők közűl az őszi félhold | 176 |
Bizony rút egy idő van | 178 |
"Szerelem öldös téged" | 179 |
Csak még egyszer csókolhatnám | 179 |
"Égő, forró szerelmedről" | 180 |
Szerették egymást mindaketten | 181 |
Hogy elpanaszlám: szívem mint sajog | 181 |
Hivtam az ördögöt és megjelent | 182 |
Ne csúfolkodj' az ördöggel | 183 |
A napkeleti három szent király | 183 |
Mi voltunk a vig gyerekek | 184 |
Szivem levert. El-eltünődöm | 186 |
Mint a holdnak tiszta fénye | 186 |
Álmomban ujra láttam kedvesem | 187 |
"Jó barátom! mért nyaggatod" | 189 |
Legyetek csak türelemmel | 189 |
Itt az idő, hogy tiszta elmém | 190 |
Wiswamitra királynak | 191 |
Szívem, szívem csak remél | 191 |
Mint a virág, oly szép vagy | 192 |
Oh, ez romlásod lehetne | 192 |
Ha éjjel nyoszolyámon | 193 |
Oh, te áldott, kedves gyermek | 194 |
Szél süvölthet, hó havazhat | 195 |
Kinek tetszik: Máriához | 195 |
Nem árulja el halvány arczom | 196 |
"Kedves úr, te szerelmes vagy" | 196 |
Veled akartam lenni | 197 |
Szemeid, mint a zafír, kékek | 198 |
Kebleden úgy elhitettem | 199 |
Világ, lét hézagosak, szerfelett | 200 |
Fejem sok gonddal, gondolattal | 200 |
Ma náluk társaság van | 201 |
Ha elmondhatnám minden búmat | 202 |
A ki, boldogtalanúl bár | 203 |
Gyémántod, gyöngyöd elég van | 203 |
Adtad sok bölcs és jó tanácsot | 204 |
Ezt a kedves, ifjú embert | 205 |
Álmomban isten voltam én | 206 |
Juliusban váltam el tőletek | 208 |
Szép ajkaidról elszakítva | 209 |
A posta-kocsin ketten, vígan | 209 |
Tudj' a manó, hogy az a szép | 210 |
Álomként állt előttem | 211 |
Ha egykor nőm leszesz, meglátod | 212 |
Hófehér vállaidra | 212 |
Huszárok trombitálnak | 213 |
Egykor, fiatal koromban | 213 |
Csakugyan úgy meggyülöltél | 214 |
Ah, e szemek, mint régebben | 215 |
Engem ritkán értettetek | 216 |
S hogy hangom emelkedni kezdett | 216 |
Szalamanka sáncz-töltésén | 217 |
A szomszédom don Henriquez | 218 |
Találkoztunk s a szemedről, a hangodról | 219 |
Lángol a nap a hegyek fölött már | 219 |
Két márvány oroszlán áll | 220 |
Nyári alkony tiszta hamva | 221 |
Éj leng az idegen vidékre | 222 |
A halál: hideg éjszaka | 222 |
"Kit oly szépen megdaloltál" | 223 |
Égomlás | 224 |
Ratcliff | 227 |
Donna Clara | 231 |
Almansor | 235 |
A kevlári bucsu | 241 |
A Harz-hegységben 1824. | |
Prolog | 247 |
Hegyi idyll | 248 |
A pásztorfiú | 257 |
A Brocken tetején | 259 |
Az Ilze | 260 |
Az Északi tenger 1825-1826. | |
Első cyklus | 265 |
Koronázás | 265 |
Alkony | 267 |
Napnyugvás | 268 |
Éj a tengerparton | 271 |
Poseidon | 274 |
Vallomás | 276 |
Éj a hajószobában | 278 |
Vihar | 284 |
Tengertükör | 286 |
Vízi kísértet | 288 |
Megtisztulás | 291 |
Béke | 292 |
Második ciklus | 294 |
Thalatta | 294 |
Zivatar | 297 |
A hajótörött | 298 |
Napnyugtakor | 300 |
Az Okeamidák éneke | 302 |
Görögország istenei | 308 |
Kérdések | 312 |
A phönix | 313 |
Kikötőben | 315 |
Epilog | 318 |
Jegyzetek | 317-327 |